Az államtitkár véleménye szerint az EU-s intézmények és a tagállamok vezetői folyamatos kapcsolatban vannak egymással. Közösen születnek a döntések a fővárosokban és az uniós intézményekben, és a gazdasági kormányzás területén egyre szorosabb a koordináció, így egyre gyakoribb, hogy nemcsak a folyamat végén jön a képbe egy-egy uniós intézmény.
Győri Enikő abban bízik, hogy Orbán Viktor válaszának sikerül eloszlatnia az aggodalmakat, lehiggadnak a kedélyek, és ha ez megtörténik, akkor nem marad kétely a magyar kormány szándékait illetően. Orbán Viktor a Hír Tv-nek adott interjújában a válaszlevéllel kapcsolatban elmondta, hogy udvarias hangvételű, de elutasító választ küldött az Európai Bizottság elnökének. Az EB ügyeletes szóvivője, Dennis Abbott a válaszra reagálva közölte, hogy az Európai Bizottság tüzetesen tanulmányozza a magyar miniszterelnök és a hatóságok által a brüsszeli aggodalmakra adott válaszokat.
Alkotmányos kötelezettség a jegybanktörvény elfogadása
Győri Enikő kiemelte, hogy alkotmányos kötelezettségük, hogy január elsejéig elfogadják a jegybanktörvényt. A módosító indítványokkal kapcsolatban elmondta, hogy azok leginkább az MNB és az EKB indítványairól szóltak. Az államtitkár úgy véli, hogy az EKB kételyeit a legutóbbi módosítások vizsgálata eloszlatja majd, hozzátette, hogy a Bizottság abban az esetben, ha nem elégedett a módosításokkal, akkor kötelezettségszegési eljárást indíthat.
Arra a kérdésre, hogy a Bizottság összekapcsolhatja-e a jegybanktörvény ügyét a magyar hitelkérelemmel az államtitkár elmondta, hogy bízik abban, hogy a józan ész győz, és nem prekoncepciók alapján döntenek, hanem elemzik a benyújtott törvényeket és a gazdaságpolitikai vállalásainkat.
"Nem engedhetjük meg magunknak, hogy kívül maradjunk"
A fiskális unióról szóló szerződésről az államtitkár elmondta, hogy ugyan nem kényszeríti a zónán kívüli tagállamokat a csatlakozásra, de önkéntes alapon csatlakozhat hozzá, aki szeretne. Az adósságféket Magyarország például már be is építette az alkotmányába, egy dolgot mi már ki is pipálhatunk. Hozzátette, hogy Martonyi János külügyminiszter úr pedig azt fogja javasolni, hogy Magyarország csatlakozzon. Győri Enikő szerint nem vagyunk olyan helyzetben mint a britek, hogy megengedhessük magunknak, hogy kívül maradjunk, hiszen akkor nem tudjuk befolyásolni a történéseket, csak elszenvedjük őket.
Az államtitkár elmondta, hogy az euró plusz paktumban van szó az adóharmonizációról, amely azonban nem jogi szöveg. Győri Enikő elmondta, hogy Magyarországnak, mint felzárkózó gazdaságnak nagyobb szabadságra van szüksége e téren, ezért nem csatlakoztunk az euró plusz paktumhoz, de ez nem azt jelenti, hogy más pályán lennénk, vagy mások lennének a céljaink.
Vezetési válság érződik az Unióban
A válságkezeléssel kapcsolatban az államtitkár elmondta, hogy gyenge lábakon áll jelenleg az uniós vezetés, és vezetési válság érződik. Véleménye szerint hiányoznak azok a rendíthetetlen politikusok, akik hosszú távon gondolkoznak, képesek összeurópai érdekek által vezérelve tervezni, és nemcsak a következő választásokig látnak el.
Győri Enikő úgy véli, hogy jelenleg a pénzügyi világ mozgat olyan dolgokat, amelyekre a kormányok nem képesek és most az ellenszer keresése folyik. Hozzátette, hogy ez nem egy egyszerű folyamat, és lehet mondani, hogy lassúak és nem elég innovatívak vagyunk.
Ez volt a legellentmondásosabb évük. 
