A kormány nem tervezi a magánszemélyeknél lévő bankbetétek államosítását, sőt, azokra garanciát vállal - kommentálta korábban Giró-Szász András kormányszóvivő azokat a pletykákat, melyek szerint a magyar bankbetétek befagyasztását, államosítását tervezné a kormány, és amelyek hatására fokozott érdeklődés támadt a hazai bankbetétesek körében elsősorban az ausztriai bankszámlanyitás iránt. A miniszterelnök egyenesen úgy fogalmazott: az emberek pénzéhez a kormánynak semmi köze. "A betétesek pénze a betéteseké, a kormány ilyen kérdéssel nem is foglalkozik".
A betétbiztosítás, amire a kormányszóvivő utalt, Magyarországon az Országos Betétbiztosítási Alap (OBA) hatásköre, amit egy független igazgatótanács irányít, és amelyben képviselői útján részt vesz a hazai pénzügyi világ valamennyi szereplője. Az OBA a tagintézetek kötelező rendszeres befizetéseiből és az ebből felhalmozott vagyon hozamából látja el feladatát.
|
Magyarországon jelenleg sem az MNB, sem a Nemzetgazdasági Minisztérium szerint nem fenyeget veszély egyetlen hitelintézetet sem, a magyar bankrendszer a legutóbbi közlések szerint "tőkeerős és stabil". Utoljára 2011 elején, a "Jógazda" Szövetkezeti Takarékpénztárnál befagyott betétek miatt volt dolga az OBA-nak: akkor 5457 ügyfél számára több mint 8 milliárd forintot fizettek ki.
Az MNB január 31-én közli a friss (decemberi) adatokat a hitelintézetek összevont mérlegéről; ebből - illetve méginkább a február 29-én nyilvánosságra kerülő januári adatokból - derül majd ki, valójában mekkora betétkivonással járt a tavaly év végén indult, főként Ausztriába illetve Szlovákiába tartó hullám.
|
Az OBA akkor lép be a képbe, ha egy hitelintézet fizetésképtelenné válik. Ilyenkor beindul a gépezet, és 20 munkanapon belül kártalanítást fizetnek az érintett betéteseknek. A kártalanítás összege betétesenként és hitelintézetenként legfeljebb 100 ezer eurónak megfelelő forintösszeg.
Magyarországon betétet csak hitelintézet fogadhat el, betétet gyűjteni pedig csak betétbiztosítási védelem mellett lehetséges. A hitelintézetek közé (és a betétvédelem hatálya alá) tartoznak a bankok, a takarékszövetkezetek, a lakástakarékpénztárak és hitelszövetkezetek is.
Az EU területén bejegyzett bankokban elhelyezett betéteket az alapítás országában létrehozott nemzeti betétbiztosítási intézmény biztosítja. Ez a védelem kiterjed mindazon EU-s tagországra is, ahol a szóban lévő bank betétet gyűjt. Például egy Ausztriában bejegyzett bank magyarországi fiókja (fióktelepe) által gyűjtött betéteket az osztrák betétbiztosító intézet biztosítja, egy Magyarországon bejegyzett bank ausztriai fiókja által gyűjtött betéteket pedig az OBA.
Aki tudni szeretné, hogy pénzintézete biztosan szerepel-e az OBA tagjai között, az az intézmény honlapján elérhető lista alapján tájékozódhat.
A 100 ezer eurós (aktuális árfolyamon bő 30 millió forintos) értékhatár minden hitelintézetre külön-külön érvényes. Tehát ha egy betétes több bankban helyezi el a pénzét, akkor mindenütt biztosítottá válik 100 ezer euróig. 2008. októberében a válság kirobbanásakor a magyar kormány - hasonlóan más uniós tagállamokhoz - a pénz kimenekítésének megelőzése érdekében korlátlan betétvédelmet hirdetett. A korlátlan védelem 2011. január elsejével szűnt meg: ekkor ugyanis egy uniós irányelv miatt - melynek célja épp a tagországok közötti betétbiztosítási különbségek felszámolása - a 100 ezer eurós értékhatár lépett életbe.
Az uniós direktívának megfelelően az uniós tagállamokban szintén a 100 ezer eurós (vagy ennek megfelelő összegű) értékhatár és a 20 munkanapos határidő a mérvadó. Különbség azon termékek körében lehet, amelyekre a betétbiztosítás vonatkozik: Magyarországon a bankok biztosított betéti termékeit tartalmazza a Betétregiszter, melyet az adott hitelintézetre vonatkozóan ki kell függeszteni a bankfiókokban, de a PSZÁF honlapján megtalálható keresőben is elérhető az egyes szolgáltatók érintett termékeinek listája.
Ha felmerül egy hitelintézet fizetésképtelensége, az ügyfeleket a betétbiztosítási alapok az ország saját pénznemében kártalanítják; ahogy tehát a szlovák vagy osztrák ügyfelek euróban jutnak hozzá pénzükhöz, a cseh ügyfelek koronában, a magyar ügyfelek pedig forintban kapják meg követelésüket.
Lakóépületek, oktatási épületek is voltak a támadás célpontjai között. 
