Az Egyesült Királyság igazságszolgáltatási rendszere válsággal néz szembe a fogvatartási helyek szűkössége, illetve a felügyelők súlyos hiánya miatt. A hatóságok kifejezték igényüket, hogy a technológiai cégektől ötleteket szeretnének kapni a viselhető technológiák, a viselkedésfigyelés és a geolokáció használatára, hogy „börtönön kívüli börtönt” hozzanak létre.
Az érintett cégek javaslataikat a múlt hónapban Londonban, több mint két tucat technológiai vállalat részvételével Shabana Mahmood igazságügyi miniszter elnökletével tartott találkozón meg is tették, derül ki a Guardian által megtekintett jegyzőkönyvből.
A jelenlévők között voltak a Google, az Amazon, a Microsoft és a Palantir képviselői, az utóbbi cég szorosan együttműködik az amerikai hadsereggel és szerződéses viszonyban áll az Egyesült Királyság állami egészségügyi szervezetével, az NHS-szel. A nyomkövetős és biometrikus cégek mellett az IBM és a Serco magánbörtön-üzemeltető is részt vett a találkozón, a nyilvános adatkérési kérelemre adott válasz szerint.
Fotó: Facebook/Shabana Mahmood
Felkészül a robotzsaru
A technológiai vállalatok által a minisztereknek javasolt intézkedések között szerepelnek a bűnelkövetők bőre alá helyezett nyomkövető eszközök, a foglyok megfékezésére alkalmazott robotok és a fogvatartottak szállítására használt önvezető járművek.
Mahmood a technológiai vállalatoknak elmondta, hogy „mélyebb együttműködést szeretne a kormány és a technológia között a börtönkapacitási válság megoldása, a visszaesés csökkentése és a közösségek biztonságosabbá tétele érdekében”. Felkérte őket, hogy „mérjék fel és fejlesszék” a nyomkövetők használatát „nemcsak a megfigyelés, hanem a rehabilitáció előmozdítása és a bűnözés csökkentése érdekében”.
James Timpson börtönminiszter „technológiavezérelt igazságszolgáltatási megközelítést” szorgalmazott.
A kezdeményezés a legújabb jele annak, hogy a munkáspárti kormány hangsúlyozza elkötelezettségét a technológiai ipar iránt, hogy ezzel növelje a döcögő közszolgáltatások hatékonyságát, az iskoláktól a kórházakig. Januárban Keir Starmer miniszterelnök kijelentette, hogy a mesterséges intelligencia használata a „közszolgáltatások átalakításának” egyik módja, és a „kormányzat teljes újratervezéséről” beszélt.
A brit Igazságügyi Minisztérium törekvése összhangban áll az előző hónapban közzétett büntetés-végrehajtási felülvizsgálattal, amelyet David Gauke volt igazságügyi miniszter készített. A jelentés kevesebb és rövidebb börtönbüntetések kiszabását javasolja, valamint a mesterséges intelligencia és – esetlegesen – az arcfelismerő technológia közterületi alkalmazásának szélesebb körű bevezetését is, hogy így közel 10 ezer fővel csökkentsék a túlzsúfolt börtönpopulációt.
Mit hoz a jövő, hülye járások minisztériumát?
A múlt havi találkozón, amelyet a Tech UK nevű iparági érdekcsoport szervezett, a miniszterek azt kérdezték a technológiai cégektől, hogy szerintük hogyan nézhetne ki egy „digitális, adatalapú és technológiavezérelt igazságszolgáltatási rendszer” 2050-ben. A válaszok között szerepelt például a „valós idejű viselkedésmonitorozás és bőr alá ültetett nyomkövetés” a büntető igazságszolgáltatás hatálya alá tartozó személyek egészségének monitorozása és „viselkedésének irányítása” érdekében; mesterséges intelligencián alapuló tanácsadók az elítéltek rehabilitációjának támogatására; valamint robotika a „fogvatartottak mozgatásának és őrzésének” kezelésére, beleértve az „önvezető járműveket a foglyok szállítására”.
Az igazságügyi miniszter korábban azt nyilatkozta, hogy „nem finnyás” az olyan technológiák használatával kapcsolatban, mint a „járásfelismerés”, ami az emberek egyedi mozgásmintáinak biometrikus monitorozásának egy fajtája, és ami egyesek szerint segíthet megelőzni a börtönökben elkövetett erőszakot, mielőtt az megtörténne.
A technológiai vállalatok további javaslatai között szerepelt nagy teljesítményű kvantumszámítógépek használata a „múltbeli adatok elemzésére a jövőbeni viselkedés előrejelzése és elterelési útvonalak létrehozása érdekében”, valamint az ítéletek kiszámításának automatizálása a túlterhelt pártfogó felügyeleti szolgálatban.
Fotó: Wikipédia
Aggasztó disztópia
De aggodalmak merültek fel a technológiára való túlzott támaszkodás következményeivel kapcsolatban is. Az egyik jegyzőkönyvben rögzített válasz így hangzott: „Ha ezeket a technológiákat rosszul alkalmazzák, azok disztópikus eredményekhez vezethetnek, amelyeket nehéz visszafordítani.”
Donald Campbell, a technológia igazságosabb használatáért küzdő Foxglove nevű nonprofit szervezet igazgatója – amely a közérdekű adatigénylés révén jutott az információkhoz – „riasztóan disztópikusnak” nevezte a felvetéseket.
„Hátborzongató tudni, hogy az igazságügyi minisztérium leült a technológiai szektor képviselőivel, hogy arról tárgyaljanak, miként lehetne robotokat bevetni a fogvatartottak felügyeletére, hogyan lehet eszközöket beültetni az emberek bőre alá viselkedésük nyomon követésére, vagy számítógépek segítségével 'megjósolni', hogy mit tesznek majd a jövőben” – mondta.
Az emberi jogi aktivisták figyelmeztettek, hogy a találkozó arra utal, a kormány „túl közel kerülhet a technológiai óriásokhoz”.
A találkozónak otthont adó Tech UK azt nyilatkozta, hogy ez az igazságosabb, jobb és hatékonyabb igazságszolgáltatási rendszer létrehozására irányuló erőfeszítések része. Szóvivőjük kijelentette: „Alapvető fontosságú, hogy az igazságszolgáltatás jövőjét az átláthatóság, az elszámoltathatóság és a közbizalom köré szervezzük.”
Egy kormányzati forrás hangsúlyozta, hogy az eddig felvetett ötletek hipotetikus beszélgetési pontok voltak, amelyek a bűnelkövetők kezelésének jövőjéről szóló vitákat indíthatnak el a lakosság jobb védelme érdekében.
Az Igazságügyi Minisztérium szóvivője elmondta: „Ahogy azt a közvélemény jogosan elvárja, továbbra is olyan technológiákat keresünk, amelyek segítenek csökkenteni a bűnözést, hatékonyan ellenőrzik a bűnelkövetőket és fenntartják a közbiztonságot.”
Önkéntes jelentkezők
A Carnegie Council tavaly nyári értesülései szerint, nemzetközi szinten több mint 50 ezer ember döntött úgy, hogy mikrochipet ültettet magába, amely kulcsként, hitelkártyaként és a közösségi médiában történő azonnali megosztás eszközeként is szolgálhat. Ez a technológia különösen népszerű Svédországban, ahol a chipbeültetéseket szélesebb körben fogadják el, többek között edzőtermek használatához, elektronikus jegyekhez, valamint vészhelyzeti elérhetőségek tárolására.
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
