|
| Binder István |
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) új vizsgálati rendszerének eredményeként derült fény a Buda-Cash hiányosságaira; a módszer lényege, hogy nem a szolgáltatott információkat használják, hanem a helyszínen generáltatják az adatokat, amelyet a Buda-Cash és a Quaestor sem tudott előállítani - mondta a jegybank felügyeleti szóvivője szerdán a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A tyúk vagy a tojás?
A Buda-Cash tulajdonosi körével átfedést mutató kisebb bankoknál gyanús értékpapír-tranzakciókat látott a jegybank, így nem várta meg a törvény által előírt átfogó vizsgálati időpontot, hanem azonnal a helyszínre ment és az új vizsgálati rendszerrel pontról pontra végigment a pénzügyi szolgáltató szegmensein, feltárva a szabálytalanságokat - mondta Binder István.
Binder István hangsúlyozta azt is, hogy mindkét esetet a jegybank tárta fel, előzetes bejelentés, illetve meghallgatás nem történt. Ezzel szemben Bánáti János, Tölgyesi Péter jogi képviselője a Gazdasági Rádió Reggeli Monitor című műsorában néhány napja azt állította, hogy a jegybank tervbe vette és bejelentette az ellenőrzést a Buda-Cashnél, ekkor Tölgyesi Péter és egy másik vezető meghallgatást kért a jegybank alelnökétől, ott tárták fel a hiányt.
Binder istván nyilatkozata szerint azonban az MNB célzott ellenőrzése során beigazolódott a gyanú, miszerint a pénzügyi szolgáltató eltüntetett a kisbankok működésének fedezetéül szolgáló mintegy 60-65 milliárd forint értékű értékpapírt, ezt követően kért beszélgetési lehetőséget a Buda-Cash az MNB illetékeseitől.
Nagyon fontos, hogy önfeljelentés volt-e
Egyelőre tehát nem tisztázott, hogy miért adták fel magukat a Buda-Cash vezetői, illetve, hogy ez megtörtént-e egyáltalán. A rendőrségnek mindenesetre sok dolga lesz. A Népszabadság mai cikke szerint az „MNB illetéseinek állításával szemben a felügyeleti ellenőrzés nem sok konkrétumot állapított meg. Ha nem így lett volna, a rendőrség azonnal megkezdhette volna a gyanúsítotti kihallgatásokat. Ehelyett azonban a nyomozóknak kellett olyan dolgokat is tisztázni, mint hogy egy bizonyos értékpapírból a Keler Zrt. nyilvántartása szerint ténylegesen hány darabot birtokolt az év elején a Buda-Cash Brókerház?" A rendőrségi eljárás jelen állása szerint a Buda-Cash-ügyben 95 milliárd forintnak veszett nyoma, 62-nek a bankokból, 33-nak a brókerházból – írja Népszabadság.
Fontos lesz az is, hogy a rendőrség kiderítse, hogy önfeljelentésről volt-e szó, hiszen jogi szempontból ennek óriási jelentősége van. Egy büntetőügy során ugyanis – ha ebbe torkollik majd az ügy – az ilyen lépés miatt akár korlátlanul is enyhíthető a vádlottak büntetése. Ez még akkor is igaz, ha a két érintett vezető már annak tudatában kért meghallgatást a jegybank alelnökétől, hogy a Buda-Cash-hez kiszálló felügyeleti szakértők – tudva, hogy mit keresnek – néhány órán, napon belül ráébredtek volna a brókercégnél fellelhető hiányra.
Binder István felidézte, hogy a Quaestor közleményében dominóhatásra hivatkozik, vagyis a Buda-Cash miatti bizalmatlanság okozta a bedőlést, valójában azonban az MNB vizsgálódásai nyomán kénytelenek voltak csődöt jelenteni, pedig mondhatták volna, hogy az idén kifizetendő 4-5 milliárd forint értékű kötvény - ami nagyságrendekkel kisebb a ténylegesen értékesített kötvényállományhoz képest - esetében időlegesen felfüggesztik a visszaváltásokat.
A bankcsoport elkezdte kidolgozni saját, legfeljebb 5 százalékos éves kamatozású, folyósítási és hitelbírálati díj nélküli jelzáloghitel-konstrukcióját. 
