Elsőre igen meglepő, hogy egy ilyen dolgot 17 évig lehet folytatni. Ugyanakkor ne felejtsük el, hogy Bernard Madoff ugyanennyi ideig folytatta saját piramisjátékát, melynek a 2008-as válság vetett véget. Próbáljuk meg rekonstruálni az akkori események tükrében, hogy mi is történhetett.
Hatalmas emelkedés
A budapesti tőzsde 1996 januárjától 1997 nyaráig óriásit szárnyalt, az egyedi részvények és a BUX is többszörösükre emelkedtek másfél év alatt. Ez mindenkit a tőzsdére vonzott, és a befektetők, köztük egyes brókercégek saját számlára is, sok részvényt vettek hitelre, és sok határidős BUX ügyletet kötöttek. A spekuláció terepe akkor tehát a hazai börze volt. Nem is lehetett más, mert internet hiányában a devizapiachoz és a külföldi tőzsdékhez való hozzáférés még limitált volt, ráadásul pont a volt kommunista blokk országainak tőzsdéit kapták fel éppen, így nem is lett volna értelme máshol befektetni.
Az ázsiai vírus
1997-re óriási pozíciók épültek ki. Akkor beütött az ázsiai vírus nevű gazdasági jelenség, mely abból adódott, hogy sok ázsiai valuta túlértékeltté vált, a gazdasági egyensúly felbomlott, a kormányok eszelősen ragaszkodtak a rögzített árfolyamokhoz, majd végül feladták azokat. A piacok megijedtek, nem csak Ázsiát adták, hanem Amerikát is, és persze a hirtelen túl sokat emelkedő BÉT-et. A válság aztán az ázsiai valuták leértékelésével elült, az utolsó piaci pánik október végén volt, amikor a Dow Jones közel 10 százalékot zuhant.
Ekkor jött azonban egy furcsaság: a világ elkezdett emelkedni, a BÉT-en viszont november 9-13 között egy iszonyatos zuhanás, jól láthatóan tőkeáttételes pozíció likvidálási hullám söpört végig. Itt sokan elvéreztek, és voltak brókercégek, ahol mínuszok maradtak. Ezeket vagy befizették a tulajdonosok, vagy megszűntek. Feltételezhetjük, hogy a 2 évvel korábban alakult Buda-Cash is ezekben a napokban szerezte az első „lyukat”, és úgy gondolták, hogy ezt a továbbiakban kigazdálkodják.
Orosz válság
A tőzsde magához is tért, újra szárnyalt, de a következő évben, 98-ban beütött egy minket sokkal közelebbről érintő esemény, az orosz válság. Egyes magyar cégek export kitettsége, a földrajzi közelség és a friss történelmi emlékek miatt a budapesti tőzsde különösen nagyot zuhant, az egyik legnagyobbat a világon. És ekkor megtörtént ugyanaz, ami egy évvel korábban: rengeteg lombardhitelre vett részvény, rengeteg határidős long pozíció likvidálása. Itt már tényleg hatalmas bukók keletkeztek, több brókerház akkor rögtön csődbe is ment.
Ha logikusan gondolkozunk, nem kizárt, hogy a Buda-Cash és ügyfelei is megégették magukat ebben, és a hiány tovább hízott. A mostani informátor említ 1999-es ázsiai problémát is, noha akkor ilyesmi nem volt, csak év elején zajlott egy minipánik Brazília gazdasági összeomlása miatt, amely hamar elmúlt. Nem kizárt azonban, hogy a Buda-Cash ekkor már részt vett valamilyen közvetlen külföldi, akár ázsiai ügyletben, nagyjából ugyanis ekkortól kezdett leegyszerűsödni a világ bármely piacán való kereskedés.
Ezredforduló
Az új évezredet már egy feltehetőleg méretesebb, 11 számjegyű, vagyis 10 milliárdos lyukkal kezdték. 2000-ben tetőzött a Nasdaq lufi, utána 3 éves medvepiac következett, ami a BÉT-et sem kímélte, az árfolyamok 3 évig estek. Zajos események, botrányok, nagy bukások nem voltak, de ez volt az időszak, amikor a visszaeső forgalom miatt sok kisebb brókercéget bezártak, vagy eladtak nagyobbaknak. Feltehetően nem lehetett könnyű ekkor a Buda-Cashnek sem erős forgalombővülést hozni, és ezáltal a normál üzletmenet nyereségéből mérsékelni a hiányt. 2004-re mindenesetre az informátor szerint 20 milliárdon állt a hiány. Ez már olyan nagy összeg, hogy egy közepes brókerház számára kezelhetetlen. Innen már valószínűleg semmit sem tehettek volna, ami ezt visszahozza, legalábbis tőkepiaci módszerekkel.
Hogy az ezt követő 10 évben még mi történhetett, arról több információ birtokában egy következő cikkben számolunk be.
Az Integritás Hatóság közzétette a legmagasabb kockázatú vagyonnyilatkozat-tételre kötelezett személyek listáját csütörtökön a honlapján. 
