A több, forgalomban lévő bankjegytípusba könnyű belezavarodni, ami a lakosságnak kellemetlenségeket, míg a pénzhamisítóknak kedvező terepet jelenthet, ezért összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat.
Mit jelent, ha egy bankjegyet bevontak?
Az MNB honlapján szereplő leírás szerint a bankjegyek bevonása csak azt jelenti, hogy az adott bankjegycímlet elfogadása például a boltokban való fizetések során nem kötelező. Ahogy azt a Privátbankár.hu is megírta korábban, már csak október végéig fogadják el a régi típusú ezreseket a boltokban. >>>
Mit kell tenni, ha lejárt pénzt kaptunk mégis?
Kétségbeesnünk semmiképpen sem kell, mivel a jegybank a kivont bankjegyeket a kivonás napjától kezdve névértéken 20 évig még átváltja törvényes fizetőeszközökre. Abban az esetben, ha nincs időnk eljutni az MNB lakossági pénztárához, két opció is felmerülhet.
Egyrészt a jegybanktörvény vonatkozó rendelkezése alapján a forgalomból bevont bankjegyeket 3 évig a posták is átváltják. Emellett több banknál és postánál a 3 éven túl is lehetőség van a beváltásra, illetve sok helyen a szolgáltatások igénybevételénél is elfogadják fizetségként. Érdekesség, hogy ez nem csak a bankjegyekkel van így, a forgalomból bevont érméket a bevonás határnapjától számított 1 évig a hitelintézetek és a postahivatalok is átváltják.
Mi a helyzet a pénzhamisítással?
A jegybanknak nem meglepő módon komoly bankjegyhamisítás elleni stratégiája van, amely három pilléren nyugszik:
- Védelem és fejlesztés: Az MNB folyamatosan – napi gyakorisággal - monitorozza a hamisítás helyzetét valamint ezzel összefüggésben vizsgálja a hamisítási elleni védelmet szolgáló műszaki fejlesztések lehetőségeit és szükségességét.
- Együttműködés a hatóságokkal: az MNB a készpénzhamisítás megelőzését és visszaszorítását szolgáló együttműködési megállapodást kötött a rendőrséggel, így a két szervezet között hatékony, naprakész információáramlás valósulhat meg.
- Felhasználók támogatása: az MNB az igények feltárásával és figyelembe vételével segít minden hozzá forduló felhasználó – így különösen a pénzintézetek, a pénzkezeléssel és pénzfeldolgozással foglalkozó vállalkozások, valamint a kereskedelemben dolgozó pénztárosok részére a hamisítványok felismerése és kiszűrése tekintetében.
Emellett ahhoz, hogy kiszűrjék a hamis pénzeket, hozzájárulnak a bárki által könnyen azonosítható, megfelelően védett bankjegyek is. Azt talán senkinek sem kell bemutatni, hogy minden magyar készpénzforgalomba bekerülő bankón vannak egyedi jelek, a jegybank összeszedte, hogy melyiknél mire kell figyelni, ha az eredetiségről meg akarunk győződni. >>>
Lehetséges a bankjegyek ellenőrzése a mindennapi vásárlások során is, amikor segédeszközök híján „csak” látásunk és tapintásunk áll rendelkezésre, más helyzetekben, szükség esetén mód van arra, hogy egyszerű eszközöket – leggyakrabban UV-lámpát vagy nagyítót – is igénybe vegyünk.
Mit kell tenni, ha hamis pénzt kapunk?
Az elővigyázatosság ellenére is van, hogy hamisítványok bekerülnek a forgalomba, igaz a jegybank szerint ennek nagyon kicsi az előfordulási esélye. .
Az olyan bankjegyet és érmét, amelynek valódiságával kapcsolatban a legcsekélyebb kétség is felmerül, szakértői vizsgálatra valamely hitelintézetnek, a postának vagy a Magyar Nemzeti Banknak kell átadni.
A kereskedőknek alapvető gazdasági érdekük fűződik ahhoz, hogy pénztárosaik, vagy az általuk üzemeltetett önkiszolgáló pénztárgépek, árusító automaták megbízható módon tudják ellenőrizni a bankjegyek valódiságát, hiszen az utólag felismert hamisítvány egyrészt veszteséget jelent számukra, munkaügyi viták forrása lehet, de a cég jó hírnevét is csorbíthatja.
Amennyiben hamis pénzzel történő fizetés gyanúja merül fel, minden érintettnek érdeke a körültekintő eljárás. Büntetőjogi szempontból a pénzhamisítás és a hamis pénz forgalomba hozatala bűncselekménynek minősül. Fontos kiemelni, hogy az is vétséget követ el, és így büntethetővé válik, aki jóhiszeműen jut hozzá a hamis pénzhez, azonban amikor utólag észleli annak hamis voltát, mégis fizetni próbál vele.
A hamisítványokat a lefoglaláskor felvett jegyzőkönyv kíséretében a MNB-be kell megküldeni, ahol részletes szakértői vizsgálatnak vetik alá azokat. A Btk. 389. paragrafusa szerint a pénzhamisítás büntetési tétele súlyos esetben akár 15 év is lehet.
Jair Bolsonaro volt brazil elnök „teljes mértékben” tisztában volt az utódja, Luiz Inácio Lula da Silva megválasztott elnök ellen két évvel ezelőtt kitervelt merénylettel — közölte a brazil rendőrség. 
