A hazai bankok – egyelőre – nem gondolják azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank által bevezetni tervezett jövedelemarányos törlesztés (PTI) szabályozása előtti időszakban sokan épp azért fogják majd felkeresni a bankfiókokat, mert attól tartanak, hogy az új feltételek mellett már nem lesz lehetőségük arra, hogy hitelhez jussanak, mert nem felelnek majd meg a szigorodó feltételeknek.
A Privátbankár.hu által megkérdezett hitelintézetek szerint a pontos részletek megismerése előtt nehéz elképzelni, hogy komolyabb érdeklődést generálna az egyelőre a szakmában és kisebb részben a sajtóban zajló polémia. Legfeljebb akkor lehetnek komolyabb sorok az új szabályozás kapcsán, ha azt feltűnően, hangsúlyosan kommunikálják majd az illetékesek. Mivel azonban a bevezetésre vélhetően nem lesz túl hosszú idő meghatározva, akkor is legfeljebb a már tájékozódottak döntéshozatalát gyorsíthatja majd fel a szabályozás.
Sok lehetőség volt
A lapunknak nyilatkozó bankok remélik, hogy eddigi hitelezési gyakorlatukat nem írja majd teljesen át az új szabályozás. Ezt arra alapozzák, hogy a jegybanki értékelések ma inkább arról szólnak, hogy a hitelintézetek túl szigorúak a hiteligénylőkkel szemben, mintsem, hogy azért feddnék meg a bankokat, mert túl engedékenyen adnák a kölcsönöket.
A jelenlegi feltételek mellett is a releváns jövedelmek széles körét tudják figyelembe venni a bankok a hitelek bírálatakor. Az természetesen alapfeltétel, hogy legalább a minimálbért elérő igazolt jövedelemmel rendelkezzen az ügyfél – ugyanakkor ennek forrását viszonylag széles spektrumban tudják elfogadni a hitelezők. A bérjövedelmek mellett, a nyugdíj, a gyed, a gyes, a családi pótlék és a cafeteria, valamint a szerződésen alapuló jövedelmek is beletartozhatnak a szükséges jövedelem-elvárás teljesítéséhez. Segélyt ugyanakkor a bankok nem fogadnak el igazolt jövedelemként. Ugyancsak igazolni lehet a vállalkozásból származó jövedelmeket vagy az osztalékbevételt. Fontos tudni, hogy minden jövedelemtípushoz más-más dokumentumot kérnek a bankok, ezek beszerzése.
Konstruktív felkészülés
Ami bizonyos, hogy bár keringenek olyan hírek, hogy a jegybank csak a bérjellegű jövedelmeket venné figyelembe a PTI számításánál, az MNB is nyitott a konzultációkra. A mostani bevezetést egyes hírek szerint épp az indokolja, hogy olyan piaci környezetben igyekezzenek gátat szabni a felelőtlen hitelezésnek, amikor még nem indul be a piac - márpedig, hogy beindul azt jól jelzi azt, hogy minden statisztika igen komoly elhalasztott keresletről számol be. Egy hitelboom esetén ugyanis rendkívül kényes lenne politikailag korlátokat állítani az ügyfelek elé. Ennek kapcsán a bankok úgy vélik, végül is konszenzusos döntés születik a PTI mértékéről, hiszen a jegybanknak is érdeke a hitelezés egészséges szintre emelése a jelenlegi állapotból – azt pedig a bankok sem bánják, ha mindez rendezett körülmények között valósul meg.
A pénzintézetek nagyra értékelik, hogy a szabályozás kialakításában kikérték a véleményüket, javaslataik egy része – az ígéretek szerint – beleépül a végső szabályozásba. A javaslatok között kiemelkedő helyen szerepelt a kötelező érvényű pozitív adóslista és a PTI-szabályozás lépcsőzetes bevezetése. Ugyanakkor arra is érkeztek észrevételek, hogy érdemes lenne megfontolni azt, hogy a környező országok jó gyakorlatait is bevezethessük Magyarországon. A legális bérjövedelmek átláthatósága érdekében például Szlovákia és Románia mintájára meg lehetne teremteni annak a lehetőségét, hogy a banki jövedelemvizsgálathoz az ügyfél jóváhagyásával a bank információt kérhessen online a társadalombiztosítási adatbázisból.
A hitel miatt bejelent a főnök?
A PTI szabályozás révén ugyanakkor kérdéses, hogy elérhető-e az a ki nem mondott cél, hogy javuljon az adózási morál. Elvben ha mind többen akarnak majd kölcsönt felvenni és ennek akadálya az lesz, hogy a munkaadó továbbra is a szürke zónában tevékenykedik, azaz nem, vagy csak pl a 4-6 órás minimálbér erejéig jelenti be a dolgozóját, az szülhet elégedetlenséget. Viszont a jelen munkaerő-piaci helyzetben egyelőre a munkáltatók ülnek a lovon. Ráadásul, korántsem biztos, hogy a minimálbéres világ leépítését épp a bankrendszeren, a hitelezésen keresztül a leghatékonyabb megoldani.
Több mint 35 százalékkal megemelik a Mount Everestre kiadott mászási engedély díját, amely így 15 ezer dollár (hatmillió forint) lesz – jelentette be szerdán a nepáli idegenforgalmi hivatal igazgatója. 
