A hatályos orosz katonai doktrínában kerek-perec le van írva, hogy az információs hadviselés a klasszikus haderőnemekkel egyenértékű. Szeptember 13-án az Egyesült Államok szankciókat vezetett be három szervezet és két magánszemély ellen az orosz állam által finanszírozott RT (korábban „Russia Today”) dezinformációs csatornával való kapcsolatuk miatt, mivel az beavatkozott Moldova szuverén ügyeibe az ország október 20-i választások előtt.
Ezt megelőzően, szeptember 4-én az Egyesült Államok szankciókat vezetett be a fent említett RT, valamint a MIA Rosszija Szivodnya, a RIA Novosztyi, a Szputnyik és a németországi székhelyű Ruptly ügynökség ellen. Szintén szankciókkal sújtották többek között az orosz propagandistát és az RT főszerkesztőjét, Margarita Szimonjant és helyetteseit, Elizaveta Brodkszját és Anton Anyiszimovot.
Fotó: Depositphotos
Orosz alkalmazkodás
Az Egyesült Államok hatékonyan vette át a szövetségesek és hasonlóan gondolkodó nemzetek - például az Egyesült Királyság és Kanada - nemzetközi koalíciójának irányítását az orosz dezinformációs erőfeszítésekkel szembeni fellépésben. Ez a küzdelem azonban nehéz lesz. Miután begyakorolta (és tökéletesítette) képességeit, Oroszország a világ egyik első osztályú dezinformációs forrásává vált, amely a legfrissebb példák alapján egyre szofisztikáltabb válik, és alkalmazkodik a helyi viszonyokhoz.
Az észak-amerikai közönségre irányuló új dezinformációs erőfeszítéseiben Oroszország látszólag új megközelítést választott. Az úgynevezett „beágyazott” propagandát alkalmazza, és egyre inkább a helyi hangokat használja fel, hogy hihetőbbnek és hitelesebbnek tűnjön. Az RT és más orosz dezinformációs csatornák két munkatársát, Konsztantyin Kalasnyikovot és Jelena Afanaszjevát azzal vádolják, hogy 10 millió dollárt adományoztak a Nashville-i székhelyű Tenet Mediának.
A rendelkezésre álló információk szerint a 2023-ban alapított Tenet Media több mint 2000 videót készített, amelyek mintegy 16 millió megtekintést értek el. A bloggerek és a cég alapítói elsősorban az Egyesült Államokra és annak hazai társadalmi-gazdasági problémáira, például a bevándorlásra és az inflációra koncentrálják tudósításaikat. Azt állították, hogy ezeket a kihívásokat súlyosbítja az Egyesült Államok jelenlegi külpolitikája, különösen az Ukrajnának nyújtott támogatás, amely szerintük arra késztette a politikusokat, hogy figyelmen kívül hagyják a belpolitikai kérdéseket.
A Tenet Media által terjesztett beágyazott propaganda és dezinformáció figyelmet keltett és támogatásra talált az amerikai pénzügyi és üzleti elit képviselői körében. A multimilliárdos Elon Musk, az X közösségi médiaplatform tulajdonosa például legalább 60 alkalommal posztolt újra a csatorna tweetjeit.
Kiderült, hogy a Tenet Media-t (legalábbis részben) az RT fizette a Kalasnyikov és Afanaszjeva által közvetített tartalmakért. Ez bizonyítékot szolgáltat arra az elméletre, hogy az RT külföldön „titkos” dezinformációs projektek szponzorálásával foglalkozik, hogy befolyásolja a külföldi állampolgárok véleményét. Amint azt maga Szimonjan is elárulta: „Az ilyen projekteken [mint a Tenet Media] keresztül az RT, amelyet kiakolbólintottak a nyugati országokból, továbbra is befolyásolja a nyugati közvéleményt”.
Az FSZB kinyújtott karja
Az orosz „soft power” másik példája a médiában az orosz-kanadai dokumentumfilm-rendezőnő, Anasztaszija Trofimova filmje, aki alkalmanként együttműködött az RT-vel. Az „Oroszok háborúban” című hírhedt dokumentumfilmje jelentős vitákat váltott ki a nyugati médiában. A filmet - amely az orosz katonákat az ukrajnai háború „megtévesztett áldozataiként”, Oroszország Ukrajna elleni agresszióját pedig „testvéri konfliktusként” próbálja bemutatni - először a 81. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon mutatták be augusztus 28. és szeptember 7. között.
Míg Európában vetítették, Észak-Amerikában egészen más volt a fogadtatása. Kanadában a helyi ukrán diaszpóra (az Ukrán-Kanadai Kongresszus), a kanadai politikai közösség, ukrán tisztviselők és a Torontói Nemzetközi Filmfesztivál (TIFF) szervezői nyomására közösen úgy döntöttek, hogy nem vetítik a filmet. Később, amikor kiderült, hogy a filmet részben a Canada Media Fund (CMF) finanszírozta - amely állítólag 340 ezer kanadai dollárt különített el a filmre -, a botrány tovább fokozódott.
Annak ellenére, hogy Trofimova azt állítja, hogy a film forgatása során nem működött együtt sem az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálattal (FSZB), sem az orosz védelmi minisztériummal, a biztonsági szakértők, és a neves filmesek nem hisznek az állításainak. Ő és stábja hét hónapot töltött a frontvonalon az úgynevezett Luhanszki- és Donyecki Népköztársaságok területén, később pedig Oroszországba utazott, hogy lefilmezze az Ukrajnában megölt katonák sírjait. Hihetetlennek tűnik, hogy egy külföldi állampolgár (egy úgynevezett „barátságtalan országból”) hét hónapot tölthetett egy háború frontvonalán, majd később Oroszországban temetéseket filmezhetett az orosz védelmi minisztérium kifejezett engedélye nélkül.
Trofimova egyéb nyilatkozatai kevéssé támasztják alá azt az állítását, hogy nem kötődik orosz szervezetekhez. Egy interjúban például azt állította, hogy az orosz katonák „normális, humorérzékkel rendelkező srácok”, és hogy „nem látott semmilyen háborús bűntettet”, amelyet az orosz fél követett el Ukrajnában.
Azt is kijelentette, hogy „egyik felet sem támogatja” a háborúban. Azok a közéleti személyiségek, akik ezt a megközelítést követik, az esetek többségében Oroszországot támogatják, de nem akarják nyilvánosan felfedni álláspontjukat, mert „bármelyik fél” támogatása azt jelenti, hogy „háborúpártiak”.
Ráadásul Trofimova, amikor azt magyarázta, miért viselt orosz katonai egyenruhát, azt állította, hogy „egy [orosz] dandár parancsnoka kényszerítette az egyenruha viselésére, hogy a »mieink« [szvoj, a mondat alanyára utaló orosz birtokos névmás] egyike véletlenül se lője le”.
Új típusú műveletek
A Covid utáni korszakot a gazdasági lassulás és a különböző társadalmi-gazdasági és politikai kérdésekkel kapcsolatos növekvő belső polarizáció jellemzi mind az Egyesült Államokban, mind Nyugat-Európában. Oroszország célja, hogy ezeket a meghasadásokat a nyugati médiában végrehajtott rejtett befolyásolási műveletek révén kihasználja.
Hogy hitelesebbnek tűnjön, Oroszország a jövőben valószínűleg több „helyi hangot” fog használni narratívájának népszerűsítésére. Ezek közé tartoznak az Egyesült Államok vagy Kanada állampolgárai, akiknek a kommentárját kevésbé vonja kétségbe az észak-amerikai célközönség.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
