Az Európai Beruházási és Újjáépítési Bank (EBRD) tárgyalócsoportjával egyeztetett Varga Mihály. A Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott tájékoztató szerint a tárgyaláson szó volt a bankkal februárban kötött egyetértési megállapodás végrehajtásáról, mely elősegíti hazánk pénzügyi rendszerének további erősödését és a bankpiac konszolidációját. A megállapodásban a kormány szabályozási oldalon elkötelezte magát a bankadó 2016-tól kezdődő, fokozatos és jelentős csökkentése mellett, és vállalta, hogy a továbbiakban az EU kötelezettségeken felül a bankszektort sújtó, azt terhelő specifikus új szabályozást nem vezet be; más, új szabályozás esetén is előzetesen konzultál a banki közösséggel.
|
Privátbankár-komment Arról nem szól az NGM közleménye, hogy a miniszteri tájékoztatás kiterjedt-e az időközben a Parlament által szintén elfogadott, s a bankrendszerre összességében a bankadó-kedvezményhez hasonló mértékű terhet rovó Quaestor-kártalanításról, ahol ugyan a feltételeknek szó szerint valóban megfelel a kormányzati álláspont, hiszen valóban történt egyeztetés, ám a törvényt lényegében „csont nélkül” fogadta el az Országgyűlés. (Azt, hogy időközben a bankok még az OBA feltöltés költségeit is kénytelenek viselni, most nem is említjük.) Nagy kérdés, hogy az EBRD miként értékeli ezen intézkedéseket – ténykérdés, hogy a londoni bankház eddig nem fogalmazott meg nyilvános bírálatot a kormány lépései kapcsán. |
Az EBRD jelentős, előremutató lépésként értékeli az Egyetértési Megállapodást, amely hozzájárul a bankszektor konszolidációjához. A megállapodás aláírását követően a „bankszektor rugalmasságának és hitelezési képességének megerősítése” pont bekerült a 2015-2019. évekre vonatkozó magyar EBRD-országstratégia prioritásai közé.
Varga Mihály az EBRD delegációjával ismertette, hogy az Országgyűlés a 2016. évi költségvetés jóváhagyásával párhuzamosan elfogadott adótörvény-módosítások között döntött a bankadó mértékének csökkentéséről és az adóalap-számítás módjának megváltoztatásáról. Az adócsökkentés a kormány várakozása szerint hozzájárul a pénzügyi szektor hatékonyabb működéséhez, a gazdasági növekedést támogató hitelezési aktivitás fokozásához - húzta alá a nemzetgazdasági miniszter.
Az EBRD 2015-2019. évekre vonatkozó magyar országstratégiája jelenleg még előkészítés alatt áll. A kormány azt várja az EBRD-től, hogy az ország friss gazdasági eredményeit más meghatározó nemzetközi szervezetekhez (EU, IMF, OECD) hasonlóan ismerje el, s így a program ezekre épülhessen. A bankszektor rugalmasságának és hitelezési képességének megerősítése mellett a helyi vállalatok ütőképességének növelésére és az önkormányzati közlekedési szektor fejlesztésére fordítana elsődleges figyelmet a bank a következő években Magyarországon.
| Az Európai Beruházási és Újjáépítési Bank (EBRD) 1991-ben kezdte meg működését, Magyarország az alapítás óta tagja a banknak. Az EBRD mandátuma alapján közel 25 éve segíti az átalakuló országokban a nyitott, piacorientált gazdasági rendszerre történő átmenet folyamatát úgy, hogy egyúttal a többpárti demokrácia és a piacgazdaság építőkövei erősödjenek meg. A bank ennek megfelelően többek között az intézményrendszer, valamint az adminisztráció modernizálásához, a versenyképes ágazatok megteremtéséhez és az igazságos és hatékony adórendszer kialakításához kíván hozzájárulni. |
Több intézkedést is meghoztak.
