Az idei első negyedév 72,4 milliárd forintos lakossági hitelfelvétele alulmúlja a válság éveinek első negyedéves hitelfelvételi adatait.
A hitelfelvételi kedv megerősödését a 12 százalék körüli munkanélküliségi ráta mellett nem segíti az sem, hogy a munkahellyel rendelkezők közül is sokan ódzkodnak a hitel gondolatától, mivel nem látják biztosítottnak, hogy pár év múlva is keresők lesznek. Így nem mernek vállalni egy 5-10 évre szóló elkötelezettséget, nem kezdenek nagyobb vásárlásokba, építkezésbe, lakásfelújításba.
Különösen magas a hitelek elutasítottsága a pályakezdő, 19-29 éves fiatalok körében. A K&H felmérése szerint a megkérdezettek 43 százalék semmilyen körülmények között nem venne fel hitelt – mondta el dr. Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.
Visszafoghatják a hitelkeresletet a devizahitelesek nehézségeiről szóló hírek is.
Egyre több megoldás van a fizetéskönnyítésre
A leggyakrabban alkalmazott megoldás a banki fizetéskönnyítés, amikor bizonyos időszakra, például az álláskeresés idejére, alacsonyabb törlesztőrészletben állapodik meg a bank és az adós. Lehetőség van például a lejárt, késedelmes tartozás tőkésítésére is. Ebben az esetben a felvett hitel tőkeösszegét növeli meg a nem fizetett törlesztőrészletekből összegyűlő tartozás.
A devizahiteleseknek az árfolyamrögzítés rendszerén túl lehetősége van a devizában történő végtörlesztésre, ami például annak az ügyfélnek lehet kedvező, aki külföldön dolgozik, és keresetét devizában kapja meg. Hitelkiváltással egy új, kedvezőbb hitelkonstrukcióra térhet át az ügyfél, aminek alacsonyabb a havi törlesztőrészlete. Kiszámíthatóbb kötelezettséget jelent az annuitásos hitelre való áttérés annak az adósnak, aki számára gondot okozott megfelelni egy korábbi hitelkonstrukció változó törlesztési előírásainak.
Jelentősen csökkennek szerdától az üzemanyag nagykereskedelmi árak. 
