Mindjárt lesz egy rossz bankunk: bedőlt hitel kerestetik

A Magyar Nemzeti Bank jövőképe a magyar bankszektorról – ez volt a címe Balog Ádám MNB-alelnök előadásának címe, amelyet a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott meg.

A magyar bankrendszerre vonatkozó hosszú távú jövőkép: a vitatott 10 pont

Közhely, hogy a bankrendszer természeténél fogva prociklikus: egy válság során mélyebbre tudja rántani a gazdaságot, mint amit maga a válság indokolna, más esetben pedig a gazdaság túlfűtöttségét felerősíti. A jegybank szerint ez azonban kisimítható – mégpedig úgy, hogy illeszkedjen a gazdaság fenntarthatóságához.

Ennek érdekében megfogalmaztak 10 elérendő célt, ami sok vitát váltott ki - ebből Balog Ádám azt a hármat emelte ki előadásában, ami a legvitatottabb volt.

Korábbi összeállításunk a  témában: 10 dolgot szeretnének Matolcsy emberei: ettől lesz jó a bankrendszer >>

1. A tulajdonosi szerkezet

A külföldi tulajdonnak vannak előnyei: elősegítheti a versenyt, új termékeket, technológiákat importálhat, valamint tőkehiány esetén a külföldi tulajdonosnak kell helytállni, nem az adófizetőknek kell finanszírozni a tőkeemelést. Vannak azonban hátrányai is: erősen prociklikus helyzetet teremt, (regionális) válság esetén az anyabank saját országának érdekeit védi, illetve a külső sokkokat közvetítheti a másik országba is.  Külföldi bankok és hazai bankok dominanciája mellett is vannak sikeres országok, meg kell vizsgálni, milyen helyzetben van az adott ország,

2. Mennyi a tisztességes mértékű profit?

Lehet, hogy félreérthetően fogalmaztak: a profit mértékét egyáltalán nem akarja szabályozni a jegybank - azt egyfajta lázmérőnek használnák, amelyből következtetni lehet a pénzügyi közvetítőrendszer folyamataira, problémáira.

3. Önfinanszírozással a sérülékenység ellen

A bankrendszer önfinanszírozása a sérülékenység csökkentése miatt fontos. Gyakori ellenérv az önfinanszírozó rendszerrel szemben, hogy 100 százalék alatti hitel/betét állomány esetében eltűnnek a külföldi források – a másik ellenérv: a lakossági megtakarítás növekedése nélkül nem bővülhet a hitelezés- Balog Ádám szerint ez egyik sem törvényszerű.

Az MNB tanulmányát kiindulópontnak szánja a szakmai párbeszédben.

Devizahitelezés: hatóságként lépnek majd fel

A devizahiteles kérdés jelenleg bírósági, kormányzati síkon van. A jegybanknak is van persze szerepe: egyrészt a háttérszámításokban segítenek, valamint a jövőben a jegybank hatóságként is szerepet vállalhat a rendezésben – különösen a speciális esetekben lépnek majd fel.

Nem teljesítő hitelek: a jegybank elindítja a rossz bankot

A nem teljesítő hitelek aránya túlságosan magas, ez gátolja a bankokat a hitelezésben – az értékvesztés, a nagymértékű tartalékolási kényszer, a rengeteg lekötött erőforrás miatt. A jegybank ezért hívja életre az Eszközkezelőt (azaz a „rossz bankot”), ezzel próbálja felszabadítani a bankok tőkéjét, erőforrásait, javítani likviditását, felpörgetni a hitelezési aktivitást. (Leegyszerűsítve: a rossz bank megveszi a bankoktól problémás hiteleit, majd megpróbálja azokat behajtani.)

A programban első sorban a magyar bankok vehetnek részt, de nem zárják ki azokat az európai bankokat, amelyeknek Magyarországon van kihelyezett hitele. A projekthitelek esetében 500 millió forintos szintnél húzták meg az alsó határt, a fedezetként elvont ingatlanoknál pedig a legalább 200 milliós értékűekből vásárolna az eszközkezelő.

Balog Ádám kiemelte: ez nem egy mentőprogram, ez egy piaci eszköz – ennek megfelelően piaci áron szeretnék megvenni az eszközöket.

A program várhatóan októberben elindul, egy fél éve lesz a bankoknak felajánlani kintlevőségeiket vagy ingatlanjaikat. A program nem örökre szól, az eszközkezelő 10 évig működhet, az alelnök szerint 4-5 éven belül hozhat eredményt.