Dörgedelmes közleményt adott ki a Gazdasági Minisztérium amiben a Befektetési Alapkezelők és Vagyonkezelők Magyarországi Szövetsége (BAMOSZ) tegnap megjelent aggodalmaira reagált, láthatóan ellentmondást nem tűrő érveléssel. A szövetség a befektetési alapokat érintő kormányrendeletekben szereplő új szabályokkal kapcsolatban tett észrevételeket.
A minisztériumi irományban kiemelték: a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) szerint a BAMOSZ a hazai pénzügyi rendszer kiemelten konstruktív szereplője, ugyanakkor vitatja a Szövetség tegnapi közleményében foglaltakat. A GFM álláspontja továbbra is egyértelmű: a beavatkozás célja a befektetési alapok befektetési szabályairól szóló kormányrendeletre vonatkozó javaslat kidolgozásakor az volt, hogy jogszabály által támasztott követelmény legyen az a jogos befektetői elvárás, hogy az értékpapíralapoknak értékpapír túlsúlyos portfólióval kell rendelkezniük.
Ezért a Kormány első körben arról döntött, hogy 2023. július 1-jétől kezdődően az értékpapíralapok - ideértve a kötvényalapok, részvényalapok és vegyes alapok - portfóliójában az értékpapírok súlyának legalább 60 százaléknak kell lennie, miközben a szigorú likviditási elvárásokat változatlanul hagyta - erősítette meg a szaktárca.
Majd így folytatja. A GFM rendelkezésére álló piaci adatok szerint ezen alapok portfóliójában az elmúlt időszakban egészségtelen elmozdulás történt: jelentősen megnövekedett a hitelintézeti betétek aránya az értékpapírok rovására, ami nem teljesíti azt a befektetői elvárást, hogy az adott értékpapír alapokban ténylegesen értékpapírokba történt befektetések legyenek. A kialakult helyzetet a szabályozás kezeli, és kötelezi az alapkezelőket, hogy megfelelő arányban tartsanak értékpapírt az általuk kezelt értékpapíralapokban. A szabályozás 2023. július 1-jei hatálybalépése az érintettek számára a felkészülésre megfelelő időt biztosít - vélekedett a minisztérium.
A GFM vitatja a BAMOSZ azon álláspontját, miszerint előzetes egyeztetésekre nem került sor, tekintettel arra, hogy a szabályozás két körben is megtörtént az érintett felekkel. A GFM már az első körben történt egyeztetéseken is hangot adott a közleményben jelzett törekvéseinek, melyet a második körös szabályozói beavatkozás - aminek keretében a Kormány a transzparencia és az állampapír kereslet növelése érdekében a befektetési alapok eszközeire vonatkozóan további szigorítást vezetett be - még célzottabban kényszerít ki. Ennek következtében az egyes értékpapíralapok az eszközeik legfeljebb 5 százalékát fektethetik be forintban denominált állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba, miközben likvid eszközeik 20 százalékát rövid lejáratú magyar állampapírban kell tartaniuk.
A célzottabb és erősebb szabályozásra azért került sor, mert az első körben történt beavatkozást a BAMOSZ egyes tagjai a felkészülés során elkezdték kijátszani, ezzel megnehezítve a szabályozási cél teljesülését.
A fentieken túl a Gazdaságfejlesztési Minisztérium ezúton is jelezni kívánja, hogy jogszabály-alkotási terve szerint a szabályozói célt szolgáló átmenti szabályoknak az állandó jogszabályok közé illesztésével, valamint a piaci tapasztalatok beépítésével dolgozzák ki a befektetési alapokat érintő jogszabálycsomag az őszi törvénykezési ülésszakban a Parlament elé, így továbbra is lesz lehetőség a szektort érintő szabályozói javaslatok megvitatására - tette hozzá a tárca nyilatkozata.
(MTI)
A DK frakcióvezető-helyettese elmondta, hogy miért nem vehetett részt kedden a Nemzetbiztonsági Bizottság ülésén, ahol kérdéseket szeretett volna feltenni. 
