6p
A bankok nem önmaguk ellenségei: hiteleznének, ha lenne mit - nyilatkozta a Népszavának Bod Péter Ákos, aki szerint sem a migráció kérdésében, sem a tőketulajdonosk megkülönböztetésében nincs sok értelme a nemzeti alapon való szembeállításnak.

A bankrendszer magyarosításának nincs sok alapja, mint ahogy a tőketulajdonosok nemzeti alapon való szembeállításának sem - mondta Bod Péter Ákos a Népszavának. Bod Péter Ákos szerint csak bizonyos határesetekben van csak jelentősége annak, hogy egy banknak Bécsben, Milánóban, Brüsszelben vagy Budapesten van-e a központja. Olyankor például, ha egy banknak összébb kell húznia magát. Akkor stratégiai kérdés, hogy melyik piacon szűkítse a tevékenységét vagy vonuljon ki. Ám ebben az esetben is másodlagos a bank "nemzetisége". Gazdasági, pénzügyi szempontból egy ország lehet kevéssé fontos, ha például kicsi a növekedés esélye, onnan könnyebben kivonul az anyabank, vagy legalábbis nem pumpál oda több pénzt. Van olyan magyar bank - utalt az OTP-re, amelynek részvényeinek kétharmada Bod szerint külföldiek kezében van -, amely nagyon szép profitot termelt a határokon túl. A tőke mindig nemzetközi volt, a víz oda folyik, amerre lejt a talaj - emlékeztet a szakember. A hazai, pláne az állami tulajdon önmagában rövid távon valóban növelheti a bank hitelezési hajlandóságát, de óriási kérdőjelek vannak közép- és hosszú távon. A bankvezetés enyhíthet persze a hitelezési feltételeken és megkönnyítheti a hitelhez jutást - kerül, amibe kerül -, de egy idő múlva kiderül, hogy a bankok könyveiben megszaporodnak a kétes követelések. Ami rövid távon jó megoldásnak tűnik, közép- és hosszú távon nem biztos, hogy az. Végül pedig a költségeket nem feltétlenül az fizeti meg, aki felelőtlenül kihelyezte a pénzt, illetve aki a kedvezményezett volt, hanem az adófizetők, hiszen a magyar bank mögött nincs nagy nemzetközi pénzintézet, amely feltőkésíti veszteséges leányát - figyelmeztet a bankszakember.

Beépült az átmeneti adó

A Corvinus Egyetem professzora szerint a bankadó - amelynek lefaragását bejelentette a miniszterelnök - könnyen beszedhető olyan adónem, ami ráadásul a szavazóbázis szempontjából sem jelent politikai kockázatot. Az igazi baj vele, hogy egy egyedi, átmenetinek mondott adó tartóssá vált. Ennek ellenére most nem tartja kizártnak, hogy valóban visszavágja a kormányzat ezt az adót, hiszen az államháztartás nagyságrendjéhez képest nem akkora tétel, hogy ne lehetne pótolni. A gazdasági növekedéssel együtt az adóbevételek is emelkednek, főleg a fogyasztást terhelő tételek, ez most segíthet.

A különadó a volt jegybankelnök szerint nem egyszeri és elviselhető mértékű, ezért fél évtizede rontja a hitelezési aktivitást. Ez a teher mindenképpen beépül az árazásba, megdrágítja a hitelt, csökkenti a betéti kamatokat, mert az adó egyfajta költségelemként beékelődött a hitelfolyamatokba. A bankadó és a tranzakciókra kivetett illeték nyilvánvalóan hátrányosan hat a pénzügyi közvetítő rendszerre. Az adóterhelés nemcsak néhány pénzintézet, de az egész bankszektor veszteségességéhez is hozzájárult, ráadásul az adó így a bankok tőkéjét csökkentette, ami a hitelezési aktivitást is visszafogja, mert az a tőkemegfeleléshez kötött.

A bankok nem önmaguk ellenségei

A Népszavának nyilatkozó gazdaságpolitikus szerint legalább három gazdaság van nálunk. Az első a külföldi tulajdonú és alapvetően exportra termelő vállalatoké; ezek hitelfelvételre alig használják a magyar bankrendszert. A második magyar gazdaság, a kis- és közepes vállalkozói (kkv) szektor - ők amiatt, hogy a belföldi fogyasztás még mindig 2008-as szint alatt van, nem nagyon látják értelmét a bővítésnek. Ám az is kétségtelen, hogy aki most mégis korszerűsít, fejleszt, az előnybe kerülhet azzal szemben, aki még egy-két évig kivár. A harmadik magyar gazdaság, az ál- vagy kényszervállalkozók, a legalitás határán egyensúlyozó kis cégek eddig sem és ezután sem lesznek hitelképesek. Rajtuk nulla kamatozású hitelek sem segítenének, mert a bankok számára túl nagy a kockázat és a fajlagos költség. Az nem igaz, hogy a bankok nem akarnak pénzt kihelyezni, hiszen abból élnek. Persze az ingatlanfejlesztő projektekkel és a devizaalapú ingatlan-jelzáloghitelekkel a bankok alaposan megégették magukat, és jelenleg a korábbinál sokkal körültekintőbben helyeznek ki pénzt.

Mihez képest?

Bod Péter Ákos szerint amikor a "Magyarország jobban teljesít" szlogent látja az ember, mindig felötlik a kérdés, azért teljesít-e jobban, mert a kormány jobban működik - a propaganda ezt sugallja -, vagy a kormány működése ellenére. Saját múltunkban találunk kapaszkodót, mert 2012-ben zsugorodott a magyar gazdaság, tehát ahhoz képest mindenképpen jobban teljesítünk. Azon kevés ország között voltunk, amely recesszióba süllyedt, pedig akkor már nem volt "kötelező" - emlékeztet a professzor. A világgazdasághoz képest már nem lehetünk büszkék magunkra: a világ éves szinten 4, a magyar gazdaság az elmúlt négy évben 1 százalékkal bővült - igaz, ismeri el ő is, 2014 kiemelkedik az elmúlt időszakból. Idén már némileg gyengébb teljesítményre számíthatunk, ami még mindig meghaladhatja az utóbbi évek átlagát, s ez a hatás még eltarthat 2016-ig, de 2017 már ismét az átlagot, az 1 százalékos növekedést hozhatja - mondja. A 2014-es eredményben benne van az uniós források beáramlása és egy sor egyszeri hatás, így egyes autógyárak kapacitásbővülése.

A tőkeállomány tekintetében a 2000-es évek elején még jelentős volt a beáramlás, azután jócskán visszaesett, ma pedig bizonytalan a helyzet. Van ugyan tőkebeáramlás, de ennek jelentős része a terhek növekedése és a tőkevesztés miatti tőkepótlás, amit az anyabankok pumpálnak magyar fiókjaikba. Látható tőkekiáramlás is; magyar cégek is visznek ki tőkét, külföldi befektetésekre. Ezzel önmagában nincs is gond. Emellett demográfiai problémák is vannak: bár az egy főre eső GDP nő, de ez a fogyasnak és az elvándorlásnak is betudható. Bizonyos szektorokban munkaerőhiány keletkezik - egészségügy, építőipar -, ami vagy felhajtja ezekben az ágazatokban a béreket, vagy ellehetetlenít bizonyos tevékenységeket. A nagy arányú elvándorlás persze szépítheti a munkanélküliség számait, a kint dolgozók hazautalásai pedig javíthatják az egyensúlyi mutatókat - teszi hozzá a volt jegybankár. A migráció emellett sok hasznot hajthat a munkakultúra és a politikai kultúra hozadékai miatt. A Népszavának nyilatkozó Bod Péter Ákos szerint ezért is furcsa, hogy a politika szintjén a szuverenitás, a nemzeti mozgástér foglalkoztatja a politikusokat, miközben a 15-35 éves korosztályban egyre világosabban alakul ki egyfajta "európaizmus".  Végre a magyar munkavállalók is szabadon vállalhatnak munkát Európában, és akkor mi bezárnánk az országot mások előtt. Ez abszurd - mondja a Corvinus tanára. Respektálható persze a társadalmak önvédelmi reakciója, ha a világ szegényebb térségeiből tömegesen érkeznek menekültek, de a migráció olyan természetes folyamat, amit nem lehet erőszakkal, rendőri eszközökkel megfékezni. Pedig Magyarországnak is szüksége lehet azokra a gazdasági bevándorlókra, akik hozzájárulnak a nemzeti össztermék előállításához - itt adóznak és gyarapítják az ország lélekszámát.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Pénzügyi szektor 15 millió dokumentum szivárgott ki, Jeffrey Epstein neve is előkerült a német bankbotrányban
Privátbankár.hu | 2026. november 17. 11:58
A Deutsche Bank árfolyama bezuhant.
Pénzügyi szektor Zöld jelzést kapott egy méretes bankfelvásárlás
Privátbankár.hu | 2026. november 16. 15:36
Nem vet fel versenyjogi aggályokat.
Pénzügyi szektor Ennek sokan örülhetnek – kiderült, mekkora lett az OTP nyeresége szeptemberig
Privátbankár.hu | 2026. november 11. 07:23
A jelentés szerint idén az első három negyedévben a normalizált adózás utáni eredmény 1 százalékkal nőtt.
Pénzügyi szektor Kármán Andrásék munkához láttak Baka András lépése után
Privátbankár.hu | 2026. november 10. 10:32
A Pénzügyminisztérium megkezdte Baka András indítványának elemzését.
Pénzügyi szektor Hackerek támadtak meg egy bankot, 100 millió eurós a kár
Privátbankár.hu | 2026. november 5. 14:24
Kibertámadás áldozata lett a Crédit Mutuel Arkéa francia bank, a kár összege mintegy 100 millió euróra rúg az előzetes becslések szerint, de a pénzintézet megpróbálja visszaszerezni.
Pénzügyi szektor Eldördült a startpisztoly: indulhat a politikusok vagyonosodási vizsgálata
Privátbankár.hu | 2026. november 3. 13:45
Döntött a parlament. Az Országgyűlés 145 igen szavazattal, 48 tartózkodás mellett elfogadta a vagyonosodási eljárásról szóló törvényjavaslatot kedd délelőtt.
Pénzügyi szektor Visszavonta a jegybank a Vucichoz közeli bank engedélyét
Privátbankár.hu | 2026. október 31. 12:34
A szerb jegybank visszavonta egy Vucic pártjához közeli üzletember bankjának működési engedélyét.
Pénzügyi szektor A Magyar Nemzeti Bank folytatja a korábbi vezetéshez kapcsolódó visszaélések feltárását
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 11:42
A sajtóban megjelent, a korábbi jegybanki vezetéshez köthető üzleti érdekeltségek támadása ellenére a jegybank új vezetése folytatja a visszaélések feltárását és a jogszerű működés helyreállítását – közölte a Magyar Nemzeti Bank sajtóosztálya.
Pénzügyi szektor Tartotta a kamatot a japán jegybank
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 08:36
1,25 százalékon tartották az irányadó rátát, a döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
Pénzügyi szektor 20 százakkal növelte nyereségét az Erste-csoport
Privátbankár.hu | 2026. október 30. 08:05
A magyarországi Erste anyavállalata, az Erste Group 3 milliárd 95 millió euró nettó nyereséget ért el, miközben növelni tudta hitel- és betétállományát is.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG