Ukrán választások: valami nagy trükkre készül Zelenszkij?

Az orosz, illetve oroszbarát propaganda 2024 májusa óta támadja Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt azzal, hogy nem legitim vezetője az országnak. Normál esetben ugyanis eddig kellett volna megtartani az ukrán elnökválasztást, hiszen a 2019. május 20-án hivatalba lépett Zelenszkij mandátuma 2024. május 20-án lejárt. De elnökválasztás nem volt – ahogy egyébként a 2024 augusztusában esedékes parlamenti választás is elmaradt.

Természetesen ebben valójában semmi furcsa vagy éppen jogszerűtlen nincsen: az ukrán alkotmány kifejezetten tiltja háború idején a parlamenti választások megtartását, illetve az alkotmány módosítását is. Az elnökválasztás esetében kicsit érdekesebb a kérdés: hadiállapot idején ezt csak a választási törvény tiltja meg, ezt elvben a parlament átírhatná. De miért tennének ilyet az ukránok? Még Zelenszkij – és pártja – ellenzékének képviselői is többször leszögezték, hogy a jelenlegi helyzetben sem politikai, sem biztonsági szempontokból nem lehetséges a választások megtartása. 

„Csak kárt okozna. Ő a főparancsnok, és az ország olyan helyzetben van, hogy nincs meg ez a luxusunk, bármilyen problémáink is vannak vele. Ez csak az ellenséget segítené”

– szögezte le például az ellenzéki Holosz (Hang) párt parlamenti képviselője, Szerhij Rahmanin.

A jogi és politikai helyzet is egyértelmű tehát: jelenleg Ukrajnában nem lehet választásokat tartani. Ennek ellenére Vlagyimir Putyin rendszeresen előveszi a kérdést.

„Bárkivel tárgyalhatsz, de az illegitimitása miatt Zelenszkijnek nincs joga aláírni semmit”

– mondta például idén januárban az orosz elnök, aki ezt a kártyát általában akkor szokta kijátszani, amikor éppen azt igyekszik megmagyarázni, miért nem hajlandó érdemben tárgyalni Ukrajnával a békékötésről.

Zelenszkij „illegitimitását” azonban sokáig csak Oroszország, illetve nyugati oldalon csak az orosz propaganda szólamait gyakran idéző sajtótermékek és „elemzők” pedzegették (Magyarországon is), így az ukrán elnöknek ezzel sok teendője nem volt.

Trump hátulról támadt

Ezért érhette különösen kellemetlenül, amikor ezt Donald Trump is felvetette. Ugyan nem ez volt az első alkalom, hogy az amerikai elnök az elmaradt választások miatt kritizálta az ukrán vezetést, kedden minden eddiginél erőteljesebben került elő ez a kérdés. Trump a Politicónak adott, magyar szempontból is igen érdekes kijelentéseket tartalmazó interjújában így fogalmazott:

„A háborút használják kifogásként arra, hogy ne tartsanak választást, de szerintem az ukrán népnek meg kellene adni ezt a választási lehetőséget.”

Majd hozzátette:

„Talán Zelenszkij nyerne, nem tudom, ki győzne. De már régóta nem tartottak választást. Demokráciáról beszélnek, de egy ponton túl ez már nem demokrácia többé.”

Ez már csak azért is érdekes, mert pont a Trump-kormányzat által (orosz segítséggel) készített, jelen állás szerint talán 19 pontos béketerve egyik pontja írná elő, hogy a háború lezárása után kellene Ukrajnában megtartani a választásokat.

Lehetetlen feladat

Jogi helyzet ide vagy oda, józan ésszel is könnyű belátni, hogy Ukrajnában jelenleg nem igazán lehetne választásokat tartani. Az ország jelenleg elfogadott határain belüli területének egy jelentős része orosz megszállás alatt áll, a frontvonalakhoz közeli területeken pedig a lakosság mindennapi szükségleteinek biztosítása is sokszor akadozik. E településeken különösen, de az egész országban folyamatos az orosz légicsapások, tüzérségi támadások veszélye, tehát pusztán biztonsági szempontból sem lenne túl jó ötlet az állampolgárokat jó előre kihirdetett időpontokban és helyszíneken összeterelni, hogy élhessenek demokratikus jogaikkal.

Ráadásul a lakosság egy igen jelentős része külföldre menekült, egy másik része belföldön keresett magának biztonságosabb lakhelyet – már pusztán egy névjegyzék összeállítása és a szavazás logisztikája is megugorhatatlan feladatnak látszik.

Hogy csak egy konkrét nehézséget mondjunk: a jelenlegi választási törvény szerint a külföldön tartózkodó ukránok csak az ukrán külképviseleteken szavazhatnak. 2019-ben 55 ezer ember élt ezen jogával, jelenleg a becslések szerint nagyjából 5,3 millió külföldön élő ukrán rendelkezik szavazójoggal. Miként lehetne számukra biztosítani, hogy élhessenek is jogukkal, szavazataik pedig biztonságosan eljussanak Ukrajnába és tiszta körülmények között meg legyenek számolva?

Mi több, az ukrán nép sem akar választásokat. A Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet múlt héten gyűjtött adatai szerint például csak a lakosság 10 százaléka szeretne tűzszüneti vagy békemegállapodás előtt választásokat tartani, és azt is csupán 22 százalékuk mondta, hogy egy biztonsági garanciákat tartalmazó tűzszünet után, de egy békemegállapodás előtt pártolja a választásokat.

Zelenszkij készen áll, Putyin örül

Ehhez képest szólt nagyot Zelenszkij kedd esti kijelentése, miszerint készen áll a választások megtartására a következő három hónapon belül, amennyiben Ukrajna parlamentje és külföldi szövetségesei is engedélyezik, illetve segítik azt.

„Mivel ezt a kérdést ma az Amerikai Egyesült Államok elnöke, a mi partnereink hozták előtérbe, nagyon röviden válaszolok: nézzék, én készen állok a választásokra. Mi több, arra kérem az Egyesült Államokat, hogy segítsenek nekem, talán európai kollégáikkal közösen, a választások biztonságának garantalásában, és akkor a következő 60-90 napban Ukrajna kész lesz megtartani a választásokat. Nekem személyesen meglesz az akaratom és a készségem erre”

– fogalmazott Zelenszkij, aki azért hozzátette, hogy „ez a kérdés mindenekelőtt az ukrán néphez szól, és nem más államok polgáraihoz, minden a partnereink felé tanúsított tisztelet mellett sem”.

Zelenszkij szavai világszerte a címlapokra kerültek, és a Kreml is rögtön helyeslően reagált. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője arról beszélt, hogy az orosz vezetés szerint is meg kellene tartani az elnökválasztást.

„Ez az, amire Putyin elnök már régóta rámutatott, és amiről most Trump elnök is nyilatkozott. Meglátjuk, hogyan alakulnak az események ebben az irányban”

– mondta Peszkov.

Reagáltak Ukrajnán belül is az elnök szavaira.

„Ez pontosan az, amit Putyin akarna. Egy választási kampány megosztó lenne. Miután kívülről nem sikerült elpusztítania minket, Putyin belülről akar elpusztítani minket, a választásokat eszközként használva ehhez”

– mondta Olekszandr Merezsko, az ukrán parlament külügyi bizottságának elnöke, Zelenszkij pártjának tagja.

„Teljességgel ellenzem az ötletet, még azt sem értem, hogy Zelenszkij miért mond egyáltalán ilyet”

– fejezte ki értetlenségét Olekszij Goncsarenko, az ellenzéki Európai Szolidaritás Párt parlamenti képviselője.

Blöfföl az ukrán elnök?

De tényleg, miért? Valóban az egyik legcinikusabb orosz követelésnek próbálna megfelelni Zelenszkij, egyben pedig elfogadná az oroszok az érdemi béketárgyalások halasztgatása érdekében követett taktikáját?

Szögezzük le gyorsan: jogi értelemben semmit sem változott a helyzet. A jelenlegi törvények szerint kifejezetten tilos lenne Ukrajnában akár parlamenti, akár elnökválasztást tartani. És azonnali béke nélkül a fenti, megugorhatatlan nehézségek is megoldhatatlannak látszanak.

Ha Zelenszkij valóban választásokat akarna tartani a következő hónapokban, akkor ahhoz vagy békét, de legalábbis tartós tűzszünetet kell kötni, vagy esetleg rekordsebességgel meg kell állapodni a választási törvény az elnökválasztásra vonatkozó tiltásának átírásáról, majd meg kell szavaztatni azt a parlamenttel, és ezután ki kell írni és meg kell szervezni a választásokat.

Teljesen nyilvánvaló azonban, hogy még ha mindezt valahogyan végre is hajtanák, a választásokon győztes elnök legitimációja messze Zelenszkij mostani legitimációja alatt maradna. Ki tudná ugyanis nyugodt szívvel elfogadni egy olyan választás végeredményét, amelyen a szavazópolgárok egy jelentős része fizikailag nem képes részt venni, ahol a szavazatok biztonságos begyűjtése, tárolása és megszámlálása az ország jelentős területein megoldhatatlan, és ahol már maga a kampányolás is komoly nehézségekbe ütközne?

Akárki is lenne a győztes, teljes joggal vonnák kétségbe, hogy tiszta és szabad választásokon nyert, és az is nyilvánvaló, hogy a háború lezárása után így is, úgy is új választásokat kellene tartani.

Egyértelmű tehát, hogy valószínűleg blöffként érdemes értékelni Zelenszkij kijelentését. Az ukrán elnök ezzel visszadobja a labdát Trumpnak: „Oké, tessék, legyenek választások! De hogyan? Oldd meg, hogy lehessenek, és én állok elébe!” Az ukrán elnök szavait fel lehet mutatni a világ vagy éppen Oroszország felé is: az ukrán elnök hajlandó erre is, csak hát éppen nem lehet megoldani.

Vagy kavar valamit Zelenszkij?

Azonban fontos arra is rámutatni, hogy Zelenszkij helyzete azért 2024 májusa óta jelentősen megváltozott. Ugyan 2025 első felében még emelkedett is népszerűsége az országban annak hatására, hogy az ukránok többsége szerint Trump igazságtalanul bánt vele, az országot és a kormányt megrázó, Zelenszkij kabinetfőnökét is magával rántó korrupciós botrány, illetve a fronton bekövetkezett események hatására az elmúlt hónapokban igencsak megrendült a támogatottsága. (Igaz, arról szó sincs, amit az amerikai elnök még tavasszal állított, hogy az mindössze 4 százalékos lenne.)

Bár az ukrajnai közvélemény-kutatásokat pontosan ugyanazon okokból érdemes erős fenntartásokkal kezelni, amiért választásokat sem lehetne tartani az országban, azért figyelemre méltó, hogy egy novemberi felmérés szerint csupán 20,3 százaléka szavazna jelenleg az ukrán választóknak Zelenszkijre.

Cserébe ezzel is a legnépszerűbb jelölt maradt: a legesélyesebb kihívóként emlegetett egykori főparancsnok, jelenlegi londoni nagykövet Valerij Zaluzsnij 19,1 százalékkal a második. (Októberhez képest Zelenszkij nagyjából négy százalékot vesztett, Zaluzsnij pedig 3 százalékot nyert.) Egy másik felmérés szerint Zelenszkij 22,3 százalékos támogatottsággal vezet a 21,3 százalékon álló Zaluzsnij előtt.

Ráadásul Zelenszkij igencsak kellemetlen kutyaszorítóba is került. Ugyanaz az alkotmány, amely tiltja a parlamenti választások megtartását, megtiltja azt is, hogy az ukrán állam bármilyen nemzetközi megállapodás keretében szuverén birtokairól lemondjon. Márpedig a dolgok jelenlegi állása szerint nem úgy tűnik, hogy bizonyos ukrán területekről (nyilván nem mindegy, hogy mondjuk csak a Krímről vagy az egész Donbaszról van szó, de jogi értelemben mindegy) való lemondás nélkül összehozható egy békemegállapodás.

Ha pedig túlságosan sokat próbálna engedni, akkor nagyon könnyen előfordulhat, hogy a hadsereg egyszerűen nem fogadja el azt, és választások nélkül is eltávolítják az elnöki székből – a lakosság nagyobbik részének támogatásával (hiszen a felmérések szerint még mindig messze nincs többsége annak az álláspontnak az ukrán társadalomnak, hogy az oroszokkal bármi áron békét kell kötni).

Közben viszont az ukrán haderő nehézségei egyre súlyosabbak, Ukrajna pedig akár már jövő tavasszal kifogyhat a pénzből és ezáltal a fegyverből is, ha az uniós vezetésnek nem sikerül valamilyen megoldást találnia az ország további támogatására.

Elképzelhető tehát az is, hogy Zelenszkij egyfajta 19-re lapot húzásként valóban elgondolkozott a választások valamilyen formában történő kiírásán, hogy megszüntesse a patthelyzetet. Ha tényleg a hatalom megtartása a legfontosabb célja, még azt is gondolhatja, hogy erre most jobb esélye van, mint később bármikor.

„Talán Zelenszkij ebben egy lehetőséget lát arra, hogy neki kedvező látszatválasztást tartson, amíg ő irányítja a médiát és az ellenfelei valószínűleg nem állnak készen”

– veti fel a lehetőséget Goncsarenko.

Ha viszont tényleg ez lenne Zelenszkij terve, akkor azt először is, ahogy fent leírtuk, a parlamenten is keresztül kellene valahogy vernie. Márpedig – mint láttuk – az ellenzék szinte biztosan elutasítana egy ilyen törvénymódosítást, de saját pártjának képviselői sincsenek elragadtatva az ötlettől.

A jogi, morális, biztonsági és politikai okok mellett egyébként már csak saját jól felfogott érdekükben sem támogathatnának egy ilyen javaslatot: miközben láttuk, hogy Zelenszkij még vezet lehetséges ellenfelei előtt, A Nép Szolgája nevű pártjának mindössze 11,5 százalékos támogatást mértek ugyanabban a felmérésben, míg Zaluzsnij nemlétező, sőt még be sem jelentett pártjára pedig 21,8 százalék szavazna.

Ezért aztán valószínűleg akkor vagyunk legközelebb az igazsághoz, ha azt mondjuk, akkor lesznek választások Ukrajnában, ha azt Putyin akarja. De nem csak a szavak szintjén – egy tartós, az ukrán politikai, katonai vezetés és a társadalom által is elfogadható, valóban kompromisszumos békemegállapodás egyben a választásokat is elhozná a háború sújtotta országba.