Mitől kell félniük a magyar bankoknak?

A PSZÁF a törvényben meghatározott szervezetek és személyek, a pénzügyi piacok és a pénzügyi közvetítőrendszer működéséről félévente kockázati jelentést készít. Elkészült a 2013. évi első kiadás a pénzügyi intézmények 2012. II. félévi adatszolgáltatása alapján.

2012-re kiderült: a bankok nem kerülhetik el az elkerülhetetlent

A jelentés szerint a magyar pénzügyi rendszer sokktűrő képessége a válság során kifejezetten erősnek bizonyult. A klasszikus válságkezelési eszközök – eredménytartalék felélése, költségek csökkentése, a működés racionalizálása, profiltisztítás, stb. – mellett a tulajdonosok tőkejuttatás formájában történő aktív szerepvállalására is szükség volt, és az esetek túlnyomó többségében ez meg is történt. Ennek nagyságrendjét mutatja, hogy a válság időszakában a veszteséges bankokba a korábbi szavatoló tőkéjükkel összességében közel megegyező volumenű friss tőke érkezett.

A Felügyelet jelentése szerint általános tapasztalat ugyanakkor, hogy a válsághoz történő alkalmazkodás a legtöbb szektorban viszonylag lassan, a legkönnyebben elérhető eszközökkel kezdődött meg, és később is lassú tempóban folyt (a szabályozási változások esetében természetesen nem). E mögött az a meggyőződés állt, hogy a válság átmeneti lesz.

2012-re a piaci és a szabályozási változások együttes hatása már erőteljesebb alkalmazkodást igényelt, így megjelentek vagy gyakrabban kerültek alkalmazásra olyan eszközök és megoldások, amelyeket korábban halogattak az intézmények. Ezek 2012 végén érzékelhető hatást gyakoroltak a mérlegekre vagy az eredménykimutatásokra (pl. a vállalati követelések eladásának gyorsítása a bankszektorban, tulajdonosi tőkepótlás a pénzügyi vállalkozásoknál, szervezeti változások, stb.). A legfontosabb trendek nem változtak, áttörésről nem beszélhetünk, de az alkalmazkodásnak, valamint a II. félévben kedvezőbbé vált piaci helyzetnek köszönhetően kisebb eredmények már láthatóak.

A takarékok megtartották a nyereséget

A pénzügyi intézményeket érintették a leginkább közvetlen módon a változások, az egyes alszektorok azonban nagyon különbözőképpen reagáltak - írja a PSZÁF.

A szövetkezeti hitelintézetek egyszerű, szuverén-túlsúlyos és alapvetően forint eszközöket tartalmazó portfólióját elsősorban a munkanélküliség növekedése, valamint az aktivitás csökkenése sújtotta. A viszonylag magas,és továbbra is jövedelmező szuverén portfólió kényelmes alkalmazkodást tett lehetővé, a nemteljesítő hitelek így szinte kizárólag átstrukturálással – vagyis mérlegen belül - kezelődnek. Az eszközösszetételnek köszönhetően szektorszinten nem volt drámai a jövedelemsokk, a szövetkezeti hitelintézetek – egyedüli pénzügyi intézmény típusként - nyereségesek maradtak, de egy-egy, nagyobb kockázatot vállaló intézmény tevékenységi engedélyét vissza kellett vonni.

A fióktelepek összességében meglehetősen hektikus mérleg- és hitelmozgásokkal jellemezhetők, aminek hátterében főként az áll, hogy a szektor tevékenysége elsősorban nem a magyarországi konjunktúrához, hanem részben az anyaország konjunkturális helyzetéhez, részben az anyabank és a nagybefektető ügyfelek szabad likviditásához kötődik.

A bankok és a hitelek: mi van a kamatbevételek helyett?

A részvénytársasági bankok megőrizték súlyukat a pénzügyi intézményeken belül, és továbbra is 80-82%-ot képviselnek a mérlegfőösszegben. Az alkalmazkodás itt részben a mérlegen belül zajlott és zajlik ma is: az I. Bécsi Kezdeményezés hatására a mérlegfőösszegek csökkenése ugyan minimális volt 2010-ig, a hitelek állománya és aránya azonban gyors ütemben csökkent már akkor is, teret adva a szuverén kitettségek – állampapír, jegybanki eszközök - növelésének.

Ez több tekintetben is kedvező volt az adott helyzetben a bankrendszer számára: egyrészt az alacsonyabb kockázat miatt alacsonyabb tőkekövetelménnyel járt a tőke rendkívül szűkös rendelkezésre állásának időszakában, másrészt jelentős mennyiségű likvid eszközt biztosított a kiszáradt bankközi piac helyett, és harmadrészt kisebb-nagyobb mértékben pótolta a zsugorodó hitelezés miatt kieső kamatbevételeket.

A vállalati hitelezésben van remény

A Növekedési Hitel Program keretösszegét 50 százalékkal növelte a jegybank a nagy érdeklődés miatt . A programban résztvevő pénzintézetek közül majdnem mindegyik megkapta a teljes igényelt összeget. Részletek >>

A hitelezés szűkülése a hitelkereslet, különösen a fizetőképes hitelkereslet, valamint a 2012 szeptemberéig folyamatosan és gyorsan növekvő nemteljesítések miatt visszafogott hitelkínálat együttes következménye. A hitelkínálati oldal erősítésének lendületet adhat az MNB Növekedési hitelprogramja, valamint a banki jövedelmezőségi kényszer, prudenciális és stabilitási szempontból azonban kizárólag az életképes projektek, illetve vállalkozások finanszírozása támogatható.

A vállalati portfólióban a 2012 őszén még 18,1%-os vállalati nemteljesítési (NPL) ráta 2013. március végéig 16,8%-ra csökkent. Bár a szint így is magas, a csökkenés fontos eredménynek számít.

Lakosság: akiken már az árfolyamgát sem tud segíteni

A lakossági hitelezésben egyértelműen hiányzik a kereslet, de kínálat is inkább a rövidlejáratú, fedezetlen hiteleknél van. Ez szintén a válság következménye: a korábban túladósodott háztartások az adósság leépítését tekintik preferenciának, valamint a növekvő munkanélküliségi ráta mellett tartalékokat képeznek.

Itt kedvezőtlen, hogy a deviza lakáshiteleseket segítő kormányzati programok lassan indultak el, és jelentős mértékben kihasználatlanok, valamint az is, hogy az árfolyamgát 2 konstrukcióba belépettek esetében a késedelmes arány 20,5%, a súlyos, 90 napon túli késedelmek aránya pedig 2,5%. Ez azt mutatja, hogy a programba belépők gyakran nemcsak átmeneti, a devizaárfolyam változásából fakadó fizetési nehézségekkel küzdenek, hanem tartós, jellemzően jövedelemhiányból fakadó problémáik vannak. Ez utóbbi esetben a program nem tud segíteni.

A problémás lakossági ingatlan jelzáloghitelek aktív ingatlanpiac hiányában követelés eladás keretében nem kezelhetők, az átstrukturálások és más programok pedig nem tudnak megfelelő volument kitisztítani a portfólióból. Ennek köszönhető az, hogy az árfolyamgát 2 indulását követő, 2012 októberéig tartó csökkenés a háztartások NPL rátájában átmenetinek bizonyult, és 2013. március végére a ráta ismét 17,9%-ra emelkedett (szerződések alapján).

A tőkehelyzet stabil, de a jövedelmezőség nem túl fényes

Összesen 306,7 milliárd forintos veszteséget termeltek tavaly a bankok, de voltak nyereséges pénzintézetek is, ezek 146,2 milliárd forint profitot termeltek összesen. Érdekes, hogy a közel 160 milliárdos veszteséget három bank könyvelte el. Részletek >>

A fenti folyamatok segítettek abban, hogy a jövedelmezőség romlása a részvénytársasági bankoknál a 2011. évinél kisebb legyen, az intézmények pénzügyi helyzete szempontjából kedvezőtlen azonban, hogy a 161 milliárd forint veszteség az alaptevékenység jövedelmének – a nettó kamatbevételnek – az erőteljes csökkenése mellett ment végbe, és kialakulását alapvetően az alacsonyabb költségek, valamint az értékvesztés elszámolásnak a 2011. évinél kedvezőbb eredményhatása tette lehetővé.

A tőkehelyzet továbbra is stabil, a bankok tőkéje a legjobb minőségű tőkeelemekből áll, és a tulajdonosok minden esetben biztosítják a szükséges szavatoló-tőke szint elérését, illetve fenntartását - írja összefoglalójában a Felügyelet.

Növekedés, hangulatváltozás, veszteség - mitől kell félniük a magyar bankoknak?

A pénzügyi szektor aktuális helyzetét továbbra is a válság és annak következményei határozzák meg. Továbbra is a gazdasági növekedés hiánya a legfontosabb kockázat a pénzügyi szektor számára, amely mind közvetlenül – az aktivitás visszaesésén -, mind közvetetten – az ügyfelek pénzügyi teljesítőképessége révén – kedvezőtlenül hat a szereplők többségére - írja a PSZÁF.

A pénz- és tőkepiacokon globálisan és a hazai folyamatok tekintetében is kockázatot jelent, hogy – jelentős részben a monetáris lazítások eredményeként - a reálgazdasági és a pénzügyi ciklus elszakadt egymástól, az árfolyamok gyakran nem a fundamentumokat, hanem az aktuális, és rendkívül változékony befektetői hangulatot tükrözik. Magyarországon ez különösen jelentős kockázat a külföldi befektetők magas aránya miatt az államháztartás finanszírozásában, globálisan pedig azért, mert újabb eszközár-buborékok kialakulását eredményezheti.

Bár minden szektorban érezteti hatását, a válság a bankszektor és pénzügyi vállalkozások működését érinti a leginkább kedvezőtlenül. A bankrendszer esetében kockázatot jelent a tartósan alacsony jövedelmezőség, illetve egyes esetekben tartós veszteség, valamint az eredménytermelés szerkezete: 2012-ben és 2013 elején az eredményt pozitívan befolyásolta a külföldi leányvállalatok nyeresége, a költségek csökkentése, valamint az értékvesztés-képzés korábbinál kedvezőbb eredményhatása, miközben az alaptevékenységet reprezentáló nettó kamatbevétel trendszerűen és erőteljesen csökkent.