A Blochamps Capital A 100 leggazdagabb 2025. kiadványhoz kapcsolódó friss elemzése rámutat: ma már a leggazdagabb 100 magyarnál – a teljes lakosság 0,001 százaléka – van a magyar háztartások nettó pénzügyi vagyonának több mint 13 százaléka. Ez az arány 2005-ben még csupán 2,5 százalék volt, vagyis a szupergazdag elit vagyoni súlya több mint az ötszörösére nőtt húsz év alatt. Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője arra is felhívja a figyelmet, hogy miközben a háztartások teljes nettó pénzügyi vagyona 2005 és 2025 között 47 ezerről közel 97 ezer milliárd forintra nőtt, azaz nominálisan megduplázódott, a Top 100 leggazdagabb magyar vagyona ez idő alatt csaknem tízszeresére gyarapodott: 1181 milliárd forintról 11 ezer milliárd forintra ugrott.
Nehéz bekerülni a felső 40 ezerbe
A kiemelkedően vagyonos réteg jellemzően privátbankokban kezelteti a pénzét, ezeknél az intézményeknél a „beugró” szint jellemzően 100 millió forint körül van. A Blochamps, amely a privátbanki szektor vezető elemzőcége rámutat, hogy a szektorban kezelt vagyon párhuzamosan gyarapodott a leggazdagabbak vagyonával, ám növekedési súlypontjaik egy évtized alatt átalakultak. A 2005-ben még 902 milliárd forinton álló, privátbanki szolgáltatóknál kezelt ügyfélvagyon 2025 elejére 11 500 milliárd forint fölé emelkedett, azaz közel tizenháromszorosára nőtt. A privátbanki vagyonkezelőknél őrzött vagyon részaránya így két évtized alatt 10 százalékponttal, 1,9-ről 11,2 százalékra nőtt a nettó háztartási pénzügyi vagyonon belül.
Az, hogy a privátbanki kezelt vagyon és a Top 100 vagyonának bővülése erős korrelációt mutat arra utal, hogy a privátbanki piac bővülése elsősorban a szupergazdagok gazdagodásának indikátora, nem pedig a tehetősebb középosztály gyarapodásának tükre.
„A privátbanki ügyfélszámlák száma az elmúlt tíz évben stagnál – 2010 óta 42-47 ezer körül alakul –, miközben a kezelt vagyon exponenciálisan nő. Mivel a lakossági vagyon mértékében jelentős növekedést tudott felmutatni ebben a tíz évben a legfelsőbb vagyoncentilis, így elmondható, hogy tényleg egyre nehezebb bekerülni a legfelső 10 százalékba is, de különösen lehetetlen kihívássá vált a legfelső 1 százalék közé férkőzés. Ez azt mutatja, hogy a gazdagok között is a leggazdagabb néhány ezer ember vagyona gyarapszik igazán” – mondja Karagich István. A Blochamps adatai szerint a hazai privátbanki ügyfelek mindössze 8-9 százaléka birtokolja az összes kezelt vagyon mintegy 40 százalékát.
A top 100 még jobban elhúzott
A Blochamps adatai alapján nemcsak a teljes társadalomban, hanem a leggazdagabb rétegen belül is erősödik a koncentráció. Míg 2015-ben csak 116 fő rendelkezett 10 milliárd forintot meghaladó vagyonnal, 2025-re ez a szám 225-re nőtt, ezen belül a 100 milliárd forint feletti vagyonnal bíró magyarok száma több, mint négyszeresére 6-ról 25-re emelkedett.
A társadalom privátbanki ügyfélként szerencsés leggazdagabb 0,03 százalékán belül is tehát tovább nyílik az olló: a legfelső néhány tucat magyar pénzügyi és gazdasági súlya a rendkívül visszafogott gazdasági növekedés ellenére is aránytalanul gyorsabban nő.
Fontos súlypontváltozás, hogy miközben 2015-ben még csak Csányi Sándor mondhatott magáénak 1 milliárd dollárt meghaladó vagyont, a leggazdagabbak populációjának várható alakulását összegző, 3-6 éves Blochamps prognózis szerint 2025 végére már 7, míg 2030-ra 10 publikus dollármilliárdosa lesz Magyarországnak. További intenzív vagyonkoncentrálódást jósol a tanácsadócég a csúcsvagyonosok között is, a legalább 40 milliárd forintos vagyonnal bírók száma a 2025 eleji 75 főről az évtized végéig a prognózis szerint 150 személyre bővül.
Fotó: Privátbankár
Minden ötödik forint a leggazdagabb pár száz emberé lesz
„Mindez azt jelenti, ha a koncentráció üteme így folytatódik, 2030-ra a magyar háztartások teljes pénzügyi vagyonának akár 17-20 százaléka is néhány száz embernél összpontosulhat. Eközben sajnos nemcsak a felső-középosztály erősödésének pénzügyi dinamika lassulása lett jól látható, de az 3-25 millió forintos megtakarítással rendelkező bő 500 ezer fős réteg létszámának stagnálása is ” – állítja Karagich István. Vagyis a középosztályba való bekerülés is lehetetlen küldetés a legtöbb magyar számára.
Lapunk félévente beszámol a hazai privátbanki vagyonok alakulásáról. A legutóbbi cikkünket itt tudja elolvasni:
A részeredmények szerint alacsony részvételi arányt hozhatnak a bosznia-hercegovinai választások. 
