Az idei első negyedév 72,4 milliárd forintos lakossági hitelfelvétele alulmúlja a válság éveinek első negyedéves hitelfelvételi adatait.
A hitelfelvételi kedv megerősödését a 12 százalék körüli munkanélküliségi ráta mellett nem segíti az sem, hogy a munkahellyel rendelkezők közül is sokan ódzkodnak a hitel gondolatától, mivel nem látják biztosítottnak, hogy pár év múlva is keresők lesznek. Így nem mernek vállalni egy 5-10 évre szóló elkötelezettséget, nem kezdenek nagyobb vásárlásokba, építkezésbe, lakásfelújításba.
Különösen magas a hitelek elutasítottsága a pályakezdő, 19-29 éves fiatalok körében. A K&H felmérése szerint a megkérdezettek 43 százalék semmilyen körülmények között nem venne fel hitelt – mondta el dr. Bába Ágnes, a K&H Bank lakossági üzletágért felelős vezérigazgató-helyettese.
Visszafoghatják a hitelkeresletet a devizahitelesek nehézségeiről szóló hírek is.
Egyre több megoldás van a fizetéskönnyítésre
A leggyakrabban alkalmazott megoldás a banki fizetéskönnyítés, amikor bizonyos időszakra, például az álláskeresés idejére, alacsonyabb törlesztőrészletben állapodik meg a bank és az adós. Lehetőség van például a lejárt, késedelmes tartozás tőkésítésére is. Ebben az esetben a felvett hitel tőkeösszegét növeli meg a nem fizetett törlesztőrészletekből összegyűlő tartozás.
A devizahiteleseknek az árfolyamrögzítés rendszerén túl lehetősége van a devizában történő végtörlesztésre, ami például annak az ügyfélnek lehet kedvező, aki külföldön dolgozik, és keresetét devizában kapja meg. Hitelkiváltással egy új, kedvezőbb hitelkonstrukcióra térhet át az ügyfél, aminek alacsonyabb a havi törlesztőrészlete. Kiszámíthatóbb kötelezettséget jelent az annuitásos hitelre való áttérés annak az adósnak, aki számára gondot okozott megfelelni egy korábbi hitelkonstrukció változó törlesztési előírásainak.
