Werner Faymann kancellár az osztrák kabinet ülése után bejelentette, hogy Bécs közösen fog a témáról tárgyalni az Európai Unióval. A kormány vezetői bejelentésükben utaltak arra, hogy az automatikus adatszolgáltatásnak is korlátokat szabna Bécs.
A teljes adatcsere "nem jelenti azt, hogy minden ausztriai megtakarítás adata automatikusan lehívható lesz más hatóságok számára" - fogalmazott Michael Spindelegger. Az osztrák alkancellár szavai szerint az automatikus adatcserének akkor kell életbe lépnie, ha felmerül a gyanú, hogy bűncselekményből származó pénzről vagy le nem adózott jövedelemről van szó.
Jelenleg az osztrák bankok a külföldiek ausztriai bankbetétei után forrásadót vonnak le és utalnak át az érintett külföldi országnak, de az ügyfél megnevezése nélkül. Emellett meghatározott esetekben, hatósági kérésre szolgáltatnak adatot a bankszámlákról. Ezt a gyakorlatot követte eddig Luxemburg is.
A kormány igyekezett megnyugtatni az osztrák lakosságot, hogy az átlagemberek megtakarításait nem érintik a tárgyalások, és nem csorbulnak adatvédelmi jogaik sem. "Nem a nagymama betétkönyvéről van szó" - fogalmazott a kancellár.
Az Európai Bizottság már hosszabb ideje nyomást gyakorolt Ausztriára és Luxemburgra is, amiért nem ültették át a bankbetétekről szóló adatcserét előíró uniós irányelvet saját gyakorlatukba, és a legutóbbi időben Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is rosszallásának adott hangot emiatt. Miután a múlt pénteken Luxemburg pénzügyminisztere bejelentette, hogy kormánya többé "nem ellenzi szigorúan" az adatcserét, Ausztria gyakorlatilag egyedül maradt az Unió "szürke listáján".
Megérkezett az ukrán reakció. 
