Szerbiában képezték ki az oroszok a felforgatókat a mai választásra

A moldovai választók ma két döntő fontosságú szavazáson adják le szavazataikat, amelyeket a 2,5 milliós ország posztszovjet történelmének legjelentősebb voksolásaiként tartanak számon. Az egyik az elnökválasztás, a másik az esetleges európai uniós tagságról szóló népszavazás és bizony egyik sem mentes a Kreml durva beavatkozásától.

A két szavazás összekapcsolása a reformok ütemében csalódott nyugatbarát polgárokat hivatott mozgósítani. Az előrejelzések szerint az uniós csatlakozással egy időben rendezett elnökválasztás valószínűleg nem dől el az első fordulóban, de az unióhoz való csatlakozás kérdése igen. Ha a szavazók többsége igennel voksol, az európai integráció bekerül a köztársaság alkotmányába.

Befagyott konfliktus

Grúziához hasonlóan Moldova is „befagyasztott konfliktusban” vergődik egy oroszbarát szeparatista régióval, amelyet a hidegháború vége után soha nem integráltak teljesen. Moldova elnökét, a Harvardon végzett, volt Világbank-tisztviselő Maia Sandut nyugatbarát, korrupcióellenes reformernek tartják. A közvélemény-kutatások szerint Sandu jelentős előnyben van a többi jelölttel szemben, és támogatottsága 30 százalék fölött van.

Az orosz befolyás azonban jelen van a moldovai politikában, és az ukrajnai háború feszültséget szült – különösen a 2022 áprilisában történt megmagyarázhatatlan robbanások közepette. Moldova, mint független és szuverén állam jövője közvetlenül függ Oroszország ukrajnai háborújának kimenetelétől, és befolyásolja a NATO keleti szárnyának védelmére vonatkozó terveit.

Hill elemzése

A Foreign Affairs egyik írásában William H. Hill, volt amerikai diplomata, aki 1999 és 2006 között az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) moldovai misszióját vezette, a következőket írja:

„Moldova jövője – amely óriási jelentőséggel bír Ukrajna és a Nyugat számára – nemcsak ennek az egyetlen választásnak az eredményétől függ, hanem a beavatkozó tevékenységek sokkal szélesebb skálájától is, amelyet Oroszország folytat az ország hosszabb távú pályájának befolyásolására.

Moldovában a Kreml hosszú távú játékot játszik. Arra törekszik, hogy nyelvi vonalak mentén megossza a moldovai társadalmat; hogy felerősítse a régi etnikai félelmeket és sérelmeket; hogy beszivárogjon a moldovai sajtóba; hogy megvásároljon vagy támogasson helyi vagy parlamenti tisztviselőket, akik viszont csökkentik a bizalmat Kisinyovban; hogy lejárassa Sandu kormányát; és különösen, hogy rávegye Moldova vezetőit, hogy keményen lépjenek fel az Oroszország által finanszírozott proxikkal szemben, és így vádolhassák magukat azzal, hogy valójában ők azok, akik a moldovaiak elnyomására és a szabadságuk korlátozására törekszenek. Bizonyos értelemben Moldova most egy második frontot jelent Oroszország Ukrajna és a Nyugat elleni háborújában, amelyet nem golyókkal, hanem szavazólapokkal és médiabrosúrákkal vívnak. ... Moldova harca a saját útjának megválasztásáért sokkal hosszabb küzdelem lesz - és a Nyugatnak továbbra is támogatnia kell ezt a harcot.”

Padlógáz Putyintól

Valóban, „Moldova a választók megvesztegetésének jelenségével néz szembe, amely hibrid hadviseléssel és dezinformációval párosul, és amelyhez hasonlót még soha nem látott országunk” – mondja az ország rendőrfőnöke.

A nyomozók szerint 15 millió dollárnyi orosz pénz érkezett több mint 130 ezer egyszerű állampolgár számlájára, egy nyilvánvaló kísérlet részeként, hogy megvesztegessék őket, és az uniós tagság ellen szavazzanak.

Ráadásul június óta több mint 300 fiatal utazott külföldre Moldovából, hogy kiképezzék őket tömeges zavargások végrehajtására – jelentette be a héten a Moldovai Rendőrség Főfelügyelőségének (IGP) igazgatója a szervezett bűnözés elleni küzdelemmel foglalkozó ügyészség ideiglenes igazgatójával, és a Hírszerző Szolgálat (SIS) igazgatójával közös sajtótájékoztatón. Ezeket a tevékenységeket a moldovai biztonsági hatóságok szerint a szökésben lévő oligarcha, Ilan Shor finanszírozta volna az „Evrazia” szervezetén keresztül.

A biztonsági szervek rendelkezésére álló bizonyítékok azt mutatják, hogy 20, egyenként 20 fős fiatalokból álló csoportokat szervezetten szállítottak egy Moszkva egyik külvárosában található bázisra. „Ezeket az embereket a destabilizálás különböző formáira képezték ki: a tiltakozó akciók eljárásaira és technikai módszereire, a megtartandó viselkedésre, a provokációs taktikákra, és arra, hogyan álljanak ellen a rendvédelmi szervek beavatkozásának, valamint hogyan vonuljanak gyorsan vissza a tömegből” – emelték ki.

A moldovai hatóságok rendelkezésére álló második bizonyíték e fiatalok egy meghatározott csoportjára vonatkozik, akiket továbbképzésre választottak ki, és akiket Bosznia-Hercegovinába és Szerbiába helyeztek át.

A legtöbb ilyen útra szeptembertől október közepéig került sor. „A fiatalok egy részét kiválasztották a Bosznia-Hercegovinában és Szerbiában történő továbbképzésre. Ezekben az országokban a Jevgenyij Prigozsin által létrehozott Wagner félkatonai csoport emberei képezték ki őket gerillaharcra. A program része volt a rendfenntartó erők provokálásának taktikája, a nem halálos és lőfegyverek használata, közelharc, házi készítésű gyújtószerkezetek és robbanóanyagok előállítása, drónok használata robbanóanyagok szállítására és kilövésére” – hangsúlyozták a moldovai biztonsági vezetők.

A Nyugat játszmája

Amióta Oroszország 2022 elején megtámadta Ukrajnát, az EU stratégiai támogatást nyújt a fiatal kelet-európai demokráciának, és felkarolta azt a törekvését, hogy a blokk részévé váljon. Bár Moldova 2022 februárja előtt bizonytalan volt a stratégiai orientációját illetően, hogy a hagyományosan közeli Oroszország vagy az EU felé forduljon-e, az ukrajnai orosz inváziót követő reakciója megalkuvás nélkül Európa-barát.

Brüsszel elfogadta ezt a lépést, és gyorsan elindította Moldovát a teljes jogú tagság felé vezető úton. Moldova 2022 márciusában nyújtotta be az uniós tagság iránti kérelmét. Ezt 2022 júniusában elfogadták, ami arra késztette az EU vezetőit, hogy 2023 decemberében megkezdjék a csatlakozási tárgyalásokat.

Ma azonban mindkét félnek az a látható erőfeszítése, hogy Moldova kikerüljön Oroszország befolyási övezetéből, komoly próbának lesz kitéve.

Ha a mai két szavazás közül csak az egyik nem hoz Európa-barát eredményt, az megkérdőjelezi – ha nem is szünteti meg végleg – Moldova európai ambícióit, és az EU hajlandóságát, hogy támogassa az Oroszországtól való eltávolodásban.

Maia Sandu választási veresége, bár kevésbé valószínű, a teljes moldovai Európa-barát front vereségét is jelentené. Még inkább az alkotmányos népszavazás kudarcát, ahol az európai irányvonal esetleges támogatásának hiánya miatt Moldova hosszú távon az európai befolyás perifériáján maradna.