A TNS piackutató felméréséből – amelyet 19 országban végeztek a megtakarítási szokásokról – kiderül, hogy Európában elsősorban a németalföldi országok, a kontinensen kívül pedig az ázsiai nemzetek érezték meg legkevésbé a változó gazdasági környezet pénzügyi hatását. A vizsgált országok többségében romlott az egyének pénzügyi helyzete, aminek legfőbb okaként az árak emelkedését és az állások elvesztését jelölték meg.
A válság hatása a megtakarításokra
A pénzügyi helyzet romlásának egyik vetülete a megtakarítási szokások átalakulása: minden vizsgált nemzet lakosságára igaz, hogy legalább harmaduk kevesebbet tud félretenni, mint korábban. A helyzet különösen rossz Romániában, ahol a lakosság háromnegyede, míg Spanyolországban és Olaszországban a lakosság kétharmada tud kevesebbet megtakarítani saját bevallása szerint, mint a válság előtti években. Részben az eltérő kulturális gyökereknek és az anyagi javakhoz való viszonyulásnak köszönhető, hogy az ázsiaiak – főként Indiában és Thaiföldön – még a megcsappant megtakarításaik mértékével is elégedettek.
A megtakarításokkal összefüggésben felmerül a költési attitűd is, amiben nemzetközi szinten nagy különbségek figyelhetők meg: Közép-Kelet-Európában a lakosság tizedének esetenként a számlák kifizetése is gondot okoz, míg további 20-28 százalékuk épp, hogy csak fedezni tudja a csekkeket. Németalföld előnyét mutatja, hogy Hollandiában és Luxemburgban rendre csak 8 ill. 10 százalék ez az arány.
Az egyéni pénzügyi helyzet egy másik fontos mutatója, hogy van-e olyan tartalék, amihez vészhelyzet esetén nyúlhatnak. Ebben is Luxemburg és Hollandia vezet, ahol a lakosság felének 1500 eurónál is több olyan megtakarítása van, amihez akár egy héten belül is hozzáfér. Közép-Kelet-Európában viszont a lakosság kétharmada-háromnegyede legfeljebb 500 eurót (vagy annak megfelelő összegű helyi valutát) tud mozgósítani váratlan helyzetben.
Magyarországi helyzet
Nyitrai Győző, az OTP Bank Megtakarítási Szolgáltatások Főosztályának igazgatója a hazai megtakarítási szokásokról elmondta: a bank által készíttetett Öngondoskodási Index adatai azt mutatják, hogy a lakosság 30 százalékának egyáltalán nincs megtakarítása. Akinek van, azoknak negyede otthon őrzi a vagyonát, ami a nyilvánvaló biztonsági kockázatok mellett azt is eredményezi, hogy ők elesnek a pénz által elérhető haszontól, sőt, az infláció miatt pénzük észrevétlenül ugyan, de folyamatosan veszít értékéből.
Aggasztó, hogy az elmúlt évben még csökkent is a megtakarításaikat csak a bankban és a pénzpiacon tartók aránya (22%-ról 16%-ra), míg nőtt azoké (22-ről 27%-ra), akik a pénzintézet mellett a párnacihában próbálják gyarapítani a félretett pénzt. A malacpersely nagyon hasznos találmány, de például kamatot sem fizet – tette hozzá az OTP Bank igazgatója.
Európai átlag alatt
Az OTP Öngondoskodási Indexből azt is megtudhattuk, hogy az emberek többsége ingatlanra és tanulásra (33-33%), valamint ruházkodásra (32%), nyaralásra (27%) tartalékol idehaza. Váratlan helyzetre az emberek közel harmada tesz félre, ez nagyjából megfelel a régiós átlagnak, azonban még messze van az európai élmezőnytől – mondta el a nemzetközi összehasonlításról Nyitrai Győző.
A hazai fizetőeszköz nemcsak az uniós pénzzel, hanem a többi devizával szemben is erősödött szerda estére a reggeli jegyzéséhez képest. 
