Európa legerősebb bankrendszere
|
Nincs még egy olyan erős bankrendszer Európában, mint a magyar – mondta előadásában Patai Mihály. A válság idejében a tőkemegfelelési mutatók Magyarországon csak erősödtek; az elmúlt 12 hónapban 1,5 milliárd eurónyi külföldi pénz áramlott be a magyar bankrendszerbe.
A külföldi forrást az anyabankoktól hozták be a magyarországi bankok az elmúlt 10 évben, az utóbbi időszakban azonban a likviditás világszerte lecsökkent és nagyon megdrágult, így a likviditás forrása a tulajdonosi hitelek felől eltolódott a swap irányába.
| Átalakulás és konszolidáció a magyar gazdaságban és gazdaságirányításban – ez a mottója a szeptember 27-29. között Egerben megrendezett jubileumi, 50. Közgazdász-vándorgyűlésnek, amelyet idén is a Magyar Közgazdasági Társaság rendez meg. A Privátbankár a vándorgyűlés helyszínéről tudósít. |
A hazai bankrendszer fő problémája a hitelvolumen: a gazdaságba kihelyezett hitel reálértéke drasztikusan csökkent az elmúlt években. Eközben a beruházási rátánk nem csak drasztikusan csökken, hanem le is szakadt a versenytársaktól. A bankrendszer profitabilitása eközben a mélybe zuhant – márpedig a tapasztalatok szerint a vállalati hitelek állománya akkor növekszik, ha a bankrendszer nyereséges. Patai Mihály szerint ha nem lett volna végtörlesztés és speciális bankadó, akkor a magyar bankrendszer nyereséges lehetne. Ehelyett a következő időszakban is számolni kell a hitel/betét arány csökkenésével, amely a teljes bankrendszer szintjén elérheti a 100 százalékot is.
A bankrendszer üzleti lehetőségei nagyot romlanak
A lakossági hitelezés a következő időszakban biztosan nem tud úgy felfutni, mint korábban: az ügyfelek és a bankok is „megégették” magukat a válságban, így sem a hitelfelvételi, sem a hitelezői szándék nem lesz olyan erős, mint a válság előtt. Emellett az ingatlanpiac nagyon rossz állapotban van, bár remélhetőleg már elértük a mélypontot; a korábban jelen lévő külföldi ingatlanberuházók pedig Patai szerint eltűntek a piacról.
Mindemellett megváltozott az ország megítélése is a világban, megváltozott a szuverén kockázati megítélése az országnak, ami emelkedő forrásköltségekkel jár együtt; a szuverén kockázati rendszer része ráadásul az önkormányzati szféra is, amelynek problémái csak most vannak kibontakozóban. Ezek a tényezők összességében erőteljesen rontják a magyar bankrendszer üzleti lehetőségeit.
A külföld nem ellenség
|
Lehet működtetni magas színvonalon egy gazdaságot anélkül is, hogy növekedne: példaként Japánt hozta fel Patai Mihály, reagálva a Magyar Tudományos Akadémia elnökének korábbi előadására – az ázsiai szigetországban 17 éve nem növekedett a GDP, mégis kiemelkedő az életszínvonal. |
Az országnak tudomásul kell vennie a korlátozott növekedési potenciált. Emellett a nemzeti és gazdasági elitnek meg kell békülnie az európai beágyazottsággal: ma az Audinak és az Unicreditnek ugyanaz a szerepe, mint 1000 éve Gizellának volt – mondta Patai Mihály. Meg kell barátkozni emellett azzal is, hogy az országnak szüksége van egy szerény nyereséggel működő bankrendszerre is. Előbb-utóbb abba kell hagyni a bankárok szapulását – fogalmazott a Bankszövetség elnöke.
Nem hitvitákra van szükség
|
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke előadása kezdetén kiemelte: szakmai viták helyett a gazdaságról hitviták folynak az országban – ez életveszélyes. A közgazdász-társadalomnak elemi felelőssége, hogy kivigye az országot a válságból, indulatok helyett kimértségre van szükség, restitúció helyett új megoldásokat kell keresni.
Természetes mechanizmus, hogy egy kormánynak politikai céljai vannak, választásokat szeretne nyerni, és ez áthatja a gazdasággal kapcsolatos kommunikációját. A közgazdászoknak azonban szakmai szempontokat kell figyelembe venniük.
A vállalkozások mentették meg az országot
Az elmúlt években Magyarországot a gazdaság és a vállalkozások (valamint alkalmazottaik) erőn felüli teljesítménye mentette meg – véli Parragh László. A hitelezés azonban mégis szűkül.
A hazai bankrendszer 2011-ben 89%-ban közvetlen külföldi tulajdonban állt. (Mivel jórészt zártkörű részvénytársaságként működnek, a hazai tulajdonszerzés lehetősége is korlátozott.) Triviális, hogy a nyújtott hitelek jelentős része így külföldi tulajdonú pénzintézetektől származik.
A vállalati hitelállomány, a beáramló tőke egyre csökken, miközben a kiáramló tőke állománya növekszik. A szövetkezeti hitelintézetek szerepe viszont nemzetközi összehasonlításban Magyarországon rendkívül alacsony, ami egy lehetséges kitörési pont – véli Parragh László. Növelni kell tehát a bankrendszerben, a pénzintézeti rendszerben a magyar tulajdoni hányadot. Ezt az Iparkamara elnöke szerint monetáris eszközökkel is segíteni kell, valamint az adórendszer és más ösztönzőket is alkalmazni kell az egészséges arányok kialakításához.
