Az MKB Bank eladása és a Citibank lakossági üzletágának meghirdetése után továbbra is komoly találgatások folynak arról, hogy melyik bank lehet a következő, amely kivonul a magyar piacról.

Évtizedes történet

Ezzel kapcsolatban a legtöbben a Budapest Bankot emlegetik. A hír ugyanakkor már „szakállas” - évek óta folyamatosan vannak hírek arról, hogy a General Electric (GE) pénzügyi vállalkozása, a GE Money nem igazán lát perspektívát a régiós érdekeltségekben. E tekintetben külön érdekesség, hogy olyan komoly lakossági portfólióval, mint a Budapest Bank, egyetlen régiós érdekeltség sem rendelkezik. Eddig azonban minden esetben az élet cáfolta meg a kivonulási pletykákat.

A GE tájáról az elmúlt napokban ismét olyan hírek láttak napvilágot, amely akár erősítheti is az értékesítési terveket. Egyrészt az elemzők által vártnál kevésbé nőtt a harmadik negyedévben az anyacég értékesítési árbevétele – bár a 3,54 milliárd dolláros adózás utáni eredmény, meghaladja a tavalyi 3,19 milliárd dollárt. A másik – esetünkben fontosabb hír – ugyanakkor az, hogy a Világgazdaság által idézett sajtóhírek szerint GE csoport eladná a tizedik legnagyobb lengyel bankban, a Bank BPH-ban meglévő 90 százalékos részesedését, ráadásul az OTP is érdeklődik a lengyel bank iránt. (Az 1,2 milliárd eurós saját tőkével rendelkező cég OTP által történő felvásárlásnak akadálya a lengyel pénzügyi felügyelet azon elvárása, hogy olyan országból való vevőt szeretnének, melynek adósbesorolása nem rosszabb Lengyelországénál, amit a magyar bank nem tud teljesíteni.) A lengyel érdekeltség eladása ugyanakkor jelzi, hogy az amerikaiak tényleg gondolkodnak az érdekeltségek feladásán. Ezzel kapcsolatban ugyanakkor a szakértők megjegyzik, hogy az értékesítés előtt mindenképp le kell építeni az anyacég refinanszírozását – az MKB esetében közel két év volt, amíg a bank által folyósított hitelek mögül „kihozták” a Bayerische Landesbank refinanszírozását.

A legpikánsabb kivonulás lenne

A másik kivonulási pletykával érintett pénzintézet a Sberbank lehet – a pénzintézetet ma a Magyar Hírlap is megemlíti, mint potenciális kilépőt. Való igaz, az orosz bank aligha számolt a devizahiteles csomag hatásaival, amikor a Volksbank 9 kelet-közép-európai részesedéséből a román kivételével nyolcat átvett, jóllehet a pletykák szerint 2012. elején az eredeti vételár jórészt a magyar érdekeltség várható extra ráfordításai okán csökkent 585 millió euróról 505 millióra.

Mindenesetre pikáns lenne, ha az épp erősödő magyar-orosz kapcsolatokat beárnyékolná egy ilyen lépés. A Sberbank egyébiránt szeptember közepén már reagált a találgatásokra, cáfolva azt, hogy a magyar érdekeltség eladásával foglalkozna, az elmúlt hetekben pedig kemény és költséges reklámkampányba is kezdett. Az sem mellékes, hogy anno, 2007-ben épp a Volksbank vette át az Általános Értékforgalmi Bank fiókjait és állományát a Rahimkulov-családtól, vagyis „tradicionális” orosz bankról beszélünk.

(Egyes vélemények szerint egyébként a Sberbank kivonulásával sem maradnánk hosszú távon orosz érdekeltség nélkül, mivel tartja magát az a pletyka, hogy a Paksi Atomerőmű bővítésének finanszírozásához valamelyik orosz nagybank – egyes hírek szerint a Magyarországon már több projektben érintett Vnyesekonombank – tulajdont szerezhet valamelyik részben állami tulajdonban lévő hitelintézetben. Itt a legtöbbször a Széchenyi Bank neve kerül elő, amely bank egyébiránt a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal való együttműködés kapcsán már belekóstolt az export-finanszírozásba is, s ráadásul - nyári hírek szerint - tőkegondokkal küszködik, ám mások szerint egy ilyen akvizíciónál méretbeli gondok lennének.)

Aki részben már nincs is itt

Vevőtől függ a hírek szerint az AXA Bank kivonulása. A francia anyacég immár sokadszor fordít hátat hazánknak, bár most – eddig – még csak a biztosítót értékesítették a Vienna Insurance Group számára. A banki érdekeltség ugyanakkor erősen „fertőzött” devizahiteles ügyfelekkel, amely okán az értékesítés nem lehet könnyű, az elszámolásig bizonyosan nem.

Az "örökzöld"

„Természetesen” továbbra is nyitott a Raiffeisen Bank jövője. A Széchenyi Banknak történő eladást az osztrák befektetők nem fogadták volna örömmel (egyes cikkek arról írtak, hogy komoly reputációs veszteséget jelentene az osztrák bank érdekeltségének eladása egy „garázscégnek”). Bécsben nem nyilatkoznak egyértelműen arról, hogy kitartanak Magyarország mellett, üzleti lépéseiket a célszerűség határozza meg. E tekintetben komoly felelősség van a magyar menedzsmenten, amelynek vállalásai szintén hozzájárultak a hírek szerint ahhoz, hogy az ügylet az idén év elején nem jött össze.

Tényleg jó lenne, ha jönne az állam?

A többi bank - egyelőre – nincs az étlapon: a tulajdonosok egyelőre kivárnak, illetve továbbra is bíznak a magyar piacban. Ráadásul némelyikük akkora kis hazánkban, ami nem igazán teszi lehetővé a sima átvételt. A piac „sima” elhagyása pedig egyszerűen nem lehetséges: egy bank bezárása olyan költséges lehet, amely mellett még a devizahiteles elszámolásra fizetett tíz- és százmilliárdok is eltörpülnek egyes szereplők esetében. Ráadásul - miként arra épp az egyik érintett bank, a Raiffesien vezetője, Heinz Wiedner emlékeztetett: ha nem külföldi kézben lennének a magyar a bankok, az tragikus eredményeket hozna a magyar költségvetésre. Elég itt talán csak Szlovéniára utalni, amelyet 2010-ben még példaként állított a többségi állami kézben bankrendszer szükségességét hirdető magyar miniszterelnök.

A Napi.hu-nak a közelmúltban nyilatkozott Balogh Imre, az MKB korábbi vezérigazgató-helyettese, aki jelenleg a szlovén kormány megbízásából az egyik többségi állami kézben lévő bank, a Probanka elnök-vezérigazgatója "csődgondokként". Álláspontja szerint a szlovén bankrendszer második konszolidációja meghaladhatja az 5 milliárd eurót - ez a GDP 13-15 százalékának felel meg, s ennek csak kisebb hányada térülhet vissza hosszú távon. Ráadásul ez Szlovéniában is már a második konszolidáció lehet, miután volt első kör is: hazánkkal kb. egyidőben a volt jugoszláv államszervezet felbomlásakor, amely akkor a GDP 10 százalékára rúgott. Balogh szerint ráadásul lehetnek még csontvázak, mivel a bankrendszer szintű tízmilliárd eurónyi nem fizető hitelállományából még  csak 4,5 milliárd transzferálódott az állami "rossz bankba", tehát több mint 50 százaléka még ott "mérgezi" a bankok mérlegét.