Májusban háromhavi mélypontra lassult Kína exportnövekedése, miközben a termelői árak deflációja közel két éve nem látott szintre mélyült – derül ki a kínai vámszolgálat és a statisztikai hivatal hétfőn közzétett adataiból, amelyeket a Reuters ismertetett. A második legnagyobb világgazdaságra egyszerre nehezedik nyomás belföldön és külföldön, az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelmi konfliktus pedig tovább fokozza a bizonytalanságot.
A kínai kivitel összességében 4,8 százalékkal nőtt májusban az előző év azonos időszakához képest, elmaradva az áprilisi 8,1 százalékos ütemtől és a Reuters által várt 5 százaléktól. Az Egyesült Államokba irányuló export értékben 34,5 százalékkal zuhant – ilyen mértékű visszaesésre legutóbb 2020 februárjában, a világjárvány kezdetekor volt példa.
Az import szintén gyengélkedett: 3,4 százalékkal esett vissza éves összevetésben, jóval meghaladva az áprilisi 0,2 százalékos csökkenést. Xu Tianchen, az Economist Intelligence Unit vezető közgazdásza szerint az export lassulásához a szigorúbb vámellenőrzések is hozzájárulhattak: például a ritkaföldfém-export közel a felére csökkent májusban.
A gyengülő külföldi kereslet mellett a belső fogyasztás is visszafogott. A kiskereskedelmi forgalom bővülése lassult, a fogyasztói bizalom gyenge, az ingatlanpiac stagnál, és a munkaerőpiaci bizonytalanság is érezhető.
A termelői árindex 3,3 százalékkal esett vissza májusban éves alapon, ami 22 havi mélypont. A fogyasztói árak 0,1 százalékkal csökkentek, míg a maginfláció (élelmiszer és energia nélkül) csupán 0,6 százalékkal nőtt. A Capital Economics szakértője szerint a magárindex enyhe emelkedése is „törékeny”, és tartós túlkínálat miatt Kína idén és jövőre is deflációval nézhet szembe.
A külkereskedelmi többlet 103,22 milliárd dollárt tett ki májusban, az előző havi 96,18 milliárd után. A kínai és amerikai kereskedelmi képviselők hétfőn Londonban folytatnak tárgyalásokat, miután csütörtökön telefonon egyeztettek az államfők.
Ott magasabb a kibocsátási határérték. 
