<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
6p

Mi lesz a sporttal a NER után? Mi lesz a közpénzből felhúzott stadionokkal, a TAO-rendszerrel és az államilag kiemelt sportegyesületekkel?

Online Klasszis Klubtalálkozó élőben Steinmetz Ádám olimpiai bajnok vízilabdázóval, a Jobbik országgyűlési képviselőjével - vegyen részt és kérdezzen Ön is!

2022. január 27. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

Az MKB eladása és a Citibank lakossági üzletágának meghirdetése után sorra vettük, hogy melyik bank kivonulásáról szólnak még a - hangsúlyozzuk - pletykák. Vannak régóta keringő nevek a listán, és olyanok is, amelyekről eddig nem szólt a zuhanyhíradó.

Az MKB Bank eladása és a Citibank lakossági üzletágának meghirdetése után továbbra is komoly találgatások folynak arról, hogy melyik bank lehet a következő, amely kivonul a magyar piacról.

Évtizedes történet

Ezzel kapcsolatban a legtöbben a Budapest Bankot emlegetik. A hír ugyanakkor már „szakállas” - évek óta folyamatosan vannak hírek arról, hogy a General Electric (GE) pénzügyi vállalkozása, a GE Money nem igazán lát perspektívát a régiós érdekeltségekben. E tekintetben külön érdekesség, hogy olyan komoly lakossági portfólióval, mint a Budapest Bank, egyetlen régiós érdekeltség sem rendelkezik. Eddig azonban minden esetben az élet cáfolta meg a kivonulási pletykákat.

A GE tájáról az elmúlt napokban ismét olyan hírek láttak napvilágot, amely akár erősítheti is az értékesítési terveket. Egyrészt az elemzők által vártnál kevésbé nőtt a harmadik negyedévben az anyacég értékesítési árbevétele – bár a 3,54 milliárd dolláros adózás utáni eredmény, meghaladja a tavalyi 3,19 milliárd dollárt. A másik – esetünkben fontosabb hír – ugyanakkor az, hogy a Világgazdaság által idézett sajtóhírek szerint GE csoport eladná a tizedik legnagyobb lengyel bankban, a Bank BPH-ban meglévő 90 százalékos részesedését, ráadásul az OTP is érdeklődik a lengyel bank iránt. (Az 1,2 milliárd eurós saját tőkével rendelkező cég OTP által történő felvásárlásnak akadálya a lengyel pénzügyi felügyelet azon elvárása, hogy olyan országból való vevőt szeretnének, melynek adósbesorolása nem rosszabb Lengyelországénál, amit a magyar bank nem tud teljesíteni.) A lengyel érdekeltség eladása ugyanakkor jelzi, hogy az amerikaiak tényleg gondolkodnak az érdekeltségek feladásán. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a szakértők megjegyzik, hogy az értékesítés előtt mindenképp le kell építeni az anyacég refinanszírozását – az MKB esetében közel két év volt, amíg a bank által folyósított hitelek mögül „kihozták” a Bayerische Landesbank refinanszírozását.

A legpikánsabb kivonulás lenne

A másik kivonulási pletykával érintett pénzintézet a Sberbank lehet – a pénzintézetet ma a Magyar Hírlap is megemlíti, mint potenciális kilépőt. Való igaz, az orosz bank aligha számolt a devizahiteles csomag hatásaival, amikor a Volksbank 9 kelet-közép-európai részesedéséből a román kivételével nyolcat átvett, jóllehet a pletykák szerint 2012. elején az eredeti vételár jórészt a magyar érdekeltség várható extra ráfordításai okán csökkent 585 millió euróról 505 millióra.

Mindenesetre pikáns lenne, ha az épp erősödő magyar-orosz kapcsolatokat beárnyékolná egy ilyen lépés. A Sberbank egyébiránt szeptember közepén már reagált a találgatásokra, cáfolva azt, hogy a magyar érdekeltség eladásával foglalkozna, az elmúlt hetekben pedig kemény és költséges reklámkampányba is kezdett. Az sem mellékes, hogy anno, 2007-ben épp a Volksbank vette át az Általános Értékforgalmi Bank fiókjait és állományát a Rahimkulov-családtól, vagyis „tradicionális” orosz bankról beszélünk.

(Egyes vélemények szerint egyébként a Sberbank kivonulásával sem maradnánk hosszú távon orosz érdekeltség nélkül, mivel tartja magát az a pletyka, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésének finanszírozásához valamelyik orosz nagybank – egyes hírek szerint a Magyarországon már több projektben érintett Vnyesekonombank – tulajdont szerezhet valamelyik részben állami tulajdonban lévő hitelintézetben. Itt a legtöbbször a Széchenyi Bank neve kerül elő, amely bank egyébiránt a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal való együttműködés kapcsán már belekóstolt az export-finanszírozásba is, s ráadásul - nyári hírek szerint - tőkegondokkal küszködik, ám mások szerint egy ilyen akvizíciónál méretbeli gondok lennének.)

Aki részben már nincs is itt

Vevőtől függ a hírek szerint az AXA Bank kivonulása. A francia anyacég immár sokadszor fordít hátat hazánknak, bár most – eddig – még csak a biztosítót értékesítették a Vienna Insurance Group számára. A banki érdekeltség ugyanakkor erősen „fertőzött” devizahiteles ügyfelekkel, amely okán az értékesítés nem lehet könnyű, az elszámolásig bizonyosan nem.

Az "örökzöld"

„Természetesen” továbbra is nyitott a Raiffeisen Bank jövője. A Széchenyi Banknak történő eladást az osztrák befektetők nem fogadták volna örömmel (egyes cikkek arról írtak, hogy komoly reputációs veszteséget jelentene az osztrák bank érdekeltségének eladása egy „garázscégnek”). Bécsben nem nyilatkoznak egyértelműen arról, hogy kitartanak Magyarország mellett, üzleti lépéseiket a célszerűség határozza meg. E tekintetben komoly felelősség van a magyar menedzsmenten, amelynek vállalásai szintén hozzájárultak a hírek szerint ahhoz, hogy az ügylet az idén év elején nem jött össze.

Tényleg jó lenne, ha jönne az állam?

A többi bank - egyelőre – nincs az étlapon: a tulajdonosok egyelőre kivárnak, illetve továbbra is bíznak a magyar piacban. Ráadásul némelyikük akkora kis hazánkban, ami nem igazán teszi lehetővé a sima átvételt. A piac „sima” elhagyása pedig egyszerűen nem lehetséges: egy bank bezárása olyan költséges lehet, amely mellett még a devizahiteles elszámolásra fizetett tíz- és százmilliárdok is eltörpülnek egyes szereplők esetében. Ráadásul - miként arra épp az egyik érintett bank, a Raiffesien vezetője, Heinz Wiedner emlékeztetett: ha nem külföldi kézben lennének a magyar a bankok, az tragikus eredményeket hozna a magyar költségvetésre. Elég itt talán csak Szlovéniára utalni, amelyet 2010-ben még példaként állított a többségi állami kézben bankrendszer szükségességét hirdető magyar miniszterelnök.

A Napi.hu-nak a közelmúltban nyilatkozott Balogh Imre, az MKB korábbi vezérigazgató-helyettese, aki jelenleg a szlovén kormány megbízásából az egyik többségi állami kézben lévő bank, a Probanka elnök-vezérigazgatója "csődgondokként". Álláspontja szerint a szlovén bankrendszer második konszolidációja meghaladhatja az 5 milliárd eurót - ez a GDP 13-15 százalékának felel meg, s ennek csak kisebb hányada térülhet vissza hosszú távon. Ráadásul ez Szlovéniában is már a második konszolidáció lehet, miután volt első kör is: hazánkkal kb. egyidőben a volt jugoszláv államszervezet felbomlásakor, amely akkor a GDP 10 százalékára rúgott. Balogh szerint ráadásul lehetnek még csontvázak, mivel a bankrendszer szintű tízmilliárd eurónyi nem fizető hitelállományából még  csak 4,5 milliárd transzferálódott az állami "rossz bankba", tehát több mint 50 százaléka még ott "mérgezi" a bankok mérlegét.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Pénzügyi szektor Téved, aki azt hiszi, a kamatstopnál nincs jobb megoldás
Privátbankár.hu | 2022. január 19. 11:02
Még a kamatstopban beégetett törlesztőrészletnél is kisebb törlesztőrészlet-ajánlatot kaphatnak a változó kamatozású kölcsönnel rendelkezők annak köszönhetően, hogy az új hitelek kamatfelára töredékére esett a korábbiaknak. A referenciakamatok eltérő mértékű emelkedése miatt több esetben a végig fix hitelek kamatai ma már alacsonyabbak, mint a hosszabb időre fixált hiteleké – de gyorsan lépni kell.
Pénzügyi szektor Lapunknak eltitkolta, másnak kiadta a pénzmosási adatokat a Pénzügyminisztérium
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 18:21
Rengeteg a gyanús eset, alig győzik jelenteni a pénzügyi szolgáltatók.
Pénzügyi szektor Még várat magára a Revolut leánybankká alakulása 
Privátbankár.hu | 2022. január 18. 11:55
Az MNB adott ki erről egy állásfoglalást.
Pénzügyi szektor Vesztesek és nagy nyertesek: mi történt a hazai befektetési alapok piacán tavaly?
Privátbankár.hu | 2022. január 14. 17:19
A Bamosz tagok 7851 milliárd forintot kezeltek befektetési alapokban, összesen pedig 14 százalékkal nőtt az alapokban kezelt vagyon egy év alatt.
Pénzügyi szektor Öntötte a pénzt az EBRD tavaly a térségünkbe
Privátbankár.hu | 2022. január 14. 06:57
Rekordösszegű finanszírozást nyújtott zöldberuházásokra a működési térségéhez tartozó felzárkózó gazdaságokban tavaly az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD).
Pénzügyi szektor Brutálisan megdrágultak a lakáshitelek
Privátbankár.hu | 2022. január 12. 12:39
Alig több mint két hónap alatt ötödével emelkedtek a korábban legkeresettebbnek számító, 10 éves kamatperiódusra kínált jelzáloghitelek top-kamatai.
Pénzügyi szektor Kitűnően zárta az évet a svájci jegybank
Privátbankár.hu | 2022. január 7. 09:03
A nyereség egy részét kötelezően fizeti be a központi és tartományi költségvetésekbe.
Pénzügyi szektor Megvan, miért kell a vállalkozóknak a Gránit Bankba utalni a pénzt
Privátbankár.hu | 2022. január 6. 13:11
Röviden: mert rendkívül kedvező ajánlatot kaptak.
Pénzügyi szektor Idén sem vár könnyű év a HR szakmára
Privátbankár.hu | 2022. január 5. 11:03
Viharos, lezárásokkal és újranyitásokkal nehezített évet hagytunk magunk mögött, és könnyen elképzelhető, hogy 2022 sem lesz könnyebb - véli a K&H HR igazgatója.
Pénzügyi szektor Óriási átalakulás a lízingpiacon: Euroleasing néven folytatják a Bankholding lízingcégei
Privátbankár.hu | 2022. január 3. 14:01
Nagy fúzióval indul az év.
hírlevél
depositphotos Ingatlantájoló