6p

A geopolitika felforgatja a piacokat – készüljön fel időben, kerülje el a bukást!
Fedezze fel, hogyan hat a világrend változása az Ön pénzügyeire!

Klasszis Befektetői Klub

2026. január 27., Budapest

Ne maradjon le – jelentkezzen most! >>

A Kreml egyre inkább a beágyazott propagandát használja fel a külföldi médiumok, például az amerikai Tenet Media finanszírozásával, hogy tovább nehezítse a dezinformáció felderítését. Ezek a kampányok az USA belpolitikai kérdéseire összpontosítanak, kihasználva a megnövekedett politikai polarizációt. Káncz Csaba jegyzete.

A hatályos orosz katonai doktrínában kerek-perec le van írva, hogy az információs hadviselés a klasszikus haderőnemekkel egyenértékű. Szeptember 13-án az Egyesült Államok szankciókat vezetett be három szervezet és két magánszemély ellen az orosz állam által finanszírozott RT (korábban „Russia Today”) dezinformációs csatornával való kapcsolatuk miatt, mivel az beavatkozott Moldova szuverén ügyeibe az ország október 20-i választások előtt.

Ezt megelőzően, szeptember 4-én az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a fent említett RT, valamint a MIA Rosszija Szivodnya, a RIA Novosztyi, a Szputnyik és a németországi székhelyű Ruptly ügynökség ellen. Szintén szankciókkal sújtották többek között az orosz propagandistát és az RT főszerkesztőjét, Margarita Szimonjant és helyetteseit, Elizaveta Brodkszját és Anton Anyiszimovot.

A játszma több fronton is zajlik
A játszma több fronton is zajlik
Fotó: Depositphotos

Orosz alkalmazkodás

Az Egyesült Államok hatékonyan vette át a szövetségesek és hasonlóan gondolkodó nemzetek - például az Egyesült Királyság és Kanada - nemzetközi koalíciójának irányítását az orosz dezinformációs erőfeszítésekkel szembeni fellépésben. Ez a küzdelem azonban nehéz lesz. Miután begyakorolta (és tökéletesítette) képességeit, Oroszország a világ egyik első osztályú dezinformációs forrásává vált, amely a legfrissebb példák alapján egyre szofisztikáltabb válik, és alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz.

Az észak-amerikai közönségre irányuló új dezinformációs erőfeszítéseiben Oroszország látszólag új megközelítést választott. Az úgynevezett „beágyazott” propagandát alkalmazza, és egyre inkább a helyi hangokat használja fel, hogy hihetőbbnek és hitelesebbnek tűnjön. Az RT és más orosz dezinformációs csatornák két munkatársát, Konsztantyin Kalasnyikovot és Jelena Afanaszjevát azzal vádolják, hogy 10 millió dollárt adományoztak a Nashville-i székhelyű Tenet Mediának.

A rendelkezésre álló információk szerint a 2023-ban alapított Tenet Media több mint 2000 videót készített, amelyek mintegy 16 millió megtekintést értek el. A bloggerek és a cég alapítói elsősorban az Egyesült Államokra és annak hazai társadalmi-gazdasági problémáira, például a bevándorlásra és az inflációra koncentrálják tudósításaikat. Azt állították, hogy ezeket a kihívásokat súlyosbítja az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikája, különösen az Ukrajnának nyújtott támogatás, amely szerintük arra késztette a politikusokat, hogy figyelmen kívül hagyják a belpolitikai kérdéseket.

A Tenet Media által terjesztett beágyazott propaganda és dezinformáció figyelmet keltett és támogatásra talált az amerikai pénzügyi és üzleti elit képviselői körében. A multimilliárdos Elon Musk, az X közösségi médiaplatform tulajdonosa például legalább 60 alkalommal posztolt újra a csatorna tweetjeit.

Kiderült, hogy a Tenet Media-t (legalábbis részben) az RT fizette a Kalasnyikov és Afanaszjeva által közvetített tartalmakért. Ez bizonyítékot szolgáltat arra az elméletre, hogy az RT külföldön „titkos” dezinformációs projektek szponzorálásával foglalkozik, hogy befolyásolja a külföldi állampolgárok véleményét. Amint azt maga Szimonjan is elárulta: „Az ilyen projekteken [mint a Tenet Media] keresztül az RT, amelyet kiakolbólintottak a nyugati országokból, továbbra is befolyásolja a nyugati közvéleményt”.

Az FSZB kinyújtott karja

Az orosz „soft power” másik példája a médiában az orosz-kanadai dokumentumfilm-rendezőnő, Anasztaszija Trofimova filmje, aki alkalmanként együttműködött az RT-vel. Az „Oroszok háborúban” című hírhedt dokumentumfilmje jelentős vitákat váltott ki a nyugati médiában. A filmet - amely az orosz katonákat az ukrajnai háború „megtévesztett áldozataiként”, Oroszország Ukrajna elleni agresszióját pedig „testvéri konfliktusként” próbálja bemutatni - először a 81. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be augusztus 28. és szeptember 7. között.

Míg Európában vetítették, Észak-Amerikában egészen más volt a fogadtatása. Kanadában a helyi ukrán diaszpóra (az Ukrán-Kanadai Kongresszus), a kanadai politikai közösség, ukrán tisztviselők és a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői nyomására közösen úgy döntöttek, hogy nem vetítik a filmet. Később, amikor kiderült, hogy a filmet részben a Canada Media Fund (CMF) finanszírozta - amely állítólag 340 ezer kanadai dollárt különített el a filmre -, a botrány tovább fokozódott.

Annak ellenére, hogy Trofimova azt állítja, hogy a film forgatása során nem működött együtt sem az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB), sem az orosz védelmi minisztériummal, a biztonsági szakértők, és a neves filmesek nem hisznek az állításainak. Ő és stábja hét hónapot töltött a frontvonalon az úgynevezett Luhanszki- és Donyecki Népköztársaságok területén, később pedig Oroszországba utazott, hogy lefilmezze az Ukrajnában megölt katonák sírjait. Hihetetlennek tűnik, hogy egy külföldi állampolgár (egy úgynevezett „barátságtalan országból”) hét hónapot tölthetett egy háború frontvonalán, majd később Oroszországban temetéseket filmezhetett az orosz védelmi minisztérium kifejezett engedélye nélkül.

Trofimova egyéb nyilatkozatai kevéssé támasztják alá azt az állítását, hogy nem kötődik orosz szervezetekhez. Egy interjúban például azt állította, hogy az orosz katonák „normális, humorérzékkel rendelkező srácok”, és hogy „nem látott semmilyen háborús bűntettet”, amelyet az orosz fél követett el Ukrajnában.

Azt is kijelentette, hogy „egyik felet sem támogatja” a háborúban. Azok a közéleti személyiségek, akik ezt a megközelítést követik, az esetek többségében Oroszországot támogatják, de nem akarják nyilvánosan felfedni álláspontjukat, mert „bármelyik fél” támogatása azt jelenti, hogy „háborúpártiak”.

Ráadásul Trofimova, amikor azt magyarázta, miért viselt orosz katonai egyenruhát, azt állította, hogy „egy [orosz] dandár parancsnoka kényszerítette az egyenruha viselésére, hogy a »mieink« [szvoj, a mondat alanyára utaló orosz birtokos névmás] egyike véletlenül se lője le”.

Új típusú műveletek

A Covid utáni korszakot a gazdasági lassulás és a különböző társadalmi-gazdasági és politikai kérdésekkel kapcsolatos növekvő belső polarizáció jellemzi mind az Egyesült Államokban, mind Nyugat-Európában. Oroszország célja, hogy ezeket a meghasadásokat a nyugati médiában végrehajtott rejtett befolyásolási műveletek révén kihasználja.

Hogy hitelesebbnek tűnjön, Oroszország a jövőben valószínűleg több „helyi hangot” fog használni narratívájának népszerűsítésére. Ezek közé tartoznak az Egyesült Államok vagy Kanada állampolgárai, akiknek a kommentárját kevésbé vonja kétségbe az észak-amerikai célközönség.

 

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Nemzetközi Keményen helyretenné Trumpot Orbán Viktor szövetségese a grönlandi fenyegetés miatt
Privátbankár.hu | 2026. január 21. 08:23
Jordan Bardella, a francia Nemzeti Tömörülés és az Európai Parlamentben a Patrióták Európáért képviselőcsoport elnöke kedden elutasította a „behódolást” Donald Trump amerikai elnök Grönlandra vonatkozó „fenyegetéseivel” szemben, és erős európai uniós válaszlépést szorgalmazott.
Nemzetközi Meghibásodott az Air Force One az Atlanti-óceán felett
Privátbankár.hu | 2026. január 21. 07:52
Trumpnak vissza kellett fordulnia.
Nemzetközi Donald Trump szerint a béketanács az ENSZ helyébe is léphetne
Privátbankár.hu | 2026. január 21. 06:28
Donald Trump amerikai elnök szerint az ENSZ-nek van létjogosultsága, de nem él a benne rejlő lehetőséggel, ezért a béketanács akár a helyébe is léphet.
Nemzetközi Miért lobbant lángra Irán valójában? Interjú N. Rózsa Erzsébettel
Izsó Márton - Wéber Balázs | 2026. január 21. 05:46
A komoly gazdasági problémák jelentették a szikrát az iráni demonstrációk kirobbanásához, azt ugyanakkor nem tudjuk, hogy miként fordult át mindez súlyos erőszakba, mondta el N. Rózsa Erzsébet a több ezer halálos áldozatot követelő tüntetésekkel kapcsolatban lapcsoportunk műsorában, a Klasszis Podcastban. A Közel-Kelet-szakértő szerint az infláció elszabadult, a középrétegek lecsúsztak, Iránt pedig a klímaváltozás és a nemzetközi szankciók is sújtják. Az iszlamista rendszer meggyengült, de nem roppant össze, egy lassú politikai átalakulás valószínű. N. Rózsa Erzsébet ugyanakkor olyan emberrel még nem találkozott Iránban, aki visszakívánná a sahot.
Nemzetközi Ellopta a showt Trump Davosban: Franciaország után Kanada is visszaszólt
Privátbankár.hu | 2026. január 20. 20:00
Mark Carney kanadai miniszterelnök a davosi Világgazdasági Fórumon kedden határozottan elutasította az Egyesült Államok új vámpolitikáját, amellyel Donald Trump Grönland megszerzését próbálja előmozdítani.
Nemzetközi Grönlandi miniszterelnök: fel kell készülni egy esetleges katonai invázióra
Privátbankár.hu | 2026. január 20. 19:40
Kicsi, de van esélye a fegyveres konfliktusnak is Grönlandon.
Nemzetközi Elmérgesedett a viszony, Macron Davosban szólt vissza Trumpnak
Imre Lőrinc | 2026. január 20. 19:00
Emmanuel Macron francia elnök „elnyomóknak” nevezte a vámokkal fenyegetőzőket, miközben felszólított arra, hogy szüntessék meg az Egyesült Államok által az európai országokra kivetett kereskedelmi korlátozásokat.
Nemzetközi Amikor szembejön a valóság – ez a háborús film aligha tetszene Orbán Viktornak
Wéber Balázs | 2026. január 20. 18:31
Egy cseh dokumentumfilm-rendező elvisz három oroszpárti civilt Kelet-Ukrajnába, hogy elbeszélgessenek az ottaniakkal, valamint szembesüljenek a háborús mindennapokkal és borzalmakkal. De felülírhatja-e a személyes tapasztalat a fejekben élő narratívákat? Nagyító alatt ezúttal a Budapest Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztivál egyik versenyfilmje. 
Nemzetközi Nemhogy Grönlandot, Kanadát is vinné a megszállottan posztolgató Trump
Privátbankár.hu | 2026. január 20. 14:00
Nem úgy tűnik, hogy bárki a lelkére tudna beszélni az amerikai elnöknek Grönland ügyében.
Nemzetközi Ursula von der Leyen beül Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin közé?
Privátbankár.hu | 2026. január 20. 12:24
Egyelőre nem döntötte el az Európai Bizottság elnöke, hogy mit válaszoljon a meghívásra.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG