Kapaszkodj! Januárban összedőlhet az európai pénzpiac?

Lu Zurawski

A fizetési piac óriási átalakulás előtt áll: ahogyan arról már korábban írtunk, január 13-tól kötelezővé válik az európai uniós tagállamoknak az PSD2 szabvány életbe léptetése, ami sokkal szigorúbb feltételeket szab a bankoknak az adatok kezelését illetően. Ez azonban egy szükséges lépés ahhoz, hogy a banki és pénzügyi szolgáltatások digitalizációja végbe menjen. Különös azonban, hogy ez a fajta jogi kísérlet nem kizárólag Európa kedvéért zajlik, sőt: a kínai vásárlóerőnek nagyobb beleszólása van a világ pénzügyi folyásába, mint gondolnánk, mondta el Lu Zurawski, az ACI Worldwide felhasználói szolgáltatásokért felelős vezetője a Privátbankár Fintech Innovation 2017 konferenciáján.

Ázsiában ugyanis virágkorukat élik a különböző fizetési rendszerek, amik gyakorlatilag gomba módra szaporodnak. Az ázsiai fizetési kultúra jelentősen eltér a nyugatitól: Zurawski elmondása szerint míg 2010-ben még 60 százalékos volt a készpénzforgalom Kínában, ez öt év alatt 40 százalékra esett. A vásárlók ugyanis nem bíznak a készpénzben, a digitális megoldásokat ugyanis biztonságosabbnak és gyorsabbnak ítélik. Ez az oka annak, hogy bár nyugaton még ódzkodunk a QR kódos fizetéstől, Londonban egyre több boltban bukkannak fel az Alipay és a WeChat Pay kódjai.

Nem elég nagy a verseny? Csinálunk!

Annak érdekében, hogy a pénzpiacot ne 4-5 név uralja, versenyre és megújulásra van szükség – ezt tűzte zászlajára az OGP (Open Government Partnership). A több tucat országból álló szövetség olyan irányelveket és megoldásokat igyekszik kicsikarni a bankokból, amely hatékonyabb pénzkezelést és feszes versenyt eredményez. A Vocalink business menedzsere, Jim Mortimer szerint vannak ugyanakkor általános problémák, amikkel az automatikus fizetési rendszereknek (ACH, Automated Clearing House) meg kell küzdeniük – egyike épp ez a hatalmas verseny, amire a rendszerek sokszínűsége, a pénzügyek globalizációja és persze a nyereségvágy csak rátesz egy lapáttal.

A nagy diverzitás egyúttal magával hozza a szabályozás szükségességét. Zurawski szerint bár a PSD2 teret enged számos vállalatnak, hogy megméresse magát és új fizetési megoldásokat dobjon piacra, megfelelő szabályozás és felügyelet nélkül követhetetlenné válik a pénzmozgás. Ezt kívánja az Európai Unió megakadályozni a kötelező rendelettel.

A legnagyobb probléma: a felhasználók

A fő fejtörést az okozza, hogy a sokszínű igényeket ugyan teljesíteni kell, ugyanakkor erre nehéz egy egységes szabályozást létrehozni. Bár maga a PSD2 rendelet januárban életbe lép, 2019-ig gyakorlatilag „káosz” lesz a piacon, véli a Capsys professzionális szolgáltatások vezetője, Róbert Kiszely. A különböző adatvédelmi és pénzügyi szegmensek ugyanis külön szabályozást igényelnek, ráadásul a rendelet egyes részleteit még mindig tárgyalja az Európai Tanács és az európai bankszövetség, így gyakorlatilag a 18 hónapos türelmi idő végéig a bankoknak fogalmuk sem lesz, hogy pontosan milyen standard előírásokhoz is kéne tartaniuk magukat.

Ez azt okozza, hogy az egyes résztvevők és országok saját szabályozást hoznak létre, egy külföldi – például Amerikából vagy Ázsiából érkező – bank rögtön több tucat előírással találhatja szemben magát. Ezek összefésülése a jövő feladata lesz, tette hozzá a szakember. Egy másik komoly kihívást a szakemberhiány jelent: az innovációhoz és a technológiai megoldások megvalósításához informatikai szakemberekre lesz szükség, belőlük 2020-ig akár félmilliós hiány is kialakulhat Európában a nyaktörő versenyben.

A konferenciáról írt további anyagunkat itt találja:

Akár perceken belül odaér a pénzed, mégsem örülnek neki a bankok >>>>