Lényegében lezártnak tekinthető az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezet betéteseinek kártalanítása, miután az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) mellett a Takarékbank is ütemezett módon kifizette a betéteseket. Mint az a korábbi híradásokból kiderült, az OBA az 59 milliárd forintnyi biztosított betétállományból 54,3 milliárd forint kártalanítás kifizetésére volt kötelezett – a 100 ezer eurónak megfelelő, 30,835 millió forintos betétösszegig. Ezek kifizetése lényegében lezárult, már csak olyan esetek vannak függőben, ahol például hagyatéki, vagy épp cégjogi kérdések akadályozzák a kiutalást. A kárkifizetés alól mentesül az OBA a 1000 forint alatti betétek esetében - ez 3204 számlát érint, az így mentesített kifizetés 516 ezer forint.
A védett betétek állományának megmaradó 4,2 milliárdos része azokat a számlákon található pénzeket takarja, ahol a megtakarított állomány meghaladta a 30,835 millió forintot. Ez összesen 172 számlát érint – az OBA közlése szerint a a legnagyobb egyéni betétösszeg magánszemély esetén 291, vállalkozás esetén 393 millió forint volt az Orgovány és Vidéke Takarékszövetkezetnél.
A Takarékbanktól kapott tájékoztatás szerint a csődbe ment takarékszövetkezet likvid vagyonnal fedezett betétállománya a teljes állomány 15,44 százalékára tehető. Mindez azt jelenti, hogy a fent már említett, 100 ezer eurónál nagyobb betéttel rendelkezők a 30,835 millió forint feletti követeléseikre ilyen arányú kártalanítást kaphatnak. De ugyanilyen arányban számíthatnak pénzeik megtérülésére azok az ügyfelek is, akiknek betétjét a törvény szerint egyáltalán nem védi az OBA – ilyenek például az önkormányzatok. Ezen követelések pontos mértékéről ugyanakkor nem kaptunk tájékoztatást a Takarékbanktól, ahol ugyanakkor elmondták, hogy ezen követelések kifizetése is rendezett módon zajlik.
Az OBA is kap pénzt a Takarékbanktól
Fontos tudni, hogy az OBA által kifizetett kártalanítási összegek 15,44 százaléka is a likvid vagyonból fog megtérülni, így a Takarékbank 8,38 milliárd forintot fog visszautalni a Betétbiztosítási Alapnak. Az OBA így összességében – költségek nélkül – közel 46 milliárd forintot lesz kénytelen az orgoványi kártalanításra fordítani. (A hitelintézeti törvény szabályai szerint a csődbe ment bankok esetében a likvid vagyon egyértelműen az OBA költségeit csökkentené, azaz a 100 euró feletti és a nem védett takarékszövetkezeti betétesek jobban jártak az új integrációs törvénnyel, míg az OBA megtérülése így rosszabb lett.)
Az újabb problémás takarék, az ALBA esetében a héten várható pontos meghatározása annak, hogy mekkora is lesz az OBA kártalanítási kötelezettsége, illetve annak is, hogy mekkora lehet a likvid vagyonnal fedezett betétrész. Egyes hírek szerint az ALBA esetében ez a vagyon jóval nagyobb lehet, mint az Orgovány és Vidéke esetében.
Elfogyhat az OBA pénze
Akárhogy is lesz, ha Orgoványt és az ALBA Takarék bedőlését újabb takarékszövetkezeti csőd követi – márpedig december 10-ig, az új integráció felállásáig a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezete (SZIHSZ) még „szabadon” dönthet újabb takarékok kizárásáról -, akkor elfogyhat az OBA kártalanítási vagyona. (Hiszen az év elején a Körmend és Vidéke csődje is megterhelte már a szervezetet.) Az OBA kártalanításra fordítható vagyona 2013. év végén 92 milliárd forint volt, ehhez jött az idei díjbefizetés és az alap vagyonának befektetéséből származó hozam – ez 2013-ban 7,3, illetve 7,5 milliárd forint volt. Ezzel szemben áll a Körmend és Vidéke 22 és az Orgovány most számított 46 milliárdos kifizetése, majd ehhez érkezik az ALBA is.
Kockázatarányos díj kell
Természetesen az OBA nem lehet fizetésképtelen: pótbefizetéssel, hitelfelvétellel, stb. az alap bármikor elő tudja teremteni a kártalanításhoz szükséges összeget. Ugyanakkor bizonyos, hogy több szempontból fontossá vált az Európai Unióban elfogadott betétbiztosítási irányelv adoptálása hazánk esetében. Ez egyebek mellett kockázatarányos díjfizetést ír elő – ez a korábbi években már nálunk is napirenden volt, ám bevezetésre nem került. Emiatt most a bankok feje főhet, tekintve, hogy ez a takarékok esetében a bankoknál lényegesen nagyobb befizetést írt volna elő – ma az OBA vagyonának jóval több, mint 90 százaléka a pénzintézetektől származik, miközben az elmúlt évtizedben csak takarékszövetkezeti csődök csapolták meg az OBA vagyonát.
Természetesen az EU direktíva adoptálása vélhetően nem zárul le december 10-ig, így ez a megoldás már nem tud védelmet biztosítani a további „kirakott” takarékok esetén felmerülő kártalanításra, ám a későbbiekben fontos lehet.
Pontosította Horváth Lóránt állításait. 
