Az MNB is érzi a felelősséget
Balog Ádám kijelentette, hogy a devizahitelek elterjedését, az egyoldalú kamatemelést, valamint az árfolyamrés használatát a korábbi MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) sem tudta volna teljesen megakadályozni, úgy vélte azonban, hogy lett volna lehetőségük a káros folyamatok fékezésére.
"A két szervezet integrációjával létrejött új MNB ugyanakkor felelősséget érez a devizahitelezésből fakadó problémák megoldásáért, ezért jelentős szerepet vállal abban, hogy a devizahitelek kivezetése gyorsan és rendezetten történjen meg" - hangsúlyozta.
|
Felügyeleti álláspont 2011-ből Noha a devizahiteleknél kialakult helyzet valamennyi szereplő - állam, bankok, hitelfelvevők, szabályozó hatóságok - felelősségét felveti, a megkötött szerződések a mindenkor érvényes jogszabályok alapján születtek meg, azokat megkérdőjelezni nem lehet. "Ha mégis ilyen vélemények terjednek el, és ezeket nem tudjuk szakmailag kezelni és korlátok között tartani, akkor azzal az egész pénzügyi rendszer stabilitása kerülhet veszélybe" - közölte, hozzátéve, hogy ebben a kérdésben a politikusok felelőssége is óriási. (Szász Károly PSZÁF-elnök, 2011, MTI) |
Nem lesz egyszerű kiszámolni, mi jár vissza
Balog Ádám kifejtette, hogy a parlamentnek benyújtott elszámolási törvény - a jegybank korábbi ajánlásaival összhangban - szabályozza, hogy a fogyasztói hitelszerződéseknél az árfolyamrés használatából és az egyoldalú kamat- vagy kamatfelár-emelésből adódó túlfizetést tőke-előtörlesztésként kell elszámolni.
A törvény az MNB feladataként határozza meg a számítási képlet kidolgozását és azt, hogy a képlet alkalmazását jegybanki rendeletben írja elő. A számítási főszabály mellett azonban részletszabályokat is meg kell határozni, hiszen a késedelembe esett vagy már megszűnt hitelek elszámolása speciális előírásokat igényel - figyelmeztetett.
Mi van, ha nekünk nem az jön ki, ami a banknak?
Hozzátette, hogy a jegybank mindezeken túl elő fogja írni a tájékoztatás formáját és tartalmát is, annak érdekében, hogy minden ügyfél könnyen átlássa, miként számították ki a neki járó visszatérítés mértékét és miként kapja vissza a jogtalan túlfizetést. A visszatérítés alapesetben a lezárt szerződéseknél készpénz, az élő szerződéseknél adósságcsökkentés formájában történhet - fűzte hozzá.
Megerősítette azt is, az MNB ellenőrzi majd, hogy minden pénzügyi intézmény betartotta-e a számítási módszertanra és tájékoztatásra vonatkozó jegybanki rendeleteket. Ha az ügyfél vitatja a visszatérítendő összeg nagyságát, panaszával a jegybankhoz, és azon belül is a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat.
Fontos megemlíteni, hogy az elszámolási törvény kiveszi a tisztességtelenség vélelme alól a 2010. november 27. után folyósított forinthiteleket. Ennek okán az MNB fogyasztóvédelmi célvizsgálatot indít a 2010. november 27. után devizában folyósított és törlesztett, valamint a forinthitelek esetében. Ha az MNB szabálytalanságot tár fel közérdekű keresettel pereket indít - hangsúlyozta az MNB alelnöke.
1000 milliárdot buknak a bankok - vagy mégsem?
A jegybank számításai szerint az elszámolási törvény közel 1000 milliárd forintos visszatérítést jelent, ami átlagosan 25 százalékkal csökkentheti az adósok törlesztő részleteit - mondta Balog Ádám.
Ugyanakkor fontos rámutatni arra, hogy az elszámolás végén nem 1000 milliárd forint lesz a bankok nettó vesztesége. A bruttó veszteség elérheti ezt az összeget, ugyanakkor csökkenhet 150-200 milliárd forinttal a bankok által a múltban képzett értékvesztés visszaírása miatt.
Ezt egyrészt azért tehetik meg, mert az adósságcsökkentés következtében az ügyfelek könnyebben törleszthetnek, így csökken a nem teljesítés valószínűsége, másrészt a nem teljesítő adósok jövőbeli veszteségekre már elszámolt értékvesztést is vissza lehet írni, mivel az adósságcsökkentés következtében kisebb lesz a nem teljesítők miatti kitettség. Az értékvesztés visszaírása mellett az adó-visszatérítések is csökkenthetik ezt a bruttó veszteséget - tette hozzá az alelnök.
Honnan szerzünk 12 milliárd eurót úgy, hogy ne szenvedje meg a forint?
A lakossági devizahitelek végleges kivezetése két elemre bontható: az árfolyamrés használata és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelensége miatti visszatérítésből adódó elszámolásra, valamint a forintosításra. Mind az elszámolási kérdések (adósságleíráson keresztül), mind pedig a tényleges forintosítás devizakeresletet generál a piacon - közölte Balog Ádám.
Az elszámolás 3 milliárd eurós és a forintosítás, ha a konverzió csak a lakossági deviza alapú jelzáloghiteleket érinti, 8-9 milliárd eurós, vagyis összességében 11-12 milliárd eurós devizaigényt jelentenek majd banki oldalról, azaz ekkora többlet-devizakereslet jelenhet meg e két elemből adódóan - jelentette ki Balog Ádám.
Ez erős nyomást helyezhet a forint árfolyamára, ennek ellensúlyozása érdekében a devizahitelek kivezetésében az MNB-nek is indokolt szerepet vállalnia - mondta el a jegybank alelnöke.
|
Lenne még mire költeni a tartalékot Szántó András, az Equilor üzletágvezetője egy minapi háttérbeszélgetésen arra is felhívta a figyelmet: a devizatartalék 35 milliárd euró fölötti állománya a konszenzus szerint csökkenthető, kérdés hogy hogyan. Ha nem lenne a devizahitel-forintosítási koncepció, egyszerűbb lenne a helyzet: a tartalékból a bruttó államadósságot lehetne csökkenteni. Forintosítás esetén viszont a devizát a tartalékból odaadják a kereskedelmi bankoknak, ők törlesztik belőle kintlevőségeiket – ez az ország nettó adósságát ugyan csökkenti, de a bruttót nem. Szántó András szerint emiatt komoly dilemma lehet a jegybankban: miközben a devizahitelek átváltása fontos állami cél, felemészti az államadósság csökkentésére meglévő mozgásteret. |
Fontos hangsúlyozni - tette hozzá Balog Ádám -, hogy van mód a devizahitelek egy lépésben történő konverziójára. Ennek oka az, hogy a devizatartalék-igény a rövid külföldi források visszafizetése miatt csökken, és az sem mellékes, hogy a devizatartalék felhasználás bizonyos bankoknál időben elnyújtva jelentkezik.
A jegybank készen áll a devizahitelek kivezetésének elősegítésére, az ehhez szükséges eszközöket pedig hamarosan bejelenti - tette hozzá Balog Ádám.
Célzott támadásban halhatott meg a holokauszttagadó iráni exelnök, akit Magyarországon is vendégül láttak – a hírt azonban egyelőre nem erősítették meg. 
