6p
A bankok nem önmaguk ellenségei: hiteleznének, ha lenne mit - nyilatkozta a Népszavának Bod Péter Ákos, aki szerint sem a migráció kérdésében, sem a tőketulajdonosk megkülönböztetésében nincs sok értelme a nemzeti alapon való szembeállításnak.

A bankrendszer magyarosításának nincs sok alapja, mint ahogy a tőketulajdonosok nemzeti alapon való szembeállításának sem - mondta Bod Péter Ákos a Népszavának. Bod Péter Ákos szerint csak bizonyos határesetekben van csak jelentősége annak, hogy egy banknak Bécsben, Milánóban, Brüsszelben vagy Budapesten van-e a központja. Olyankor például, ha egy banknak összébb kell húznia magát. Akkor stratégiai kérdés, hogy melyik piacon szűkítse a tevékenységét vagy vonuljon ki. Ám ebben az esetben is másodlagos a bank "nemzetisége". Gazdasági, pénzügyi szempontból egy ország lehet kevéssé fontos, ha például kicsi a növekedés esélye, onnan könnyebben kivonul az anyabank, vagy legalábbis nem pumpál oda több pénzt. Van olyan magyar bank - utalt az OTP-re, amelynek részvényeinek kétharmada Bod szerint külföldiek kezében van -, amely nagyon szép profitot termelt a határokon túl. A tőke mindig nemzetközi volt, a víz oda folyik, amerre lejt a talaj - emlékeztet a szakember. A hazai, pláne az állami tulajdon önmagában rövid távon valóban növelheti a bank hitelezési hajlandóságát, de óriási kérdőjelek vannak közép- és hosszú távon. A bankvezetés enyhíthet persze a hitelezési feltételeken és megkönnyítheti a hitelhez jutást - kerül, amibe kerül -, de egy idő múlva kiderül, hogy a bankok könyveiben megszaporodnak a kétes követelések. Ami rövid távon jó megoldásnak tűnik, közép- és hosszú távon nem biztos, hogy az. Végül pedig a költségeket nem feltétlenül az fizeti meg, aki felelőtlenül kihelyezte a pénzt, illetve aki a kedvezményezett volt, hanem az adófizetők, hiszen a magyar bank mögött nincs nagy nemzetközi pénzintézet, amely feltőkésíti veszteséges leányát - figyelmeztet a bankszakember.

Beépült az átmeneti adó

A Corvinus Egyetem professzora szerint a bankadó - amelynek lefaragását bejelentette a miniszterelnök - könnyen beszedhető olyan adónem, ami ráadásul a szavazóbázis szempontjából sem jelent politikai kockázatot. Az igazi baj vele, hogy egy egyedi, átmenetinek mondott adó tartóssá vált. Ennek ellenére most nem tartja kizártnak, hogy valóban visszavágja a kormányzat ezt az adót, hiszen az államháztartás nagyságrendjéhez képest nem akkora tétel, hogy ne lehetne pótolni. A gazdasági növekedéssel együtt az adóbevételek is emelkednek, főleg a fogyasztást terhelő tételek, ez most segíthet.

A különadó a volt jegybankelnök szerint nem egyszeri és elviselhető mértékű, ezért fél évtizede rontja a hitelezési aktivitást. Ez a teher mindenképpen beépül az árazásba, megdrágítja a hitelt, csökkenti a betéti kamatokat, mert az adó egyfajta költségelemként beékelődött a hitelfolyamatokba. A bankadó és a tranzakciókra kivetett illeték nyilvánvalóan hátrányosan hat a pénzügyi közvetítő rendszerre. Az adóterhelés nemcsak néhány pénzintézet, de az egész bankszektor veszteségességéhez is hozzájárult, ráadásul az adó így a bankok tőkéjét csökkentette, ami a hitelezési aktivitást is visszafogja, mert az a tőkemegfeleléshez kötött.

A bankok nem önmaguk ellenségei

A Népszavának nyilatkozó gazdaságpolitikus szerint legalább három gazdaság van nálunk. Az első a külföldi tulajdonú és alapvetően exportra termelő vállalatoké; ezek hitelfelvételre alig használják a magyar bankrendszert. A második magyar gazdaság, a kis- és közepes vállalkozói (kkv) szektor - ők amiatt, hogy a belföldi fogyasztás még mindig 2008-as szint alatt van, nem nagyon látják értelmét a bővítésnek. Ám az is kétségtelen, hogy aki most mégis korszerűsít, fejleszt, az előnybe kerülhet azzal szemben, aki még egy-két évig kivár. A harmadik magyar gazdaság, az ál- vagy kényszervállalkozók, a legalitás határán egyensúlyozó kis cégek eddig sem és ezután sem lesznek hitelképesek. Rajtuk nulla kamatozású hitelek sem segítenének, mert a bankok számára túl nagy a kockázat és a fajlagos költség. Az nem igaz, hogy a bankok nem akarnak pénzt kihelyezni, hiszen abból élnek. Persze az ingatlanfejlesztő projektekkel és a devizaalapú ingatlan-jelzáloghitelekkel a bankok alaposan megégették magukat, és jelenleg a korábbinál sokkal körültekintőbben helyeznek ki pénzt.

Mihez képest?

Bod Péter Ákos szerint amikor a "Magyarország jobban teljesít" szlogent látja az ember, mindig felötlik a kérdés, azért teljesít-e jobban, mert a kormány jobban működik - a propaganda ezt sugallja -, vagy a kormány működése ellenére. Saját múltunkban találunk kapaszkodót, mert 2012-ben zsugorodott a magyar gazdaság, tehát ahhoz képest mindenképpen jobban teljesítünk. Azon kevés ország között voltunk, amely recesszióba süllyedt, pedig akkor már nem volt "kötelező" - emlékeztet a professzor. A világgazdasághoz képest már nem lehetünk büszkék magunkra: a világ éves szinten 4, a magyar gazdaság az elmúlt négy évben 1 százalékkal bővült - igaz, ismeri el ő is, 2014 kiemelkedik az elmúlt időszakból. Idén már némileg gyengébb teljesítményre számíthatunk, ami még mindig meghaladhatja az utóbbi évek átlagát, s ez a hatás még eltarthat 2016-ig, de 2017 már ismét az átlagot, az 1 százalékos növekedést hozhatja - mondja. A 2014-es eredményben benne van az uniós források beáramlása és egy sor egyszeri hatás, így egyes autógyárak kapacitásbővülése.

A tőkeállomány tekintetében a 2000-es évek elején még jelentős volt a beáramlás, azután jócskán visszaesett, ma pedig bizonytalan a helyzet. Van ugyan tőkebeáramlás, de ennek jelentős része a terhek növekedése és a tőkevesztés miatti tőkepótlás, amit az anyabankok pumpálnak magyar fiókjaikba. Látható tőkekiáramlás is; magyar cégek is visznek ki tőkét, külföldi befektetésekre. Ezzel önmagában nincs is gond. Emellett demográfiai problémák is vannak: bár az egy főre eső GDP nő, de ez a fogyasnak és az elvándorlásnak is betudható. Bizonyos szektorokban munkaerőhiány keletkezik - egészségügy, építőipar -, ami vagy felhajtja ezekben az ágazatokban a béreket, vagy ellehetetlenít bizonyos tevékenységeket. A nagy arányú elvándorlás persze szépítheti a munkanélküliség számait, a kint dolgozók hazautalásai pedig javíthatják az egyensúlyi mutatókat - teszi hozzá a volt jegybankár. A migráció emellett sok hasznot hajthat a munkakultúra és a politikai kultúra hozadékai miatt. A Népszavának nyilatkozó Bod Péter Ákos szerint ezért is furcsa, hogy a politika szintjén a szuverenitás, a nemzeti mozgástér foglalkoztatja a politikusokat, miközben a 15-35 éves korosztályban egyre világosabban alakul ki egyfajta "európaizmus".  Végre a magyar munkavállalók is szabadon vállalhatnak munkát Európában, és akkor mi bezárnánk az országot mások előtt. Ez abszurd - mondja a Corvinus tanára. Respektálható persze a társadalmak önvédelmi reakciója, ha a világ szegényebb térségeiből tömegesen érkeznek menekültek, de a migráció olyan természetes folyamat, amit nem lehet erőszakkal, rendőri eszközökkel megfékezni. Pedig Magyarországnak is szüksége lehet azokra a gazdasági bevándorlókra, akik hozzájárulnak a nemzeti össztermék előállításához - itt adóznak és gyarapítják az ország lélekszámát.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor Leolvadtak az amerikai tőzsdék
Privátbankár.hu | 2025. július 2. 16:26
Szerény csökkenéssel nyitottak az amerikai értékpapírpiacok szerdán.
Pénzügyi szektor Fontos változás jön az OTP fintech cégénél
Herman Bernadett | 2025. július 1. 12:50
Július 1-től SimplePay Zrt. néven folytatja a működést a fizetési megoldásokat fejlesztő és üzemeltető OTP Mobil Kft. Mostantól SimplePay márkanév alatt egységesítik a vállalkozásoknak kínált digitális fizetési megoldásokat.
Pénzügyi szektor Új korszak indul a bankolásban, minden bankszámlás érintett
Herman Bernadett | 2025. július 1. 12:41
Elindult a Központi Visszaélésszűrő Rendszer (KVR) működésének első szakasza, amely a legkorszerűbb technológiát felhasználva, a másodperc tört része alatt képes felismerni a banki utalásokat célzó csalásokat. A nemzetközi szinten is egyedülálló rendszer része a jegybank „öt csapás” intézkedéssorozatának, amelyet Varga Mihály jegybankelnök jelentett be június elején.
Pénzügyi szektor Meghosszabbították a kamatstopot, de szükség van rá?
Herman Bernadett | 2025. június 30. 20:14
Marad az év végéig a kamatstop. A kormány 300 ezer megmenekített családról beszél, a valóságban ennek a tizede sem szorul rá az intézkedésre. Az immár több száz milliárd forintos, nagyrészt fölösleges adósmentés összegét hasznosabban is el lehetne költeni – erről is beszélt főmunkatársunk, Herman Bernadett a Trend FM héfői adásában. 
Pénzügyi szektor Az amerikai GDP a vártnál is jobban csökkent az első negyedévben
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 16:21
Az idei első negyedévben az eddig becsültnél jelentősebben, 0,5 százalékkal csökkent évesítve az Egyesült Államok hazai összterméke (GDP) a washingtoni kereskedelmi minisztérium statisztikai hivatala, a Bureau of Economic Analysis csütörtökön ismertetett végleges adata szerint.
Pénzügyi szektor Új adószabályok jönnek – ezeket érdemes tudni
Privátbankár.hu | 2025. június 26. 14:21
A magyar gazdaság szereplői és a lakosság számára is jelentős változásokat hoz a napokban kihirdetett új adócsomag. A jogszabály számos, eddig veszélyhelyzeti rendeletben szabályozott előírást emelt törvényi szintre, és több ponton is módosította a már érvényben lévő adózási és számviteli szabályokat. Szakértő foglalja össze a legfontosabb változásokat.
Pénzügyi szektor Különleges engedélyt adtak a világ legrégebbi bankjának
Privátbankár.hu | 2025. június 25. 16:04
Az Európai Központi Bank (EKB) feltételekkel ugyan, de engedélyezte az olasz Monte dei Paschi di Siena (MPS), a világ legrégebbi, ma is működő, 1472-ben alapított bankjának azt a tervét, hogy fölvásárolja nagyobbik versenytársát, az 1946-ban alapított Mediobanca Banca di Credito Finanziario pénzintézetet.
Pénzügyi szektor Nagy bejelentésekre készül a Hungarikum Alkusz
Herman Bernadett | 2025. június 25. 15:02
Felvásárlások, tőzsdére lépés, a közvetítői szakma presztízsének javítása, szabályozókkal való együttműködés az extraprofitadó jövőbeli helyzetéről – Keszthelyi Erik, a Hungarikum Alkusz elnök-vezérigazgatója komoly célokat tűzött ki maga elé. Az extraprofitadót kivezetné 2027-től, mert a szektorban és a biztosítókban bizonytalanság van, ami visszaveti az iparágban a fejlesztéseket. 
Pénzügyi szektor Tovább erősödik a rendkívüli összefogás: az Allianz Hungária is csatlakozott
Natív tartalom | 2025. június 24. 16:40
Egyre több hazai biztosító ismeri fel azt, hogy a jövő biztosítási szakembereinek képzése nemcsak egy vállalat belső érdeke, hanem az egész szektor versenyképességének záloga és közös felelőssége. Az Allianz Hungária csatlakozásával már öt meghatározó piaci szereplő sorakozott fel a Magyar Biztosítási Tanácsadók Szövetsége (MBTSZ) átfogó, felsőfokú képzési programja mellé. A kezdeményezés célja nem kevesebb, mint a magyar biztosítási kultúra színvonalának érdemi emelése, a szakma presztízsének visszaépítése, és egy olyan tanácsadói utánpótlás biztosítása, amely képes érdemben válaszolni a jövő ügyféligényeire.
Pénzügyi szektor Global Capital: ismét Magyarország a régió legjobb kötvénykibocsátója
Privátbankár.hu | 2025. június 19. 16:07
A januári 2,5 milliárd eurós kötvénykibocsátással összefüggésben az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK) munkáját két szakmai díjjal ismerte el a Global Capital nemzetközi pénzügyi szaklap – tájékoztatta az MTI-t az ÁKK csütörtökön.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG