Hatalmas volt a magyarok hiteléhsége, és úgy tűnik, egyre jobbak vagyunk a kölcsönök visszafizetésében is.
Szépen kerestek a bankok
A jegybank legfrissebb adatsorából kiderül, nincs miért szégyenkezniük a pénzintézeteknek: a nettó tárgyévi eredmény hatalmas, közel 10 százalékkal magasabb az előző évinél, 648 milliárd forint. Igaz, ehhez képest alig nőtt a tőkearányos jövedelmezőség (RoE): 13,2%-ról 13,4 százalékra nőtt. Tavaly a veszteséges bankok száma 2015-ös 14-ről 3-ra csökkent, míg 9-ről 12-re nőtt az 1 százalék feletti eszközarányos nyereséget elérő bankok száma.
A teljes eszközállomány az elmúlt három évben átlagosan 7,3 százalékkal bővült. Ezen belül a legnagyobb részt a hitelek teszik ki, amelyek állománya 15,8 százalékkal nőtt három év alatt, 21,9 ezer milliárd forintról 25,4 ezer milliárdra.
Egyre kevesebb a probléma a kölcsönökkel
Az adatok szerint az elmúlt három év alatt hatalmasat csökkent a nem teljesítő (90 napon túli késedelmes) hitelek aránya a háztartásoknál: míg 2015 végén 20,9 százalék volt ez az arány, addig 2018 végére 9,8%-ra mérséklődött. Nem túl jó hír, hogy még 2018 végén is a 90 napon túli késedelmes hitelek vannak többségben a háztartásoknál, szemben a vállalati nem teljesítő állománnyal, ahol csak a hitelek fele tartozik ide.
Az összességében szépen javuló eredmények persze nem feltétlenül jelentik azt, hogy szuperül törleszti a lakosság a hiteleit. A Bank360 szerint a nem teljesítő hitelállomány javulásában nagy szerepet játszik a tartozások eladása, leírása és átstrukturálása is, azaz éppen a nagyon problémás kölcsönök kikerülnek ezekből a statisztikákból.
A hiteléhség továbbra sem csökken
Az idei év is szép számokkal kecsegtet a bankok számára: közel 100 milliárd forint értékben kötöttek új személyi kölcsön- és lakáshitel-szerződéseket a háztartások. A Bank360 szerint nem csoda, hogy a jelenlegi ingatlanárak mellett januárban a megszokottól eltérő módon 61,6 milliárd forintnyi lakáshitelt folyósítottak a bankok, ami a 2018. januári adathoz képest 9 százalékos növekedést jelent.
A pénzügyi termékek összehasonlításával foglalkozó portál szakértője, Veres Patrik szerint kifejezetten örömteli, hogy a januárban folyósított 61,6 milliárd forintnyi hitel 95 százaléka egy évnél hosszabb kamatperiódusú hitel, ami azt jelenti, hogy szinte teljesen eltűntek az új hitelek közül a kockázatosabb változó kamatozású kölcsönök. A Bank360 szakértője megjegyzi: az MNB által meghatározott inflációs cél tartós elérésével valószínűleg eljött a szigorúbb monetáris politika ideje, igy még most, a törlesztőrészletek emelkedése előtt érdemes fixre váltani változó kamatozású jelzáloghiteleinket, hogy megóvjuk magunkat a kamatkockázatoktól.
Újabb löket a kamatversenynek a személyi kölcsönöknél
A szakportál szerint a személyi kölcsönök, gyorskölcsönök piaca is a megszokottól eltérő élénkséget mutatott: 32,24 milliárd forintnyi hitelt vett fel a lakosság, ami 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Igaz, ebben a viszonylatban messze nem volt olyan erős az évkezdés, mint tavaly. Ekkor ugyanis 27,25 milliárdot vettek fel, ami 80 százalékkal haladta meg a 2017. januári értéket.
Az ugyanakkor vitathatatlan, hogy a lakosság továbbra is nagy kedvvel veszi fel a személyi kölcsönöket, így a bankok továbbra is erős versenyben vannak a kínálatot illetően. Ha teljesítjük a feltételeket - amelyek legtöbbször jövedelemhez vagy tranzaktáláshoz kötöttek - kamat- és más díjkedvezményt is besöpörhetünk, csökkentve ezzel a kiadásokat.
A tervek között vannak hasonlóságok. 
