A kártalanítások után is maradt vagyona az Országos Betétbiztosítási Alapnak (OBA): az induló 94 milliárdról 11 milliárd forintra csökkent a társaságnál lévő vagyonmennyiség - mondta el a társaság tájékoztatóján Fekete-Győr András ügyvezető igazgató. A tavalyi évben példátlan számú, hat hitelintézet csődjét intézte az alap, a betéteseknek összesen 119 milliárd forintot fizettek ki.
Itt tízmilliárd, ott kilenc...
A kifizetésekre az induló vagyon mellett a tagi befizetések 22 milliárdja és a Takarékbanktól az érintett 3 takarékszövetkezet (Orgovány, Alba és a Tisza Takarék) közül az első kettő likvid vagyonnal védett betétjei után eddig visszatérített 12,2 milliárd forint jelentett forrást. Kissé meglepő módon Fekete-Győr András arról beszélt, hogy az OBA a végül bekövetkezett 5 takarék és hitelszövetkezeti csődnél több problémás ügyre és kifizetésre készült a takarékszövetkezeti szektor átvilágítása kapcsán.
Az OBA végül az integráción kívüli Körmend és Vidéke Takarék esetében 22,9 milliárd forintot fizetett ki, az Orgovány és Vidéke esetében 54,2 milliárd, az Albánál 11,8, a Tisza Takaréknál 8,9 milliárd forint volt a kártalanítási összeg. A Széchenyi István Hitelszövetkezetnél 8,7 milliárd forint, a Széchenyi Banknál 12,7 milliárd forint volt a betétesek kártalanítására fordított összeg.
Duplán nem, de gyorsan adtak
Mindezen összeg összesen 64,4 ezer betétes kártalanítását tette lehetővé. További feladatot hozott a megelőző kártalanítások közül (Általános Közlekedési Hitelszövetkezet, "Jógazda" Takarékpénztár, Soltvadkert és Vidéke Takarékszövetkezet) néhány áthúzódó ügy intézése is.
Csökkenhet a bankcsődök száma
A jövővel kapcsolatban Fekete-Győr András arról beszélt, hogy a felálló új takarékszövetkezeti integráció után a pénzügyi rendszer stabilabb lett, épp ezért csökken a bankcsődök száma. Új feladat ugyanakkor a bankszanálás, ahol az OBA feladata lett a Szanálási Alap felállítása. Emellett a szervezetnek fel kell készülnie a Parlament által a hazai jogrendbe átültetett új uniós betétbiztosítási irányelv alkalmazására, amely egyebek mellett előírja, hogy 2024-re hét munkanapra rövidüljön le a kártalanítás folyamata.
Ugyancsak az irányelv rendelkezik arról, hogy a jövőben a pénzügyi intézményeknek kockázati besorolásuk alapján differenciált betétbiztosítási díjat kell fizetniük. (Ha ez már korábban érvényben lett volna, akkor a billegő takarékok lényegesen magasabb díjat fizettek volna és nem állt volna elő az a helyzet, hogy az Integrációs Szervezet által kizárt takarékok után több, mint 90 százalékban a kereskedelmi bankok álltak helyt.)
Az ukrán elnök figyelmezetése nem sok jót jelez.
