A tárcavezető a NATO–Ukrajna Tanács külügyminiszteri szintű keddi hágai munkavacsoráját követően arról számolt be, hogy ukrán kollégája szokás szerint további szankciókat, fegyvereket és anyagi támogatásokat kért, és sok résztvevő láthatóan még mindig az elmúlt három és fél év kudarcos stratégiáját kívánja követni – számolt be róla az MTI.
Ugyanakkor üdvözölte, hogy amerikai hivatali partnerétől rendkívül realista és a helyzetet tényszerűen megítélő felszólalást hallhattak, amelynek során Marco Rubio ismét megerősítette az Egyesült Államok elkötelezettségét a béke megteremtése mellett.
Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Diplomáciai megoldás, köszönet
Kifejtette, hogy ugyan az utóbbi hónapokban sokan sokféleképpen próbálták aláaknázni Donald Trump békeerőfeszítéseit, ezúttal bizonyítást nyert, hogy az amerikai elnök továbbra is elkötelezett ez iránt, s Washington a párbeszédet, a diplomáciát látja a megoldás legfontosabb eszközének.
„Az is világosan kimondatott, hogy ennek a háborúnak nincsen megoldása a harctéren. A háborúnak a megoldása a tárgyalóasztalnál van” – jegyezte meg Szijjártó Péter.
„És mi … a béketárgyalásokat és a tűzszünetet szorgalmaztuk, mikor ezért minket brutális módon támadtak politikailag, és brutális módon kritizáltak, leckéztettek minket” – idézte fel.
„Azonban Donald Trump érkezésével mindez megváltozott (…) Ezek a kifejezések, mint a ’tűzszünet’ és a ’béketárgyalások’, polgárjogot nyertek, és most már a kritikától való fenyegetettség nélkül lehet erről beszélni gyakorlatilag” – fogalmazott.
Majd köszönetet mondott az amerikai elnöknek, amiért közelebb hozta a béke reményét, és ismételten közvetlen tárgyalásokat indított Oroszországgal.
Közvetlen tárgyalások
„Mi itt Közép–Európában pontosan tudjuk, hogy ha vannak közvetlen amerikai–orosz tárgyalások, akkor az biztonságosabb hellyé teszi a világot, és azon belül pedig biztonságosabb hellyé teszi Közép–Európát” – húzta alá.
Illetve leszögezte, hogy az elmúlt évek kudarcos, háborúpárti politikáját követően egyedül és kizárólag Donald Trump tudja elhozni a békét.
A miniszter végül háláját fejezte ki Törökországnak is, amiért korábban sikeresen közvetített a háborús felek között, és most is helyszínt biztosít a közvetlen orosz–ukrán tárgyalásoknak.
„Jól mondta a török kolléga, hogy a világban zajló háborúk és fegyveres konfliktusok, s közöttük a közel–keleti is oda vezethetnek, hogy kereskedelmi útvonalakat zárnak le, hogy súlyos migrációs hullámok indulnak el, hogy energiapiaci válság jön létre, a terrorizmus pedig globálisan egyre súlyosabbá válik. Ezeket mind meg kell előzni, a háborús konfliktusokat a béke irányába kell elvinni, de a béke irányába csak diplomácián és párbeszéden keresztül lehet eljutni” – vélekedett.
Fotó: MTI/EPA/Szerhij Dolzsenko
Nem született döntés Ukrajnával kapcsolatban
Végül újságírói kérdésekre válaszolva jó hírnek nevezte, hogy a csúcstalálkozó záródokumentuma nem élezi tovább a feszültséget Oroszországgal, hiszen ehelyett inkább tárgyalásos rendezésre van szükség.
Továbbá megerősítette, hogy nem született most semmilyen döntés Ukrajna vonatkozásában, és noha voltak ezúttal is tagországok, amelyek kiálltak Kijev felvétele mellett, az Egyesült Államok és más fontos szövetségesek álláspontja is világos ez ügyben.
„A csúcstalálkozó záródokumentumában az a bizonyos kifejezés, amely tavaly benne volt a washingtoni deklarációban, hogy ’Ukrajna egy megfordíthatatlan úton halad NATO felé', ez már nincsen benne. Ez, azt hiszem, hogy önmagáért beszél. Mi ezt üdvözöljük, ez így helyes. Ukrajna NATO–tagsága a harmadik világháborúval lenne egyenlő, és azt mi nagyon–nagyon nem szeretnénk” – összegzett.
