Fizetünk, mint a katonatiszt - mégis többel tartozunk
A háztartási hitelállomány változásait tekintve az előző negyedévhez hasonló tendencia érvényesült: a tőketörlesztések, hitelleírások és eladások összege továbbra is jelentősen meghaladják folyósítások volumenét, ami a lakosság hitelintézetekkel szemben fennálló tőketartozását tovább csökkenti.
A tárgynegyedév végén fennálló hitelállomány azonban az említett folyamatok ellenére is jelentős mértékben növekedett.
Ennek hátterében egyrészt módszertani okok állnak: a hitelintézeti szektorba beolvadtak a lízingcégek, az ő követelésállományuk is bekerült a mutatóba. Másrészről pedig az előző év végéhez képest jelentősebben gyengült a forint, ami a devizában (elsősorban svájci frankban) denominált hitelállományok forintértékének növekedését okozta.
Az érintettek fele sem lépett be az új árfolyamgátba
A háztartásoknak 2012. április 1-jétől lehetőségük van belépni az "új árfolyamgát" néven ismert fizetéskönnyítő programba. A jegybank táblázatából kiderül: az első negyedév végére 137 800 gyűjtőszámlahitel-szerződést kötöttek, ez a jogosultak 40 százaléka. 1202,2 milliárd forint értékű devizahitel részleteit rögzítették az ügyfelek, és eddig 5,6 milliárd forint tartozás gyűlt össze a számlájukon a rögzített és az aktuális árfolyam közötti eltérés következményeként.
Forrás: MNB / PSZÁF |
Nagyot romlott a bedőlt hitelek aránya - sokaknak nem segített az átstrukturálás
2013 I. negyedévében a hitelintézeti szektorba beolvadó lízingcégek állományai a portfolióminőséget is jelentősen befolyásolták - magyarán sokat romlott a nem teljesítő hitelek aránya.
2013. március végén a háztartási hitelek 18 százaléka volt 90 napon túli késedelemben, ami 1,7 százalékpontos növekedést jelent 2012 év végéhez képest.
Azok is egyre kevésbé tudnak törleszteni, akiknek már korábban átalakították a hitelét: az átstrukturált hiteleken belül a 90 napon túli késedelemmel rendelkező állomány aránya 44,2%-ot tett ki a vizsgált negyedév végén, ami 2012 decemberéhez képest jelentős, 6,4 százalékpontos növekedést jelent.
Az első negyedévben gyengült a forint, így a devizahitelek forintban kifejezett értéke nőtt, míg a fedezetként használt ingatlanok értéke nem változott - ez a hitel-fedezet arány mérsékelt romlását eredményezte.