Werner Faymann kancellár az osztrák kabinet ülése után bejelentette, hogy Bécs közösen fog a témáról tárgyalni az Európai Unióval. A kormány vezetői bejelentésükben utaltak arra, hogy az automatikus adatszolgáltatásnak is korlátokat szabna Bécs.
A teljes adatcsere "nem jelenti azt, hogy minden ausztriai megtakarítás adata automatikusan lehívható lesz más hatóságok számára" - fogalmazott Michael Spindelegger. Az osztrák alkancellár szavai szerint az automatikus adatcserének akkor kell életbe lépnie, ha felmerül a gyanú, hogy bűncselekményből származó pénzről vagy le nem adózott jövedelemről van szó.
Jelenleg az osztrák bankok a külföldiek ausztriai bankbetétei után forrásadót vonnak le és utalnak át az érintett külföldi országnak, de az ügyfél megnevezése nélkül. Emellett meghatározott esetekben, hatósági kérésre szolgáltatnak adatot a bankszámlákról. Ezt a gyakorlatot követte eddig Luxemburg is.
A kormány igyekezett megnyugtatni az osztrák lakosságot, hogy az átlagemberek megtakarításait nem érintik a tárgyalások, és nem csorbulnak adatvédelmi jogaik sem. "Nem a nagymama betétkönyvéről van szó" - fogalmazott a kancellár.
Az Európai Bizottság már hosszabb ideje nyomást gyakorolt Ausztriára és Luxemburgra is, amiért nem ültették át a bankbetétekről szóló adatcserét előíró uniós irányelvet saját gyakorlatukba, és a legutóbbi időben Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter is rosszallásának adott hangot emiatt. Miután a múlt pénteken Luxemburg pénzügyminisztere bejelentette, hogy kormánya többé "nem ellenzi szigorúan" az adatcserét, Ausztria gyakorlatilag egyedül maradt az Unió "szürke listáján".
Ismét egy lépéssel közelebb került Bulgária és Románia ahhoz, hogy teljes jogú schengeni tag legyen. 
