Az elszámolási törvény kamatemelési moratóriumot vezet be legkésőbb 2016. április 30-ig - közölte Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője pénteken Budapesten.
|
Meghátrált a kormány - újraszabályozták az elévülést A törvényjavaslat - helyt adva a bírálatoknak és vélhetően megelőzve az alkotmánybírósági elutasítást - újraszabályozza az elévülés kérdését. Eszerint a 2009. július 26. napján vagy azt megelőzően megszűnt szerződés tekintetében а pénzügyi intézményt csak akkor terheli elszámolási kötelezettség, ha tudomása van arról, hogy а követelés nem évült el. Mint ismert, a korábbi törvény 2004-ig visszamenőlegesen nyitotta ki az elévülést. |
Nincs érvényes ÁSZF - amúgy sem tudnának emelni
Az első döbbenet után az ember azzal szembesül, hogy a fenti jogszabályi kezdeményezés lényegében a nesze semmi kategóriába tartozik. Ugyanis, ahogy arról már korábban írtunk, jelenleg egyetlen banki Általános Szerződési Feltétel sem tekinthető érvényesnek, hiszen valamennyivel szemben él a tisztességtelenség törvényben meghatározott vélelme.
Emiatt pedig - azon túl, hogy elvben a ma Magyarországán egyszerűen nem lehet nem tisztességtelen hitelszerződést kötni egyetlen pénzügyi szolgáltatóval sem - az az oklista sem használható, amely alapján az adott pénzintézet kamatemelésről dönthetne. Összességében tehát az ígéretek szerint ma benyújtandó elszámolási törvényjavaslat ezen pontja csak újabb elemmel bővíti a tilalomlistát.
Mi lesz, ha a jegybankok kénytelenek lesznek kamatot emelni?
Ugyanakkor továbbra is elképesztő megoldásnak tűnik, tekintve, hogy ezzel egyszerűen kihúzza a védekezés lehetőségét a bankok alól az olyan esetekben is, mint például a jegybanki alapkamat-emelés, amely szükségessé válhat akár az orosz-ukrán konfliktus okán is, ha a pénzügyi piacok pánikba esnek.
Míg a kilakoltatási moratórium úgy-ahogy még elfogadható volt és nem számított a piacgazdaságba történő durva belenyúlásnak, a kamatemelési moratórium a banki kockázatkezelésbe történő durva belenyúlásnak tűnik, amit - megítélésünk szerint - prudenciális okok miatt a Magyar Nemzeti Bank sem hagyhat szótlanul. (Mondjuk az is érdekes lesz majd, hogy a jegybank miként reagál majd arra, amikor majd a forinthitelek tisztességtelenségét kell majd vizsgálnia a bíróságoknak és egy-egy hitelintézet azzal érvel majd, hogy a 2005. szeptember 20-ai 6 százalékról 2008. októberére 11,50 százalékra felfutó alapkamat miatt volt kénytelen a kamatemeléshez nyúlni vagy - hogy közelebbi példát idézzünk - a 2010. március végi 5,5 százalékról után mennyire indokolt a kamatemelés, ha tudjuk, hogy 2011. december 21-től 7 százalék volt az alapkamat.)
Nagy pofont kapnak a forinthitelesek
Rogán szerint a bankoknak vissza kell térniük a szerződéskori kamatszintre, hiszen ez jelenti azt, hogy tisztességtelenek az egyoldalú kamatemelések. Miután jelenleg a törvény minden szerződésre vonatkozik, azaz a forinthitelekre is, ezzel a forinthitelesek méretes pofont kapnak majd, hiszen a visszatérés a jelenleg 10 százalék körüli, sőt több esetben annál alacsonyabb kamatszintek helyett nem egy esetben 16-18 százalékos kamatszintet fog előírni - hacsak a törvényben a jogalkotó nem szűkíti majd az érvényességet a deviza alapú hitelekre. (A klasszikus devizahiteleket az augusztusi törvény is elfelejtette, így viszont azokra bizonyosan nem alkalmazható a korábbi törvényhez kapcsolódó elszámolási szabály.) Ildomos volna tehát az elszámolási szabályokat csak a deviza alapú hitelekre alkalmazni. A Parlament elé benyújtott T/1272 számú törvényjavaslat inkább alátámasztja azt a vélekedést, hogy hiba történt. A 4 paragrafus (4) bekezdése ad ugyan némi iránymutatást ("Az egyoldalú szerződésmódosításból származó túlfizetés összege nem csökkenthető а kamat, költség, díj (3) bekezdés szerint alapul vett mértékének — akár egyoldalú szerződésmódosítás eredményeként —bekövetkezett csökkenésére tekintettel."), de ez inkább az elszámolásra, semmint a kamat meghatározására alkalmas jogszabályi pont.
Amennyiben a törvény ilyen formában kerül beterjesztésre, akkor igazolásra kerül portálunk azon korábbi véleménye, amely szerint a jelenleg a Fővárosi Törvényszéken zajló perek csak színpadi kellékek, hiszen a törvény vélhetően a tisztességtelenségi vélelem megdöntésétől függetlenül kötelezővé teszi az elszámolás fenti módját.
Az MNB ötletei valósulnak meg
Rogán Antal tájékoztatása szerint azoknál az ügyfeleknél, akiknek még élő szerződésük van, úgy számolnak el, hogy a banknak a tisztességtelenül elvett pénzösszegeket úgy kell kezelnie, mintha azzal az ügyfél előtörlesztett volna. Ez a megoldás - miként várható volt - az MNB korábbi javaslatának beemelését jelenti a törvénybe. Ugyanakkor jogi vélemények szerint ez az elszámolási szabály a közelmúltban elfogadott Polgári Törvénykönyv szabályaival ellentétes, ráadásul komoly adójogi vonzata is lesz/lehet - például évekre visszamenőleg módosítani - csökkenteni - kell majd a pénzintézetek különadójának összegét. Rogán Antal szerint az elszámolási törvény a jegybankot hatalmazza fel arra, hogy rendeletet alkosson arról, milyen képletek alapján történjen meg a pénzintézetek ügyfelei felé az elszámolás. Szintén az MNB joga lesz, hogy minden egyes hitelszerződésnél és ügyfélnél ellenőrizze az elszámolást. A jegybank határoz majd az elszámolási formanyomtatványról is.
Ezermilliárdos visszatérítés
Rogán Antal megismételte azt a korábbi véleményét - amely összhangban volt a miniszterelnök reggeli rádiónyilatkozatával -, hogy az intézkedések hatására 25-30 százalékkal csökkennek majd a törlesztőrészletek, ami számításaik szerint ezermilliárd forint körüli banki visszatérítést feltételez majd az ügyfelek felé.
Az elszámolási szabályok
Ha a bank nem ment bíróságra, akkor az elszámolást jövő január 15. és 30. között kell megküldenie az ügyfélnek. Ha per re került sor, az elszámolási időszak február 14 és 28. közötti időszakra tolódik. Ha esetleg a per ez év végéig nem rendeződik, az elszámolást a polgári peres eljárás befejezésétől számított hatvanadik napig kell megejteni.
Ha sem а pénzügyi intézmény, sem az MNB nem indított keresetet, az elszámolást 2015. április 16. és 30. között kell megküldeni a fogyasztónak. Per esetén az elszámolást augusztus 29-ig kell a fogyasztónak megküldeni a részleteket.
Végtörlesztett ügyfél 10 ezer forintos díj ellenében kérheti az elszámolást a bankjától és ha annak fizetési kötelezettsége áll fenn, akkor ezt az eljárási díjat visszakapja (és indíthatja a pert a bank ellen – amely azonban jó eséllyel elszámol vele. A Nemzeti Eszközkezelőnek felajánlott ingatlanok esetében a bank akkor köteles fizetni, ha a NET-től az ingatlanért több pénzt kapott, mint ami az elszámolás után követelésként fennmaradna. Ekkor a különbözetet a NET kapja meg és ő számol el az egykori hitelezettel. (Kevés ilyen eset lesz.)
Az árfolyamgátasok esetében a fogyasztói követelést elsősorban а gyűjtőszámlahitel terhére és annak fennmaradó részét azon devizakölcsön terhére kell elszámolni, amelyhez а gyűjtőszámlahitel kapcsolódik. Az itteni átváltás az MNB rendeletében meghatározott időpont szerint érvényes, MNВ árfolyamon kell forintra átszámítani. Az állam által megtérített mentesített követelésrész 50 százalékával megegyező összeg kedvezménynek minősül.
A szlovén kormány csütörtöki ülésén további hat hónappal meghosszabbította a határellenőrzést a horvát és a magyar határon.
