|
| Fáy Zsolt - Fotó: Bolega Niki |
Informatikusból bankár? Valljuk meg, ez nem a megszokott pályaív. Nem mindennapos, hogy egy hitelintézet irányítója nem a közgáz, vagy más gazdasági szakirányú felsőfokú intézményben szerezte meg az első diplomáját. Márpedig Fáy Zsolt egyike volt azoknak, akik a BME villamosmérnöki kar Magyarországon elsőként elindított informatikai szakának a hallgatói lehettek. Ilyen alappal vágott bele 1989-ben negyedéves egyetemistaként, diáktársaival – köztük a bankban azóta is igazgatósági tagsággal rendelkező – Rostás Attilával egy számítástechnikai kft. alapításába. Az induló tőkét a nagybátyjától kölcsönkért 100 ezer forint jelentette (ami az akkori néhány ezres pályakezdő fizetésekhez képest jelentős összegnek számított).
A kölcsön ez esetben korántsem családi apanázs volt, amit az is bizonyít, hogy azt alig fél évvel később az utolsó fillérig visszafizettem – emlékszik vissza Fáy Zsolt. Cégük ugyanis szépen muzsikált, olyannyira, hogy a szabadon lévő pénzeivel 1992 közepétől elkezdhetett tőzsdézni. Szerencséje volt, az általa megvásárolt blue chipek – OTP, Mol, Matáv (ma: Magyar Telekom), Richter – árfolyama alig fél év alatt megduplázódott. Annyira megtetszett neki a pakett-parkett világa, hogy letette a brókervizsgát. S így már nem is annyira ördögtől való, hogy később bankár lett belőle. Érdeklődése áttevődött a pénzügyek felé, és 1995. november 7-én 100 millió forinttal létrehozott egy új takarékszövetkezetet, a HBW Expresst többedmagával – miután az akkor hatályos törvény szerint minimum 15 fő volt az alapítók számára vonatkozó előírás.
Az informatikai szaktudásunkat szerettük volna a pénzügyekben kamatoztatni – idézi fel Fáy Zsolt. Hiszen örökérvényű igazság, hogy megfelelő informatikai háttér nélkül aligha lehet egy bank eredményes. Hamarabb volt netbankunk, mint a K&H-nak vagy az OTP-nek – büszkélkedik. Bár addigra már beletanult a bankárkodásba, azért mégis kellett egy profi, akire nyugodt szívvel rá tudta bízni egy pénzintézet irányítását. Így került a marsallbot Salamon János kezébe, aki ma is a vezérigazgatója az időközben már átkeresztelt banknak.
Sorsfordító élmény
Az igazi fordulópontot mégis egy családi esemény hozta el az 1992-re már kétgyermekes Fáy Zsolt életében. Harmadik gyermeke 2001 augusztusában otthon született, Geréb Ágnes segédletével, és a sorsfordító élmény hatására úgy döntött, változtat addigi munkaalkoholista életmódján. Még egy jógakurzusra is elment, s akkor jött rá, hogy a pénztermelésen kívül más, nem anyagiakban mérhető dolgok is legalább olyan fontosak az életben. Amiből – mint fogalmaz – organikusan következett a közösségi banki gondolat. Így amikor egy hónapnyi kispapáskodást követően visszament dolgozni, már nem 16 órát gürizett, a pénzügyeken kívül másra is kezdett nagyobb figyelmet szentelni. Indított például egy jógablogot, és ezzel megalapozta tudatos életmódjának és életszemléletének indulását. Néhány évvel később ez a fajta tudatosság pedig oda vezetett, hogy új tulajdonostársat kezdett keresni, és kifejezetten hasonló gondolkodású partnerben, szakmai befektetőben gondolkodott. 2007-ben meg is találta, amit keresett a spanyol Caja Navarra jogi személyében. Megtetszett neki a közösségi bankként működő intézmény eszméje, nevezetesen, hogy nem jó, ha a pénz az egyedüli értékmérő eszköz. Az ibériaiak 30 százalékos beszállásával a HBW-t átalakították az első magyarországi közösségi bankká. Érdekes, hogy a banki jogosítványukat 2008. szeptember 30-án kapták kézhez – aligha kell emlékeztetni bárkit is arra, hogy ez 15 nappal a Lehman Brothers világgazdasági válságnak lökést adó bebukása után történt.
A pénzintézetnek akkor adott név (MagNet) több jelentéssel is bír. Kifejezi az elvetett magban rejlő új lehetőségeket, a net az angol hálózat, kapcsolati háló (network) rövidítése, ugyanakkor utal arra is, hogy Magyarországon elsőként, 2000-ben bevezették az internetes bankolást. Egybeírva pedig a MagNet angolul mágnest jelent, ami tükrözi Fáy Zsolt azon reményét, hogy a hagyományostól eltérő pénzintézeti eszme egyre többeket vonz be.
Új alapokon
A bank tulajdonosai, vezetői és alkalmazottai közösen jutottak arra a következtetésre, hogy elérkezett az ideje a banki működés új alapokra helyezésének, így 2010-ben együtt alkották meg az új stratégiát. Ennek lényege, hogy a bank munkatársait és ügyfeleit azonos értékeket szem előtt tartó közösséggé fogja össze, és az egyéni pozitív döntéseket ösztönözve és segítve értékteremtő működéssel egészíti ki a hagyományos banküzemet. Az átláthatóság, fenntarthatóság, társadalmi felelősségvállalás ideái a MagNetBank szervezeti, szolgáltatási és termékstruktúrájában is markánsan jelen vannak, mondhatni minden építőkövének az alapanyagát képezik. Az ügyfelek 2011 óta a nekik címzett levélből megtudhatják, a bank által elért nyereségből fejenként mennyi jut rájuk, s ennek 10 százalékát felajánlhatják egy alapítványnak vagy közhasznú szervezetnek. Segítő bankkártyájuk által pedig az ügyfeleknek lehetősége nyílik arra, hogy bankkártyás vásárlásaikkal fontos társadalmi ügyeket karoljanak fel a bank pénzén. Ehhez nem kell mást tenniük, mint kiválasztani a támogatni kívánt társadalmi szervezetet, majd vásárolni MagNet-bankkártyájukkal. Továbbá nincs egységes számlavezetési díj, 0-1000 forint között mindenki választhat egy általa méltányosnak tartott összeget.
A Közösségi Adományozási Program sikere alapvetően a bank ügyfelein múlik, hiszen ők döntik el, hogy tesznek-e a civil társadalom megsegítéséért. Márpedig az elmúlt nyolc év tapasztalatai alapján azt lehet mondani, hogy az ügyfelek élnek is a döntési lehetőségükkel, s több mint 260 millió forint szétosztásáról gondoskodtak eddig a program indulása óta.
Fáy Zsolt szerint azzal is a felelős gondolkodást erősítik, hogy a 2013-től már ismét kizárólag magyar tulajdonban lévő MagNet Bank számára a profittermelés nem mindenekfeletti cél. Egy több kritériumon nyugvó pontrendszer alapján döntik el, hogy mire adnak hitelt. Például hiába kér egy cég tőlük munkahelyteremtő beruházásra forrást, ami egy pozitív dolog, ha mondjuk az újonnan felvettekkel dohánygyárat üzemeltetne, vagy a termékei előállításával a környezetet károsítaná, így ugyanis esélye sincs arra, hogy kérelmét a bank pozitívan bírálja el.
Becsületkassza
Az új szemlélet érhető tetten a bank budapesti, Andrássy úti székhelyén is. Itt az ügyfelek nemcsak a pénzügyeiket intézhetik el, hanem a MagNet Közösségi Házban órákat eltölthetnek kikapcsolódással, kulturális és önfejlesztő programokon vehetnek részt, de megihatnak egy jó kávét, elfogyaszthatnak egy szendvicset, vagy családi körben meg is ebédelhetnek a MagNet székház klasszikus szépséget és bevállalós enteriőröket ötvöző külső és belső tereiben. Emellett belelapozhatnak az olvasósarokban lévő megannyi könyvbe, a közösségi ház és a bank közösségi magazinjába, de azokat bármikor haza is vihetik, anélkül, hogy ennek tényét egy olvasójegyben rögzíteniük kellene. A lényeg ugyanis a becsületkassza – ezen alapul a közösségi bank eszméje.
Ami világszerte csak lassan terjed, de a paradigmaváltás elkerülhetetlen. A MagNethez hasonló bankokból például Európában országonként csak jó, ha egy létezik, amelyek hazai piaci részesedése még az 1 százalékot sem éri el, ám ezeket az Értékalapú Bankok Nemzetközi Szövetsége (angolul: Global Alliancefor Banking onValues) hozza közös ernyő alá, melynek a MagNet az egyedüli közép-európai tagja. Fáy Zsolt bízik abban, hogy egyre többen ismerik fel idehaza is, hogy bármilyen tevékenység végső célja – a profittermelésen túlmenően – a környezetünkkel harmóniában létező, társadalmat segítő tudatos értékteremtés. A MagNet Bank e szemléletváltásban is partner kíván lenni.
Az elnök nem is volt ott. 
