Súlyos világpolitikai feszültségek és depressziós előszelek hagyományosan a svájci menedékvaluta felé irányítják a befektetők figyelmét. Napjaink felfordulásának egyik nagy nyertese Svájc lehet, holott az alpesi ország már amúgy is a világon a legtöbb külföldi vagyont kezeli, mintegy 3,6 ezermilliárd dollár értékben. Thomas Jordan, a svájci jegybank (SNB) elnöke nem véletlenül adott tegnap több svájci lapnak is interjút, mintegy lelki felkészítést nyújtva az elkövetkezendő megrázkódtatásokra.
Jordan panasza
Jordan kerek-perec bevallja, hogy komoly felértékelési nyomás nehezedik a svájci frankra, mivel a világgazdaság az 1930-as évek óta nem látott örvénybe került, és a világ több jegybankja is beindította a bankóprést. Az elnök leszögezte, hogy a válság-okozta megugrott tőkebeáramlás miatt az SNB részéről nagyobb volumenű beavatkozásra lett szükség a közelmúltban a frank védelmében. Az angol jegybankkal ellentétben a koronaválság miatt az SNB eddig nem csökkentette tovább az alapkamatot a jelenlegi -0,75 százalékról, de Jordan beismeri, hogy további vágásra lehet szükség.
Jordan média-offenzívája akár azt is jelentheti, hogy az SNB hamarosan újra rendkívüli lépésekre kényszerülhet. Mint emlékezetes, az SNB 2015 januárjában feladta az euróval szemben az 1,20-as árfolyamküszöböt, amely robbanásszerű frank erősödéssel járt. Akkor az SNB számára az Európai Bíróság állásfoglalása volt az utolsó csepp a pohárban, amely szerint a bíróság nem fog akadályt gördíteni az Európai Központi Bank (EKB) várható mennyiségi lazítási programjának útjába. Márpedig napjainkban Olaszország eurótagságával kapcsolatban erősödnek a kérdőjelek, miközben a német alkotmánybíróság múlt kedden fenyegetést intézett az EKB felé.
Az amerikai politika is felértékelést akar
Az SNB-re nehezedő nyomást jól mutatja, hogy az éve eleje óta közel 77 milliárd frankkal (80 milliárd dollár) nőtt a jegybanknál a látra szóló betétek nagysága. Ősszességében az SNB mérlegfőösszege már 852 milliárd frank (878 milliárd dollár), ami megfelel a svájci GDP 122 százalékának. A tartalék 76 százaléka dollárban és japán jenben van, de csaknem 100 milliárd dollár értékben találunk olyan vezető részvényeket is, mint az Apple, a Microsoft, illetve a Google.
Az SNB-t nem csak a spekulánsok tartják tűz alatt. Januárban ugyanis az amerikai kormány „figyelőlistára" tette Svájcot, mint deviza-manipulátort. Az alpesi ország tavaly 14,7 százalékos GDP-arányos folyó fizetési mérleg többletet produkált, ráadásul a többletük jelentős része (22 milliárd dollár) pont az USA-val szemben keletkezett. Márpedig az amerikai logika szerint ez könnyen ráfogható arra, hogy Svájc szándékosan gyengíti a frankot, és ezzel jogosulatlan előnyre tesz szert.
Lehet, hogy hamarosan egy újabb, 2015-höz hasonló frank-sokkal lep meg bennünket az össztűz alá került SNB? Ha körülnézünk jelenlegi, felfordult világunkban, ez bizony nem elképzelhetetlen.
(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)
Ennél súlyosabb fertőzésre csak 2014 és 2016 között volt példa. 
