Súlyos világpolitikai feszültségek és depressziós előszelek hagyományosan a svájci menedékvaluta felé irányítják a befektetők figyelmét. Napjaink felfordulásának egyik nagy nyertese Svájc lehet, holott az alpesi ország már amúgy is a világon a legtöbb külföldi vagyont kezeli, mintegy 3,6 ezermilliárd dollár értékben. Thomas Jordan, a svájci jegybank (SNB) elnöke nem véletlenül adott tegnap több svájci lapnak is interjút, mintegy lelki felkészítést nyújtva az elkövetkezendő megrázkódtatásokra.

Jordan panasza

Jordan kerek-perec bevallja, hogy komoly felértékelési nyomás nehezedik a svájci frankra, mivel a világgazdaság az 1930-as évek óta nem látott örvénybe került, és a világ több jegybankja is beindította a bankóprést. Az elnök leszögezte, hogy a válság-okozta megugrott tőkebeáramlás miatt az SNB részéről nagyobb volumenű beavatkozásra lett szükség a közelmúltban a frank védelmében. Az angol jegybankkal ellentétben a koronaválság miatt az SNB eddig nem csökkentette tovább az alapkamatot a jelenlegi -0,75 százalékról, de Jordan beismeri, hogy további vágásra lehet szükség.

Jordan média-offenzívája akár azt is jelentheti, hogy az SNB hamarosan újra rendkívüli lépésekre kényszerülhet. Mint emlékezetes, az SNB 2015 januárjában feladta az euróval szemben az 1,20-as árfolyamküszöböt, amely robbanásszerű frank erősödéssel járt. Akkor az SNB számára az Európai Bíróság állásfoglalása volt az utolsó csepp a pohárban, amely szerint a bíróság nem fog akadályt gördíteni az Európai Központi Bank (EKB) várható mennyiségi lazítási programjának útjába. Márpedig napjainkban Olaszország eurótagságával kapcsolatban erősödnek a kérdőjelek, miközben a német alkotmánybíróság múlt kedden fenyegetést intézett az EKB felé.

Az amerikai politika is felértékelést akar

Az SNB-re nehezedő nyomást jól mutatja, hogy az éve eleje óta közel 77 milliárd frankkal (80 milliárd dollár) nőtt a jegybanknál a látra szóló betétek nagysága. Ősszességében az SNB mérlegfőösszege már 852 milliárd frank (878 milliárd dollár), ami megfelel a svájci GDP 122 százalékának. A tartalék 76 százaléka dollárban és japán jenben van, de csaknem 100 milliárd dollár értékben találunk olyan vezető részvényeket is, mint az Apple, a Microsoft, illetve a Google.

Az SNB-t nem csak a spekulánsok tartják tűz alatt. Januárban ugyanis az amerikai kormány „figyelőlistára" tette Svájcot, mint deviza-manipulátort. Az alpesi ország tavaly 14,7 százalékos GDP-arányos folyó fizetési mérleg többletet produkált, ráadásul a többletük jelentős része (22 milliárd dollár) pont az USA-val szemben keletkezett. Márpedig az amerikai logika szerint ez könnyen ráfogható arra, hogy Svájc szándékosan gyengíti a frankot, és ezzel jogosulatlan előnyre tesz szert.

Lehet, hogy hamarosan egy újabb, 2015-höz hasonló frank-sokkal lep meg bennünket az össztűz alá került SNB? Ha körülnézünk jelenlegi, felfordult világunkban, ez bizony nem elképzelhetetlen.

(Káncz Csaba szerzői oldala itt érhető el.)