Az államháztartás korábban kialakult nagyfokú eladósodottsága hosszabb távon is terhet fog jelenteni az országnak, amin csak a gazdasági növekedés erősítésével lehet segíteni - mondta Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke a Hungarian Business Leaders Forum (HBLF) rendezvényén pénteken Budapesten.
Kovács Árpád szerint a jelenlegi növekedési feltételekkel az is jelentős eredmény, ha az államadósság GDP-hez mért aránya fennmarad, illetve fokozatosan javul, és az éves adósságszolgálati teher az államháztartás összes kiadásához viszonyítva arányában csökken.
Túl a válságon
A magyar gazdaság túl van a válságon, a növekedési potenciál azonban a jelenlegi beruházási, hitelezési, szerkezeti feltételekkel, a kis- és középvállalkozói szektor pozícióival szerényebb a közép-kelet-európai partner országokénál. Kovács Árpád elmondta, hogy az országot pénzügyi stabilitás jellemzi, realitás az államháztartási hiánycél tartása a következő években, az OECD, az IMF és az EU értékelései ebben a vonatkozásban növekvő bizalmat tükröznek.
Ugyanakkor a jelenlegi éves növekedési ütem megkétszerezése lenne szükség ahhoz, hogy Magyarország versenyben maradjon a szomszédos országokkal. A növekedési képesség jelentős növelésével van esély arra, hogy lényegesen nagyobb teljesítményt érjünk el, és előbbre jusson Magyarország az adósságterhek mérséklésében is - tette hozzá.
A devizaadósok nem fizetnek, a kormányra várnak
Pleschinger Gyula, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsának tagja a konferencián elmondta, hogy az MNB növekedési hitelprogramjának második fázisában együttesen 85 milliárd forintra szóló hitelszerződést kötöttek a bankok az ügyfeleikkel március 17-ig.
Úgy vélte, az elmúlt időszakban a hazai bankrendszer sérülékenysége érdemben csökkent. Gond azonban például az, hogy míg a vállalati hitelezésben a nem teljesítő, vagyis a 90 napon túli törlesztési késedelemben lévő hitelek aránya az összes hitelen belül a korábbi 20 százalékos arányról 18 százalékra csökkent, addig a lakossági hitelek esetében 16 százalékról 18 százalékra nőtt. Ezt részben azzal magyarázta. hogy egyes devizahitel-adósok, bízva abban, hogy a kormány újabb devizaadós-mentő csomagokat indít, kivárnak a hitelek törlesztő részleteinek fizetésével.
III. Károly király elfogadta a brit miniszterelnök lemondását. 
