Privátbankár.hu (PB): míg néhány éve szinte semmit sem lehetett hallani róla, most mintha minden az azonnali fizetési rendszerek körül forogna. Ennyire nagy szükség lenne az azonnaliságra?
Tom Hay, Icon Solutions (T.H.): valóban, a globális érdeklődés lendülete egyre csak erősödik az azonnali fizetések kapcsán. A fogyasztók követelik a gyorsaságot és a kényelmet, míg a vállalkozások és nagyobb cégek most eszmélnek rá az azonnali pénzmozgatás előnyeire. Ráadásul a jegybankok is a szárnyaik alá vették a fejlődést, hiszen a pénz gyors cirkulációja jót tesz a gazdaságnak. Míg korábban ezt a fizetési rendszert csak a hagyományos kiegészítőjeként képzelték el, mára kiderült: az új rendszer teljesen felváltja a régit és ez lesz az általánosan elfogadott rendszer. Persze folyamatos tökéletesítésre van szükség, ehhez pedig sokat lehet tanulni a korábbi sémákból. Ilyen például az utalásokhoz csatolható üzenetek sztenderdizálása az ISO20022 szabvány alapján. A jövőben ezek a rendszerek túlmutatnak majd a szokványos átutalásokon, és kifejezetten az olyan folyamatokra szabják majd a szolgáltatásokat, mint a mobilfizetés vagy C2B fizetés. Egy brit tanulmány nemrég már egészen odáig ment, az összes fizetési mód azonnali rendszere történő átültetését vizsgálta.
PB: az ilyen gyors megoldások útjában általában ott állnak a robosztus nagyvállalatok és a bankszektor. Hol tartanak ezek az intézmények az implementálásban?
T.H.: ahhoz, hogy a bankok is ráébredjenek az azonnali fizetési rendszerek előnyeire, egészen a legbelsőbb folyamatokig kell átalakulniuk, például a központi könyvelési rendszert is. Nagyon kevés bank tart itt most, és valószínűleg hosszú út áll még ezek előtt a hagyományos intézmények előtt, mire eljutnak ide. Szerencsére azért vannak olyan megoldások, amelyeket rácsatolhatunk ezekre a régi csatornákra, ha vállalják a teljes informatikai átalakulást. Így az ügyfelek is érezhetik az azonnali fizetés pozitívumait, a bank pedig időt nyer a teljes valós idejű rendszer kiépítéséhez.
PB: megéri a bankoknak váltani?
T.H.: ha versenyképesek akarnak maradni, kénytelenek lesznek. Az azonnali fizetési rendszer a jövő digitális szolgáltatásainak alapját fekteti le. Azok, akik képtelenek lépést tartani, nagyon gyorsan veszítik majd el a piaci részesedésüket. Nem csak a lakossági ügyfelek, de a vállalatok is egyre inkább igénylik a villámgyors fizetést. Egy nagybank már elvesztette egy jelentős ügyfelét, amelynek azonnali fizetési szolgáltatásra volt szüksége.
PB: az infrastruktúra átalakításán túl mi áll leginkább a fejlődés útjában? Hol érdemes a bankoknak kezdeniük az önvizsgálatot?
|
| Tom Hay - Head of Payments |
T.H.: az első akadály a gondolkodásmódban van: nem lehet úgy hozzáállni az azonnali fizetés rendszeréhez, mintha pénzügyi tételek egyszerű és gyors mozgatása lenne. Ilyen megközelítéssel implementálni sem lenne szabad. A másik jelentős probléma az állandóság fenntartása. Egy ilyen rendszernek készen kell állnia a hét összes napján, a nap huszonnégy órájában. A pénzintézetek többsége viszont öt vagy hat napos, napi nyolc órás rendszerre rendezkedett be, így nagyon nehéz elérni az állandóságot. Komolyan kell foglalkozni az elszámolással is: egy ilyen modellben nincs alkalom arra, hogy megálljanak a tranzakciók, amíg elkészül az elszámolás. Addig kell megtörténnie, míg az új tranzakciók feldolgozásra kerülnek. Ezen kívül más nehézségek is akadnak, amelyek egy-kettőre felemésztenek egy bankot, amely először próbál meg átállni.
PB: nincs tehát egyszerű dolguk a bankoknak, ha az azonnali fizetési rendszerek felé veszik az irányt. De úgy tűnik, más téren sem könnyítik meg a pénzintézetek sorsát. Sok kritika éri például az új PSD2 szabályozást.
T.H.: a PSD2 egyik legnagyobb vívmánya lenne, hogy a fizetési folyamatba bevonhatóvá válnak harmadik felek. A direktíva célja, hogy stimulálja az innovációt és a versenyt a pénzügyi szektorban azzal, hogy új belépők is nyújthatnak pénzügyi szolgáltatásokat anélkül, hogy végigmennének a nehézkes és szigorú elszámolási szabályokon. A szövegezés azonban kétértelmű és zavaros, így nagyon nehéz alkalmazni. Sok szervezet reménykedett abban, hogy az Európai Bankhatóság által kiadott újabb szabályozástechnikai standard majd eloszlatja a kételyeket, de az egyeztetésekre kiküldött tervezet ebből a szempontból csalódást okozott.
PB: hasonló lehetőségek vannak az úgynevezett API Bankingben is. Mit tartogat ez a szegmens az ügyfeleknek és a bankoknak?
T.H.: sokkal érdekesebb az API Banking helyzete, mivel rengeteg olyan szolgáltatással gazdagíthatja a pénzügyi folyamatokat, amelyek túlmutatnak a PSD2 kijelölt irányain. Az ügyfelek például teljesen más interfészeken keresztül léphetnek kapcsolatba a pénzügyi szolgáltatóikkal: például nem csak mobiltelefonon, hanem a hangvezérelt “okos-asszisztens” Amazon Echon, vagy a Google Home-on keresztül is. Ez persze jó a kereskedőknek is, hiszen rengeteg új fizetési móddal bővül a listájuk a kártyás vagy mobilos fizetésen túl. De leginkább a bankok nyernek ezzel a megoldással: új, együttműködésen alapuló üzleti modellek százainál jelenthet alapot az API Banking. Választhatnak, hogy szolgáltatók lesznek, vagy szolgáltatást igénybe vevők, amely során a felkínált szolgáltatásokat beépíthetik az új termékeikbe. Az adatok és a szolgáltatások ilyen mértékű “összemixelése” olyan új tapasztalatot hozhat, amely az egész bankszektort átalakíthatja.
PB: ez a szabadság, a belépési korlátok leépítése nem ijeszti meg a bankokat?
T.H.: rengeteg pénzügyi intézmény tart attól, hogy “láthatatlan” lesz ebben a rendszerben, amikor a harmadik fél is képessé válik frontend szolgáltatásokat nyújtani az ügyfeleknek. A bankok számára az lehet a jövőben kulcsfontosságú, hogy ezekkel a cégekkel olyan partneri viszony alakítsanak ki, amely mindkét fél számára előnyös. Ezzel megmarad a bank-ügyfél kapcsolat, és új bevételi források keletkeznek minden résztvevő számára.
PB: talán egyedül az ügyfél az, aki rosszul járhat. Mi a helyzet a biztonsággal akkor, amikor boldog-boldogtalan beléphet a fizetési láncba?
T.H.: kipróbált és hatékony technológiák állnak a bankok rendelkezésére ahhoz, hogy biztonságosan adjanak hozzáférést a harmadik félnek. Az ügyfél igazából a banknál azonosítja magát, és engedélyez a harmadik fél számára bizonyos műveleteket. A bank ehhez csak egy tokent ad, ami lehetővé teszi a harmadik fél számára a műveletek elvégzését anélkül, hogy látná az ügyfél személyes adatait. Természetesen, ha a rendszert nem a megfelelő módon implementálják, vannak biztonsági kockázatok. Ezért fontos, hogy megbízható szakértővel közösen dolgozva történjen meg a váltás.
„Szükség esetén minden országot be kell vonnunk ezen ernyő alá” – mondták a török vezetés. 
