Míg az év első hónapjaiban havonta mintegy 15-20 milliárd forintnyi szerződés jött létre, májusban és júniusban már 50-50 milliárd forinttal nőtt a program kihasználtsága, júliusban pedig még nagyobb volt az igénybevétel.
Elfogy a keret?
"A jelenlegi tendencia megerősíti korábbi várakozásunkat, miszerint az nhp második szakaszának indulásakor rendelkezésre bocsátott 500 milliárd forintos keretösszege még az év vége előtt el fog fogyni" - közölte a jegybank.
Az MNB szerint az igénybevétel növekvő dinamikáját támogatták a hitelprogram feltételrendszerén végrehajtott finomhangolások is. A pénzügyi lízing mint finanszírozási forma elérhetővé tétele a programban közel 1800 vállalkozáshoz kapcsolódóan eddig mintegy 20 milliárd forinttal növelte a kihasználtságot, ráadásul a lízingügyletek átlagos mérete a hitelekénél alacsonyabb, ami arra utal, hogy ez a finanszírozási forma elsősorban a kisebb vállalkozások beruházásainak megvalósulását segíti.
Ezenkívül a pénzügyi vállalkozások finanszírozóként való részvételének lehetővé tétele, a bérbeadási célú ingatlanvásárlásra vonatkozó korlátozás enyhítése szintén növelhette a hitelprogram iránti érdeklődést.
Részben a fentiek hatására az nhp második szakaszában nyújtott hiteleknél több változás is megfigyelhető a program első szakaszához képest: az új hitelek aránya 98 százalék, továbbá ezen belül az új beruházási hitelek részesedése 60 százalék feletti, ami a növekedésre gyakorolt hatás szempontjából kedvező.
Kiknek kell?
Az első szakaszhoz képest nagyobb arányban jutnak finanszírozáshoz kisebb vállalkozások. Az átlagos hitelméret kevesebb mint felére csökkent, míg a tavaly szeptember végéig tartó első szakaszban a hitelek negyede volt 10 millió forint alatti, addig a mostani szakaszban már mintegy fele.
A mikrovállalkozások részesedése az új beruházási hiteleken belül 33-ról 41 százalékra emelkedett. Az ágazati megoszlás tekintetében a mezőgazdaság térnyerése figyelhető meg: jóllehet a szektor részesedése az első szakaszban is számottevő volt, az október óta létrejött hitelek több mint harmada az agrárvállalkozásokhoz került.
Ezzel párhuzamosan tovább csökkent a kkv-hitelek regionális koncentrációja: a Közép-Magyarország térségben működő vállalkozásokhoz mindössze a hitelek negyede került, miközben a program indulása előtt a kkv-hitelállomány több mint fele kapcsolódott ehhez a térséghez.
A részeredmények szerint alacsony részvételi arányt hozhatnak a bosznia-hercegovinai választások. 
