Először is tisztázni kell, ki számít az oroszoknál migránsnak, nyugati munkavállalónak vagy vendégmunkásnak, hiszen a háború ellenére is sok százezer nyugat-európai és amerikai él és dolgozik Oroszországban. Akik a világmárkák képviselői, szállodaigazgatók, sportolók, művészek, vagy éppen külföldi zsoldos katonák.
Ők nem „migránsok”, viszont azok a többnyire kelet-ázsiai emberek. Ők nem azért lépik át az orosz határt, hogy más országba tovább vándoroljanak – mint ahogy ez több európai ország esetében előfordul –, hanem ott akarnak élni. Többségük a volt szovjet tagköztársaságokból érkezik, tehát beszéli az orosz nyelvet.
A 2027-ben hatályba lépő változások értelmében ezeknek az embereknek a jövőben többet kell fizetniük a munkavállalási engedélyért – de nemcsak magukért, hanem kiskorú gyermekeikért és más eltartottjaikért is. Bővül tehát a pusztán az ott létért való fizetésre kényszerített külföldiek köre. Ahogy a lap megjegyzi, azoké is, akik nem nagy „állami” vállalatnál dolgoznak, hanem kisebb magáncégeknél, amelyek kevésbé ellenőrizhetők.
Fotó: DepositPhotos.com
Az orosz adóhivatal szigorítja jövedelmük ellenőrzését, ami azt jelenti, hogy a külföldieknek a lakóhelyük szerinti régiójukban az érvényben lévő létminimumnál nem alacsonyabb „fehér”, azaz pontosan dokumentált jövedelmet kell bevallaniuk. Az új rendeletek célja egyrészt az Oroszországba érkező külföldi munkavállalók alaposabb ellenőrzése, másrészt jövedelmeik kivezetése a láthatatlan gazdaságból.
A kormányülésre benyújtott, az Orosz Föderációban élő külföldi állampolgárok jogállásáról szóló törvénytervezeteket a pénzügyminisztérium dolgozta ki, Vlagyimir Putyin utasításai szerint. Ennek az is része, hogy javasolják a vízummentesen Oroszországba munkavállalás céljából érkező külföldiek körének bővítését, akiknek a munkavállalási engedély kézhezvétele után fix összegű személyijövedelemadó-előleget kell fizetniük.
Ez a kötelezettség, miután a módosítások 2027-ben hatályba lépnek, az Orosz Föderációban ideiglenesen vagy állandó jelleggel tartózkodó migránsokra vonatkozik majd, akik magánszemélyeknél dolgoznak „személyes, háztartási és egyéb hasonló szükségletek kielégítésére”. Egy másik jelentős változás, hogy ha az engedély jogosultjának kiskorú gyermekei vagy eltartottjai élnek az Orosz Föderációban, akkor további 50 százalékát kell befizetni a költségvetésbe mindegyikük után, ami bizonyára az oktatás és az egészségügy kiadások fedezésére szolgálhat.
Ezenkívül a külföldi munkavállalók 18 éven felüli gyermekeinek tartózkodási engedélyt kell szerezniük, ha nem teszik, akkor el kell hagyniuk az Orosz Föderációt, kivéve, ha más jogalapjuk van az ott-tartózkodásra.
Különböző becslések szerint jelenleg átlagosan 3-3,5 millió vendégmunkás dolgozik Oroszországban. Legtöbbjük (2,5 millió) hivatalos munkavállalási engedélyt kap a Belügyminisztériumtól, de arról nincsenek elérhető adatok, hogy a külföldiek hol találnak munkát. 2016 óta a Belügyminisztérium migránsokra vonatkozó statisztikái kevésbé részletesek, és a kutatók nem rendelkeznek pontos adatokkal. Ehhez hozzátartozik, hogy tavaly körülbelül 700 ezer kiskorú érkezéséről tudtak.
Vlagyimir Szaskov, az Adótanácsadók Szövetségének igazgatója kifejtette, hogy az engedély nélkül, bejelentett munkahely hiányában dolgozó vendégmunkások mekkora terhet rónak a városi és közlekedési infrastruktúrára.
A mostani módosítás szerint, ha egy vendégmunkás jövedelme nem éri el a regionális létminimum-követelményt (saját és családtagjai számára), akkor nem tudja megújítani a a munkavállalói engedélyét, amit egyébként évente meg kell újítani. A módosítás célja, hogy nyilvánosságra hozza a munkavállalók fekete jövedelmét.
Egy másik szakértő úgy véli, hogy a migráns munkavállalók hivatalosan ellenőrzött minimumjövedelmének bevezetése arra fogja ösztönözni a munkáltatókat, hogy legálisan vegyenek fel alkalmazottakat ahelyett, hogy feketén foglalkoztassák őket. Úgy véli, hogy a külföldiek tényleges jövedelmének alaposabb ellenőrzése biztosítani fogja pénzügyi függetlenségüket és azt, hogy megfelelően gondoskodhassanak magukról és családjukról. (Eme kormányzati szándék persze önmagától nem fogja emelni a bérüket.)
Egy másik Kommerszant-forrás szerint nem világos, hogy a javasolt változtatások hogyan illeszkednek majd a kormány azon terveihez, hogy szervezetten toborozzanak munkaerőt. Mert „ez a törvény minimalizálja a vendégmunkások lehetőségét arra, hogy a családjukat idehozzák, így nem valószínű, hogy ez a kezdeményezés jelentős adóbevételt fog hozni”.
A szigorítás már tavaly elkezdődött – mobiltelefonnal
Ha Oroszország egyáltalán nem akarná, hogy a külföldiek náluk dolgozzanak, akkor kiutasítanák őket egy nap alatt – a határt mindenütt szigorúan őrzik –, de ez nem történik meg, tehát mégis van igény a munkaerőre.
A szigorítás már tavaly elkezdődött, amikor – egyelőre – csak a kulcsfontosságú moszkvai régióban elkezdték el a külföldiek okostelefonokon keresztüli nyomon követését. Szeptember 1-jétől az orosz fővárosban és környékén a hatóságok megkezdték a fővárosba belépő migránsok tartózkodási helyének megfigyelését – adta hírül akkor a Kommerszant.
Eszerint a külföldieknek regisztrálniuk kell egy speciális mobilalkalmazásban, és továbbítaniuk kell a tartózkodási helyükre vonatkozó adatokat a belügyminisztériumnak. Ha megpróbálják ezt kijátszani és rájönnek a turpisságra, felkerülnek az ellenőrzött személyek listájára, és kitoloncolhatják őket Oroszországból.
