Suma Chakrabarti, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) elnöke, Orbán Viktor miniszterelnök és Andreas Treichl, az osztrák Erste Group Bank AG vezérigazgatója a februári megállapodás aláírása után. MTI Fotó: Máthé Zoltán

Sajtótájékoztatót tartott az EBRD londoni székhelyén Sir Suma Chakrabarti elnök. Az EBRD két hét múlva esedékes éves közgyűlése előtt értékelte a térségünk helyztét, elsősorban az orosz-ukrán válság hatásait elemezte, de kitért a magyarországi brókerbotrányra is.

Az EBRD elnöke azt mondta, hogy a bank párbeszédet folytat a magyar kormánnyal a bankszektort érintő tervekről, különös tekintettel az EBRD és a kormány által Budapesten februárban aláírt memorandumra, amely elsősorban a bankszektor adóterheinek csökkentésére összpontosít.

Chakrabarti hangsúlyozta: a memorandumban foglalt reformok célja annak elősegítése, hogy a banki adóterhek évenkénti csökkentésével a bankok újrakezdhessék a hitelkihelyezést a magyar gazdaság reálszektorába, különösen a kis- és középvállalkozásoknak. Ha a brókerügyekkel kapcsolatban ismét újabb terhek nehezednének a magyar bankrendszerre, felmerülne az az aggály, hogy ez semlegesítene egyes már meghozott pozitív intézkedéseket - fogalmazott az EBRD elnöke.

Sir Suma Chakrabarti szerint az EBRD pénzügyi intézményekkel foglalkozó stábja jelenleg is megbeszéléseket folytat a magyar hatóságokkal és a jegybankkal e kérdésről, és az ügyet az EBRD részvényesei is "nagy érdeklődéssel" figyelik. (Az EBRD részvényesei: 64 ország, az Európai Unió és az Európai Beruházási Bank.)

Korábbi elemzésünk: Mit üzel valójában a kormány és az EBRD megállapodása? >>

Orbán is beszélt már a témáról

Korábban Orbán Viktor miniszterelnök nemrég úgy fogalmazott: még nem tudni, a brókercégek ügyfeleinek kártalanítása mekkora terhet ró a bankokra. Évek alatt majd visszakaphatják a kártalanításra fordított pénzt - igaz, van vita arról, hogy ez az EBRD-vel kötött megállapodásba ütközik-e. Orbán Viktor szerint a szakmabeliek ugyan nem felelősek a csalók tevékenységéért, de látniuk kellett volna a szabálytalanságokat.

Így fizetnek a tisztességesek és az adófizetők az okozott kárért

A jogszabály kimondja a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjának létrejöttét, amely - a Beva kártalanításával együtt - 30 millió forintig kárpótolja az ügyfeleket. Első körben a Beva-tagok adják össze a pénzt a kártalanításra, azaz a tisztességesen működő pénzügyi cégek adják össze a csalók által okozott kár ellenértékét.

Ha elég vagyont sikerül összeszedni a felelősöktől, az ügyben ártatlan cégek akár a teljes összeget is visszakaphatják - ez azonban biztosan sok időbe telik, az új szabályozás miatt viszont nem a károsult ügyfelek rovására ketyeg az óra.

A később meg nem térülő befizetéseket előre láthatólag levonhatják majd a bankadóból a pénzintézetek - erről egy későbbi törvény rendelkezik majd, de a gyakorlatban az jelenti, hogy az adófizetők pénze is vastagon benne lehet majd a kártalanításban.