Európa legerősebb bankrendszere
|
Nincs még egy olyan erős bankrendszer Európában, mint a magyar – mondta előadásában Patai Mihály. A válság idejében a tőkemegfelelési mutatók Magyarországon csak erősödtek; az elmúlt 12 hónapban 1,5 milliárd eurónyi külföldi pénz áramlott be a magyar bankrendszerbe.
A külföldi forrást az anyabankoktól hozták be a magyarországi bankok az elmúlt 10 évben, az utóbbi időszakban azonban a likviditás világszerte lecsökkent és nagyon megdrágult, így a likviditás forrása a tulajdonosi hitelek felől eltolódott a swap irányába.
| Átalakulás és konszolidáció a magyar gazdaságban és gazdaságirányításban – ez a mottója a szeptember 27-29. között Egerben megrendezett jubileumi, 50. Közgazdász-vándorgyűlésnek, amelyet idén is a Magyar Közgazdasági Társaság rendez meg. A Privátbankár a vándorgyűlés helyszínéről tudósít. |
A hazai bankrendszer fő problémája a hitelvolumen: a gazdaságba kihelyezett hitel reálértéke drasztikusan csökkent az elmúlt években. Eközben a beruházási rátánk nem csak drasztikusan csökken, hanem le is szakadt a versenytársaktól. A bankrendszer profitabilitása eközben a mélybe zuhant – márpedig a tapasztalatok szerint a vállalati hitelek állománya akkor növekszik, ha a bankrendszer nyereséges. Patai Mihály szerint ha nem lett volna végtörlesztés és speciális bankadó, akkor a magyar bankrendszer nyereséges lehetne. Ehelyett a következő időszakban is számolni kell a hitel/betét arány csökkenésével, amely a teljes bankrendszer szintjén elérheti a 100 százalékot is.
A bankrendszer üzleti lehetőségei nagyot romlanak
A lakossági hitelezés a következő időszakban biztosan nem tud úgy felfutni, mint korábban: az ügyfelek és a bankok is „megégették” magukat a válságban, így sem a hitelfelvételi, sem a hitelezői szándék nem lesz olyan erős, mint a válság előtt. Emellett az ingatlanpiac nagyon rossz állapotban van, bár remélhetőleg már elértük a mélypontot; a korábban jelen lévő külföldi ingatlanberuházók pedig Patai szerint eltűntek a piacról.
Mindemellett megváltozott az ország megítélése is a világban, megváltozott a szuverén kockázati megítélése az országnak, ami emelkedő forrásköltségekkel jár együtt; a szuverén kockázati rendszer része ráadásul az önkormányzati szféra is, amelynek problémái csak most vannak kibontakozóban. Ezek a tényezők összességében erőteljesen rontják a magyar bankrendszer üzleti lehetőségeit.
A külföld nem ellenség
|
Lehet működtetni magas színvonalon egy gazdaságot anélkül is, hogy növekedne: példaként Japánt hozta fel Patai Mihály, reagálva a Magyar Tudományos Akadémia elnökének korábbi előadására – az ázsiai szigetországban 17 éve nem növekedett a GDP, mégis kiemelkedő az életszínvonal. |
Az országnak tudomásul kell vennie a korlátozott növekedési potenciált. Emellett a nemzeti és gazdasági elitnek meg kell békülnie az európai beágyazottsággal: ma az Audinak és az Unicreditnek ugyanaz a szerepe, mint 1000 éve Gizellának volt – mondta Patai Mihály. Meg kell barátkozni emellett azzal is, hogy az országnak szüksége van egy szerény nyereséggel működő bankrendszerre is. Előbb-utóbb abba kell hagyni a bankárok szapulását – fogalmazott a Bankszövetség elnöke.
Nem hitvitákra van szükség
|
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara elnöke előadása kezdetén kiemelte: szakmai viták helyett a gazdaságról hitviták folynak az országban – ez életveszélyes. A közgazdász-társadalomnak elemi felelőssége, hogy kivigye az országot a válságból, indulatok helyett kimértségre van szükség, restitúció helyett új megoldásokat kell keresni.
Természetes mechanizmus, hogy egy kormánynak politikai céljai vannak, választásokat szeretne nyerni, és ez áthatja a gazdasággal kapcsolatos kommunikációját. A közgazdászoknak azonban szakmai szempontokat kell figyelembe venniük.
A vállalkozások mentették meg az országot
Az elmúlt években Magyarországot a gazdaság és a vállalkozások (valamint alkalmazottaik) erőn felüli teljesítménye mentette meg – véli Parragh László. A hitelezés azonban mégis szűkül.
A hazai bankrendszer 2011-ben 89%-ban közvetlen külföldi tulajdonban állt. (Mivel jórészt zártkörű részvénytársaságként működnek, a hazai tulajdonszerzés lehetősége is korlátozott.) Triviális, hogy a nyújtott hitelek jelentős része így külföldi tulajdonú pénzintézetektől származik.
A vállalati hitelállomány, a beáramló tőke egyre csökken, miközben a kiáramló tőke állománya növekszik. A szövetkezeti hitelintézetek szerepe viszont nemzetközi összehasonlításban Magyarországon rendkívül alacsony, ami egy lehetséges kitörési pont – véli Parragh László. Növelni kell tehát a bankrendszerben, a pénzintézeti rendszerben a magyar tulajdoni hányadot. Ezt az Iparkamara elnöke szerint monetáris eszközökkel is segíteni kell, valamint az adórendszer és más ösztönzőket is alkalmazni kell az egészséges arányok kialakításához.
Az amerikai diplomácia magas szinten képviselteti magát. 
