Devizahitelek forintosítása: kéne 12 milliárd euró úgy, hogy ne szakadjon bele a forint

Az MNB is érzi a felelősséget

Balog Ádám kijelentette, hogy a devizahitelek elterjedését, az egyoldalú kamatemelést, valamint az árfolyamrés használatát a korábbi MNB és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) sem tudta volna teljesen megakadályozni, úgy vélte azonban, hogy lett volna lehetőségük a káros folyamatok fékezésére.

"A két szervezet integrációjával létrejött új MNB ugyanakkor felelősséget érez a devizahitelezésből fakadó problémák megoldásáért, ezért jelentős szerepet vállal abban, hogy a devizahitelek kivezetése gyorsan és rendezetten történjen meg" - hangsúlyozta.

Nem lesz egyszerű kiszámolni, mi jár vissza

Balog Ádám kifejtette, hogy a parlamentnek benyújtott elszámolási törvény - a jegybank korábbi ajánlásaival összhangban - szabályozza, hogy a fogyasztói hitelszerződéseknél az árfolyamrés használatából és az egyoldalú kamat- vagy kamatfelár-emelésből adódó túlfizetést tőke-előtörlesztésként kell elszámolni.

A törvény az MNB feladataként határozza meg a számítási képlet kidolgozását és azt, hogy a képlet alkalmazását jegybanki rendeletben írja elő. A számítási főszabály mellett azonban részletszabályokat is meg kell határozni, hiszen a késedelembe esett vagy már megszűnt hitelek elszámolása speciális előírásokat igényel - figyelmeztetett.

Mi van, ha nekünk nem az jön ki, ami a banknak?

Hozzátette, hogy a jegybank mindezeken túl elő fogja írni a tájékoztatás formáját és tartalmát is, annak érdekében, hogy minden ügyfél könnyen átlássa, miként számították ki a neki járó visszatérítés mértékét és miként kapja vissza a jogtalan túlfizetést. A visszatérítés alapesetben a lezárt szerződéseknél készpénz, az élő szerződéseknél adósságcsökkentés formájában történhet - fűzte hozzá. 

Megerősítette azt is, az MNB ellenőrzi majd, hogy minden pénzügyi intézmény betartotta-e a számítási módszertanra és tájékoztatásra vonatkozó jegybanki rendeleteket. Ha az ügyfél vitatja a visszatérítendő összeg nagyságát, panaszával a jegybankhoz, és azon belül is a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulhat.

Fontos megemlíteni, hogy az elszámolási törvény kiveszi a tisztességtelenség vélelme alól a 2010. november 27. után folyósított forinthiteleket. Ennek okán az MNB fogyasztóvédelmi célvizsgálatot indít a 2010. november 27. után devizában folyósított és törlesztett, valamint a forinthitelek esetében. Ha az MNB szabálytalanságot tár fel közérdekű keresettel pereket indít - hangsúlyozta az MNB alelnöke.

1000 milliárdot buknak a bankok - vagy mégsem?

A jegybank számításai szerint az elszámolási törvény közel 1000 milliárd forintos visszatérítést jelent, ami átlagosan 25 százalékkal csökkentheti az adósok törlesztő részleteit - mondta Balog Ádám.

Ugyanakkor fontos rámutatni arra, hogy az elszámolás végén nem 1000 milliárd forint lesz a bankok nettó vesztesége. A bruttó veszteség elérheti ezt az összeget, ugyanakkor csökkenhet 150-200 milliárd forinttal a bankok által a múltban képzett értékvesztés visszaírása miatt.

Ezt egyrészt azért tehetik meg, mert az adósságcsökkentés következtében az ügyfelek könnyebben törleszthetnek, így csökken a nem teljesítés valószínűsége, másrészt a nem teljesítő adósok jövőbeli veszteségekre már elszámolt értékvesztést is vissza lehet írni, mivel az adósságcsökkentés következtében kisebb lesz a nem teljesítők miatti kitettség. Az értékvesztés visszaírása mellett az adó-visszatérítések is csökkenthetik ezt a bruttó veszteséget - tette hozzá az alelnök.

Honnan szerzünk 12 milliárd eurót úgy, hogy ne szenvedje meg a forint?

A lakossági devizahitelek végleges kivezetése két elemre bontható: az árfolyamrés használata és az egyoldalú kamatemelés tisztességtelensége miatti visszatérítésből adódó elszámolásra, valamint a forintosításra. Mind az elszámolási kérdések (adósságleíráson keresztül), mind pedig a tényleges forintosítás devizakeresletet generál a piacon - közölte Balog Ádám.

Az elszámolás 3 milliárd eurós és a forintosítás, ha a konverzió csak a lakossági deviza alapú jelzáloghiteleket érinti, 8-9 milliárd eurós, vagyis összességében 11-12 milliárd eurós devizaigényt jelentenek majd banki oldalról, azaz ekkora többlet-devizakereslet jelenhet meg e két elemből adódóan - jelentette ki Balog Ádám.

Ez erős nyomást helyezhet a forint árfolyamára, ennek ellensúlyozása érdekében a devizahitelek kivezetésében az MNB-nek is indokolt szerepet vállalnia - mondta el a jegybank alelnöke.

Fontos hangsúlyozni - tette hozzá Balog Ádám -, hogy van mód a devizahitelek egy lépésben történő konverziójára. Ennek oka az, hogy a devizatartalék-igény a rövid külföldi források visszafizetése miatt csökken, és az sem mellékes, hogy a devizatartalék felhasználás bizonyos bankoknál időben elnyújtva jelentkezik.

A jegybank készen áll a devizahitelek kivezetésének elősegítésére, az ehhez szükséges eszközöket pedig hamarosan bejelenti - tette hozzá Balog Ádám.