Négy kereskedelmi bank és öt takarékszövetkezet nyújtott be keresetet a jegybank által korábban kirótt büntetések ellen. Így bíróságra megy a Raiffeisen, az Erste, az FHB, a DRB Bank is, a takarékok közül a Szabolcs, a Hévíz és Vidéke, a Tisza, a Fontana Credit Takarékszövetkezet valamint a Mohácsi Takarék Bank Zrt. perel – monda a Napi Gazdaságnak Binder István, a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti szóvivője. A jogi utat választó bankok közül többnek is a maximális büntetéshez közeli összeget kellene megfizetnie, így a Raiffeisennek és az Erstének egyaránt 98 millió forintot, míg az FHB-nek 95-öt. A perelő takarékszövetkezetek büntetése 12 és 35 millió forint között mozog.

Az MNB március közepén jelentette be, hogy elmarasztalt 35 pénzintézetet, mert jogszabályellenesen számítottak fel díjakat. A bankoknak összesen 1,2 milliárd forint büntetést kell megfizetniük, valamint 33-nak a szabálytalanul felszámított díjakat is vissza kell utalnia ügyfeleinek. (Azt korábban a Világgazdaság vette észre, hogy a bírságdöntés kapcsán az MNB tudatosan kerüli, hogy bárhol szóba kerüljön a tranzakciós illeték, amelynek áthárításával kapcsolatos a jegybanki bírságok jó része.)

A bankok eltérően reagáltak a büntetésre, többségük úgy döntött, hogy inkább fizet és nem tesz további lépéseket. Az az ügyben megszólaló pénzintézetek kivétel nélkül kiálltak amellett, hogy működésük és díjszabásuk jogszerű volt, az elmarasztaló döntés pedig méltánytalan és megalapozatlan. A jegybanki bírságok azon részét, amelyeket például a határidők betartásának elmulasztása, vagy az ügyféltájékoztatás egyéb objektív előírásainak megszegése miatt rótt ki a felügyelet ugyanakkor kezdetektől fogva lényegében senki nem vitatta.

A perre nem menők a „jobb a békesség” elvén álltak el igazuk érvényesítésétől, mondván, nem akarnak hadakozni az utóbbi időben egyre aktívabb szabályozóként fellépő jegybankkal és így újabb konfliktusokat keresni. (A piaci pletykák arról szólnak, hogy a jegybank egy sor területen a jelenlegi banki gyakorlatot alapjaiban megváltoztató szabályok bevezetésére készül.) Mások vélekedése szerint ugyanakkor érdemes már az elején szembehelyezkedni a jegybank jogilag kifogásolható lépéseivel, a belenyugvás ugyanis azt a látszatot keltheti, hogy a piac minden esetben szemet huny a szabályozó túlkapásaival szemben.

Megvárja a bíróság döntését a jegybank

Azt, hogy alapjaiban új helyzettel állunk szemben a márciusi bírságok kapcsán, az is jelezheti, hogy a jegybank a perre menőkkel szemben nem alkalmazza azt a jogát, hogy a döntések annak ellenére is végrehajtandóak, ha azokat peres úton megtámadja az adott hitelintézet. Mindez abból szűrhető le, hogy a jegybank közölte: az érintetteket nem érinti a visszautalások egy hónapos meghosszabbításának határideje, esetükben a bírósági eljárás kimenetele lesz a döntő – ahol az MNB úgy gondolja, jó eséllyel bizonyítja majd igazát.

A Privátbankár.hu megkeresésére Binder István megerősítette, hogy a Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon benyújtott kereseteknek a határozatok végrehajtására nincs halasztó hatálya, a hitelintézetek azonban a keresetlevélben kérhették a bíróságtól a határozatok, vagy az abban előírt egyes intézkedések — így pl. a jegybank megítélése szerint jogtalanul beszedett díjak fogyasztók számára történő visszatérítése — végrehajtásának felfüggesztését. A végrehajtás felfüggesztésére irányuló kérelemről a bíróság határoz, a felügyelet ugyanakkor - amennyiben a felfüggesztési kérelem tudomására jut - annak elbírálásáig nem foganatosíthat végrehajtást. Az adott helyzetben tehát az érintett hatósági rendelkezések végrehajtása iránt az MNB a bíróság döntéséig nem intézkedik - jelezte a szóvivő.

Finomítanak?

Ugyanakkor vannak olyan hírek is a piacon, hogy a jegybank az első határozatokból kitetsző kemény álláspontján finomítani is kész – ez például azokra az esetekre vonatkozik, amikor bizonyítható, hogy bizonyos bankok számlakedvezményeinek nyújtását mégis lehet úgy értelmezni, hogy azok az ügyfél által megismerhetően kötött időpontot határoztak meg. (A 0 forintos díjakat feltüntető kondíciókkal kapcsolatban korábban jeleztük: sem a nyelvtani magyarázat, sem a hatályos – például az adózási területen a kamatadóra vonatkozó – joganyag nem támasztja alá azt a jegybanki vélekedést, hogy a 0 forintos díj megemelése új díjtételt jelentene.)

Azt is érintheti, aki nem perel

Fontos látni, hogy az igazi kérdést ezekben a vitatott esetekben sem a banki bírság – egyébként nem csekély – összege jelenti, hanem az, hogy a jegybank arról is intézkedett, hogy a megítélése szerint jogtalanul felszámított banki díjakat az érintett hitelintézeteknek vissza kell utalniuk az ügyfeleiknek. Ez ugyanis az összességében 1,2 milliárd forintos bírság több mint tízszeresét kitevő tételt jelent a bankoknak - egyes hírek szerint egy-egy banknál önmagában milliárdos tételt jelenthet.

Az érdekes az lesz/lehet, ha a jegybank bizonyos vélekedése elbukik a bíróság előtt. Ekkor ugyanis – függetlenül attól, hogy az adott bank vitatta-e a döntés jogosságát – a hasonló jogi álláspont alapján megbüntetett bankokkal szembeni jegybanki álláspont is csorbát szenved - még ha az adott hitelintézet nem is ment perre és így a határozat "jogerőssé" vált.

A visszautalt pénzt nem lenne jó ötlet visszakérni

Az ugyanakkor kezdetektől fogva tudott, hogy - mint arról korábbi cikkünkben is írtunk - a bankok győzelme legfeljebb pirruszi győzelem lehet, hiszen legfeljebb a bírság összegét „kérhetik” vissza az MNB-től, az ügyfeleknek visszautalt összeget nem lehetne visszaszedni, hiszen egy ilyen lépés - még ha a bírósági döntésre hivatkozhatnának a hitelintézetek - olyan szintű bizalomvesztést hozna, amelynek reputációs vesztesége többszöröse a visszautalt összegnek.

Ezt jó eséllyel egyik bank sem vállalna fel. A fenti helyzet lehet a magyarázata annak, hogy miért születhettek a felfüggesztésre vonatkozó kérelmek, illetve ez lehet a magyarázata annak is, hogy sokaknak úgy tűnhet, mintha a jegybank ment volna elébe a perre menőknek azzal, hogy mintegy "megelőlegezte" az intézkedések felfüggesztését és azt sem kommunikálta, hogy legalább a bírság összegének befizetését elvárja az érintettektől. Azt ugyanakkor a Népszava cikkéből tudhatjuk, hogy még a perre menő hitelintézetek is befizették a rájuk kirótt bírság 90 százalékát. Ez megintcsak azt nézetet támasztja alá, hogy a perre menőknél sem a bírság elkerülése, hanem az előírt visszautalások jogcímeinek csökkentése a cél - egyes bankoknál akár 70-100 ilyen tétel is lehet.