A mezőgazdaságba még tolják a pénzt a bankok

A magyar mezőgazdaság hagyományosan a bruttó nemzeti termék 3-4 százalékát állítja elő, ami az átlagos uniós részarány duplája. Tavaly pedig az agrárexport is kimagasló értéket ért el, a 6,2 milliárd eurós kivitel - amellyel szemben 3,8 milliárd eurós behozatal állt – az uniós csatlakozás óta a legjobb eredmény volt.

Varga Andrea az ING Bank ügyfélkapcsolati igazgatója elmondta: a fejlődésben szerepe van annak is, hogy az agrárágazat banki kockázati besorolása a 2008-as válság kezdete óta stabil, sőt egyes piaci szegmensekben még javult is a megítélése. Ezért bár a finanszírozási helyzet a gazdaság egészében romlott, a mezőgazdaság egyes szegmenseiben még nőtt is a hitelezési verseny a megfelelő likviditással rendelkező bankok körében. A szakértő kiemelte, hogy az agrárágazat finanszírozása jóval kiegyensúlyozottabb volt az utóbbi években, mint más szektoroké, ahol az állomány jelentős kilengéséről tanúskodik a statisztika.

A szektor megítélése kevésbé romlott

Az agrárium előbbre sorolása egyrészt annak a relatív előnynek köszönhető, hogy megítélése kevésbé romlott, mint több más ipari ágazaté, például az építőiparé, de az ágazat javított saját helyzetéhez képest is.  A kettős hatás következtében olyan banki szereplők is nyitnak a mezőgazdaság egyes szegmensei felé, amelyek egyébként nem vesznek részt aktívan a mezőgazdasági termelés hitelezésében, viszont kellő forrással rendelkeznek a hitelezés bővítéséhez.

Varga Andrea hozzátette: a finanszírozhatóságot könnyíti, hogy a terményárak másfél éve magas szinten stabilizálódtak, s várhatóan továbbra is ezen a szinten maradnak. A mezőgazdaság hitelképes nagyvállalatai közé a nemzetközi kapcsolatokkal és jól diverzifikált tevékenységi körökkel rendelkező cégek mellé már egy ideje felsorakoztak a mezőgazdasági termelést szervező helyi integrátorok, amelyekért ma már versenyeznek a bankok. Ezek magyar tulajdonban levő cégek, amelyek nem egy esetben 40-50 éve dolgoznak együtt termelőikkel és jelentős fejlődésen mentek át az utóbbi években. A termeltetés szervezésén túl az innovációban is élen járnak, ami javíthatja a szektor profittermelő képességét is.

Van még fejlődési lehetőség

A szakértő szerint a magyarországi agrárvállalatok bevétel arányos adózott eredménye 2 százalék körüli, szemben a nyugat-európai 6-8 százalékkal, tehát lenne fejlődési lehetőség, melyhez többek között olyan agrotechnikai megoldások kellenek, amelyek biztonságosabb termésátlagot hozhatnak a kontinentális időjárás szeszélyeinek kitett, idén például az aszály miatt fenyegetett magyar mezőgazdaságban. A fejlett technológia bevonásában az integrátorok szerepe jelentős, egy példa erre a műholdas vezérlő technológiát alkalmazó földmegmunkáló gépek alkalmazása a termelésben.

Varga Andrea szerint az agrárium finanszírozása szempontjából nem elhanyagolható fejlemény a fordított adózás bevezetése. Az egyik oldalon hatékony eszköz lehet az áfa csalások ellen, segíti a tisztulást és a mezőgazdaságban jelenlévő feketegazdaság visszaszorítását, így átláthatóbb viszonyokat teremt. A másik oldalon ugyanakkor az áfa-finanszírozásban aktív szerepet vállaló bankok számára szűkítheti a piaci lehetőséget. Az új áfa-elszámolás finanszírozói megítélés szerint a kereskedőknek nagyobb lehetőséget hozhat, mint a termelőknek, míg a kereskedők pozícióját javítja a terményfelvásárlások terén, addig a termelők likviditási helyzetét akár ronthatja is.