Riasztó és egyben elgondolkodtató trendekre világít rá az európai uniós fiatalok körében egy, a napokban nyilvánosságra hozott tanulmány.

Nem a demokrácia a legjobb? 

A The Guardian által közölt kutatás egyik legmellbevágóbb megállapítása, hogy három nagy uniós országban a fiataloknak, az úgynevezett Z-generációnak csak mintegy fele tartja a demokráciát a kormányzás legjobb formájának.

Ebben a tekintetben a legalacsonyabb arányt, 48 százalékot Lengyelországban mérték,  míg Spanyolországban 51, Franciaországban pedig 52 százalék ez a mutató.

Összességében a megkérdezett európai fiatalok 57 százaléka teszi a demokráciát, mint politikai berendezkedést a legfelsőbb polcra. A támogatók aránya Németországban a legmagasabb, 71 százalék.

Vészjósló adat az is, hogy a megkérdezettek mintegy ötöde (21 százalék) bizonyos, közelebbről meg nem nevezett körülmények között preferálná az autoriter uralmat. Ennek támogatottsága Olaszországban (24 százalék), illetve Franciaországban, Spanyolországban és Lengyelországban (23-23 százalék) a legmagasabb, míg Németországban a legalacsonyabb (15 százalék).

„Azok között, akik politikai szempontból a centrumtól jobbra állónak, gazdasági szempontból pedig hátrányos helyzetűnek érzik magukat, a demokráciát támogatók aránya egyharmadra csökkent”, mondta Thorsten Faas, a Berlini Szabadegyetem politológusa, a tanulmány egyik készítője a brit lapnak. „A demokráciára belülről és kívülről is nyomás nehezedik.”

A megkérdezettek 48 százaléka úgy véli, hogy a saját országában veszélyben van a demokrácia. Németországban jóval az átlag feletti, 61 százalék az így vélekedők aránya.

Komoly kritika az EU-nak 

Ami az EU megítélését illeti, a megkérdezett fiatalok kétharmada támogatja, hogy országa az uniós közösség tagja maradjon, amennyiben az nem bomlik fel.

Figyelmeztető jel ugyanakkor, hogy a fiatalok 39 százaléka nem tartja „különösebben demokratikusnak” az EU-t, és mindössze 6 százalék vélekedett úgy, hogy saját országának kormánya tényleg jól végzi a dolgát.                        

A fiatalok több mint fele (53 százalék) szerint az uniós közösség túlságosan a részletekre és triviális ügyekre fókuszál. Ehelyett inkább a magas megélhetési költségekre, a külső fenyegetések elleni védelem növelésére és arra kellene koncentrálnia, hogy jobb üzleti környezetet teremtsen a cégek számára a gazdaság fellendítése érdekében.             

Elgondolkodtató az is, hogy jelentősen nőtt azon fiatalok száma, akik szigorúbb fellépést követelnek a migrációval szemben. 2021-ben még 26 százalék volt ez az arány, ma már 38 százalék.

A tanulmány megállapította azt is, hogy az európai társadalmak egyre polarizáltabbak. A megkérdezett fiatalok 19 százaléka vallotta magát a centrumtól jobbra állónak (négy évvel ezelőtt 14 százalék volt ez az arány), 33 százalék centristának, 32 százalék pedig baloldalinak – a többiek sehova sem sorolták be magukat.

A felmérést  idén áprilisban és májusban készítette a YouGov intézet, amely több mint 6700, 16 és 26 év közötti fiatalt kérdezett meg Lengyelországban, Spanyolországban, Franciaországban, Olaszországban, Görögországban, Németországban és az EU-ból már kilépett Nagy-Britanniában.

Olvad a centrum, erősődés a széleken

Mindennek hátteréhez hozzátartozik – tesszük hozzá –, hogy az elmúlt években számos európai országban folytatódott a hagyományos centrumpártok visszaszorulása, valamint a populista, radikális jobb- és baloldali pártok előretörése.

Németországban az alkotmányvédelmi hivatal által szélsőjobboldali erőnek nyilvánított Alternatíva Németországért (AfD) 23 százalékos támogatottsággal már a második legerősebb párt, és különösen népszerű a keleti tartományokban, valamint a fiatalok között.

Ugyanakkor jelentősen erősödött a radikális baloldali Die Linke is (10 százalék).

Franciaországban Marine Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés és szövetségesei megnyerték a tavalyi parlamenti választások első fordulóját. Lengyelországban pedig továbbra is fej-fej mellett van a populista jobboldali, EU-szkeptikus Jog és Igazságosság (PiS), valamint a centrista, EU-barát Polgári Platform. Bár most utóbbi erő kormányoz, köztársasági elnöknek nemrég kis többséggel, de a PiS által támogatott Karol Nawrockit választották meg a lengyelek.