7p

A választási kampány során Trump azzal fenyegetőzött, hogy amerikai csapatokat küld Mexikóba a drogkartellek ellen. Az elnök valószínűleg a terrorizmus elleni harcra hivatkozik majd a beavatkozás indoklásaként. Káncz Csaba jegyzete.

Donald „Tariff Man” Trump hétfőn már el is indította a vámháborút: Truth Social posztja szerint Kanada és Mexikó a szabadkereskedelmi egyezmény ellenére 25 százalékos büntetővámot kap, melyet elnöki rendelettel vezet majd be hivatalba lépésekor. Az indok „a drogok és az emberek beözönlése” az USA-ba és a lépés Trump szerint addig lesz érvényben, amíg ez a helyzet meg nem szűnik.

Trump egy későbbi bejegyzésében közölte, hogy 10 százalékos extra vámot vet ki Kínára is, „minden további vámon felül”, amíg az ország nem tesz lépéseket a fentanil-csempészet megállítására. „Kína képviselői azt mondták nekem, hogy bevezetik a maximális büntetést, a halálbüntetést minden drogkereskedőre, akit rajtakapnak, de sajnos nem tartották be, és a drogok soha nem látott mértékben áramlanak az országunkba, főként Mexikón keresztül” – hangsúlyozta Trump.

A lépés tulajdonképpen a kampányígéret beváltása, amely arról szólt: amennyiben bizonyos országok nem teljesítenek előírt feltételeket, akkor extra vámokat kapnak.

Az USA egyik legnagyobb közegészségügyi problémáját okozó fentanil fő gyártója és exportőrei a mexikói kartellek lettek, melyek kínai alapanyagokat használnak és Trump szerint egyik ország kormánya sem tesz kellő lépéseket ennek megakadályozása érdekében. A leendő elnök ezen céllal már a kampány során belengette a 25 százalékos vámtételt Mexikóval szemben.

Donald Trump egy gálaesten 2024. november 14-én – a vámháborút már bejelentette
Donald Trump egy gálaesten 2024. november 14-én – a vámháborút már bejelentette
Fotó: MTI/AP/Alex Brandon

Kőkemény kampányígéretek

Trump a választási kampány során nem fukarkodott a frappáns szavakkal, különösen, amikor leendő drogpolitikájáról volt szó. A mexikói drogkartellek elleni katonai csapások „abszolút” napirenden vannak, jelentette ki Trump a Fox Newsnak adott júliusi interjújában.

Az Egyesült Államokban évente 300 ezer ember hal meg a fentanil nevű kábítószer túladagolásában, amelyet Mexikóból hoznak be az országba – állította Trump.

Kinevezett „határcárja”, Tom Homan megfenyegette a kartelleket, hogy Trump „nagy figyelmet” fog fordítani rájuk, mivel „ki akarja iktatni” a bűnszervezeteket.

Az ICE nevű rendőrségi és vámhatóság vezetőjeként Homan a határ védelméért lenne felelős. Az a tény, hogy most visszhangozza leendő főnöke fenyegetéseit a nagyhatalmú mexikói drogkartellek felé, baljóslatú jel. Hiszen az USA „drogellenes háborúja” az elmúlt évtizedekben már számos fordulatot vett. A latin-amerikai országokban azonban ezek ritkán végződtek a közemberek javára.

Mexikó érzékenyen reagál a nemzeti szuverenitás megsértésére

A drogpolitika és annak latin-amerikai országokra gyakorolt következményei leginkább az USA belpolitikai fejleményeiből eredeztethetők. Míg Joe Biden a drogpolitikát is egészségpolitikának tekintette, addig Trump elsősorban biztonsági és migrációs problémaként tekint rá. És egyértelműen nem riad vissza a legdrasztikusabb intézkedésektől sem.

Maga Trump szerint akkor is katonai eszközökhöz folyamodna a kartellek elleni harcban, ha Mexikó ebbe nem egyezne bele – márpedig ez a szomszédos állam szuverenitásának végzetes semmibevétele lenne.

Első elnöksége idején egykori védelmi minisztere, Mark Esper szerint Trump állítólag fontolóra vette, hogy rakétacsapásokat mérjen mexikói célpontokra.

Közben még egyes republikánusok sem tartják erőltetettnek a csapatok Mexikóba küldésének ötletét. Mindazonáltal elképzelhető, hogy a megválasztott amerikai elnök inkább a magánbiztonsági cégekre támaszkodik.

Az USA „drogellenes háborúja”

Az USA 1971 óta vívja a Richard Nixon akkori elnök által meghirdetett „drogellenes háborút”. Azóta a Pennsylvaniai Egyetem 2021-es tanulmánya szerint az Egyesült Államok több, mint egy billió dollárt költött erre a célra. A Cato Institute amerikai agytröszt szerint a kábítószerek elleni küzdelem mintegy 41,3 milliárd dollárjába kerül az adófizetőknek. A megtérülés: alig érzékelhető. A cél: nem világos.

Eközben az illegális kábítószerek fogyasztása az USA-ban folyamatosan nő. 2002 és 2022 között a kábítószer-túladagolás okozta halálesetek száma a 100 ezer lakosra jutó 8,2 halálesetről 32,6 halálesetre emelkedett az Egyesült Államok Nemzeti Egészségügyi Statisztikai Központja (NCHS) szerint.

Csak 2022-ben csaknem 108 ezer ember halt meg túladagolásban.

Trump valószínűleg a terrorizmus elleni harcra hivatkozik majd a beavatkozás indoklásaként. A kartellek megkönnyítik a dolgát, hiszen a drogkartellek már a kábítószer-kereskedelmen túl számos üzletben részt vesznek, beleértve az emberkereskedelmet, a pénzmosást, a zsarolást, az illegális bányászatot, sőt, még a politika befolyásolását is az adott országukban.

A kolumbiai példa

Trump általában kevés érdeklődést mutat Latin-Amerika iránt. Ez alól csak olyan jobboldali elnökök kivételek, mint az argentin Javier Milei vagy az el-salvadori Nayyib Bukele. Bukele a közelmúltban a bűnbandákkal szembeni kemény fellépésével és a megabörtönök építésével is felhívta magára a figyelmet.

A mexikói kormány jól tenné, ha a baloldali Gustavo Petro, Kolumbia elnökének példáját is alaposan tanulmányozná.

Az utóbbi években a  Kolumbia a főbűnözők letartóztatásáról a kábítószer-kereskedelem gazdasági alapjainak átrendezésére helyezte a hangsúlyt. Petro például a konfliktus sújtotta területeken a földreformot és az illegális termények helyettesítését támogatta. Mexikói kollégáikkal ellentétben a kolumbiai biztonsági erők nagy mennyiségű kábítószert foglalnak le.

Míg Petro „teljes béke” érdekében tett erőfeszítései elégedetlenséget váltottak ki Washingtonban, a kormányzat rekordmennyiségű kokaint foglalt le – különösen a tengeri útvonalakon keresztül –, ami megnehezítette, hogy Kolumbia drogellenes jóhiszeműségét vitassák. Ha Mexikó inkább a kolumbiai megközelítést alkalmazná, jobban meg tudná zavarni a kartell útvonalait, és szalonképes eredményeket tudna felmutatni Washingtonnak a kábítószer elleni háborúban.

Valójában, okkal feltételezhető, hogy a mexikói elnök Claudia Sheinbaum talán követni akarja Petro példáját. A Mexikói Nemzeti Gárda képtelensége nagy mennyiségű kábítószer lefoglalására nagyrészt abból fakad, hogy az erőnek korlátozott a nyomozati tapasztalata.

Az elnök ezeket a hiányosságokat kívánja orvosolni a jobb képzés és a Nemzeti Gárda, valamint a rendőri erők közötti fokozott koordináció révén. Sheinbaum mexikóvárosi polgármesterként elért sikerei a városi rendőrség hírszerzési és nyomozati képességeinek fokozásában szintén jó előjelek a Nemzeti Hírszerzési Rendszer és a hírszerzési és rendőrségi nyomozati alminisztérium létrehozása szempontjából. A rendőrség szélesebb körű átalakítása is megfontolandó lehet.

Mexikóban, akárcsak az Egyesült Államokban, a rendőrség önkormányzati és állami szinten teljesít szolgálatot.

Mivel azonban a rendőri erők különböző szövetségi hatóságoknak, például a kormányzóknak és a helyi polgármestereknek tartoznak felelősséggel, gyakran keresztbe-kasul működnek és/vagy a szervezett bűnözés megszállta őket.

Itt a kolumbiai egységesített Nemzeti Rendőrség példája egy másik megfontolandó modell lehet, amely segíthet a rendőri erők hatékonyabbá tételében.

De a ki nem mondott igazság az – amelyet gyakorlatilag a drogháborúban részt vevő valamennyi fél ismer –, hogy a kábítószerek nettó áramlása valószínűleg nem fog változni, amíg az Egyesült Államokban a fogyasztás tovább növekszik.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Rá-rá, Raszputyin – országimázsépítés, orosz módra
Elek Lenke | 2026. november 21. 16:58
Egy finom borscs leves vagy a pelmenyi receptje, egy orosz lakótelepi lakás enteriőrje, a falra függesztett szokásos tarka szőnyegekkel, és egy jóképű Putyin-testőr – ez is befolyásolhatja Oroszország megítélését. Attól függően persze, hogy a világ mely tájáról van szó, hiszen ezt meghatározza a földrajzi elhelyezkedés és a történelmi múlt. Amerikában nagyon keveset tudtak és tudnak erről az országról – vagy csak közhelyeket – míg a volt szovjetrendszer tagállamaiban olykor túl sokat is. Milyen eszközökkel él Oroszország a magyarországi megítélést befolyásolandó, és kikhez szól elsősorban?
Nemzetközi Zelenszkij ebbe mindenképp beleáll – teljesen leomolhat ez a műtárgy
Privátbankár.hu | 2026. november 21. 15:59
Megmondta mi fog történni. Akár tetszik Putyinnak, akár nem.
Nemzetközi Von der Leyen félreverte a harangot a merényletkísérlet után: egyre távolabb merészkednek az oroszok
Privátbankár.hu | 2026. november 21. 13:53
Dániában számoltak be arról a hatóságok, hogy az oroszok véres mahinációra készültek. Ezután nyilvánult meg az Európai Bizottság (EB) elnöke.
Nemzetközi A tatamiról az Élysée-palotába? Kérdéses, meddig juthat Teddy Riner a francia elnökválasztási hajrában
Nagy Károly | 2026. november 21. 11:07
Bár az ötszörös olimpiai bajnok Teddy Riner is bejelentkezett az elnökjelöltségre, adóügyei és az alacsony támogatottsága miatt kevés esélye van a végső győzelemre. A franciaországi erőviszonyokról, a tiltakozások hatásáról és a várható Le Pen–Mélenchon párharcról Nagy Károly beszélgetett Soós Eszter Petronella Franciaország-szakértővel.
Nemzetközi Az Elysée-palota válaszolt Putyin meghívására
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 19:49
Párizs garanciát szeretne a tárgyalóasztalnál való részvételre.
Nemzetközi Így értékelte Zelenszkij Putyin kínai látogatását
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 13:46
Megszólalt az ukrán elnök az orosz vezető APEC-en betöltött szerepéről.
Nemzetközi Lázár Tibor lett a szerb parlament alelnöke
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 12:31
A hat alelnök közül hárman nemzeti kisebbségek képviselői.
Nemzetközi Netanjahu újabb támadásra készül
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 10:22
 A támadás terveit már jóváhagyta az izraeli és az amerikai hadsereg.
Nemzetközi A GTA VI, több mint kétmilliárd dollárt hozhatott a konyhára
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 08:51
A játékból már az első napon 24,58 millió példány kelhetett el.
Nemzetközi Halálos áldozatai is vannak az éjszakai orosz légicsapásoknak
Privátbankár.hu | 2026. november 20. 07:57
Az ukrán főváros három hídját is rakétatalálat érte.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG