Kiemelte, hogy a magyar bankok likvid eszközeinek aránya, a finanszírozási szerkezete, a tőkemegfelelése és hitelportfóliója is érdemben jobb, mint a 2008-as válság idején. Az egyik legfőbb veszélyforrást a kockázati tolerancia csökkenése jelenti: az amerikai bankok kockázatai - kamatkockázatok, kereskedelmi ingatlanhitelek kockázatai - nagyobb mértékű realizálódásának globális hatásai lennének, amely alól Magyarország sem mentesülne - jegyezte meg.
A főosztályvezető rámutatott: a vállalati hitelezés 14 százalékkal nőtt tavaly, amiben nagy szerepe volt az egyedi nagy ügyleteknek. A kkv-hitelállomány dinamikája fokozatosan csökkent 2022-ben, éves szinten a kis cégek hitelállománya 13 százalékkal bővült, miközben a nagyvállalatoknál ez az érték 19 százalék volt.
Az MNB arra számít, hogy a hitelezés dinamikája tovább csökken, a mélypontot az év végén 7 százalékos növekedéssel érheti el a szektor.
Dancsik Bálint felhívta a figyelmet arra, hogy a hitelkereslet megnőtt a devizahitelek és a rövid lejáratú hitelek iránt. Ugyanakkor a bankok megerősítették a jegybanknak, hogy csak olyan vállalatok juthatnak devizahitelhez az országban, amelyek természetes fedezettel rendelkeznek, azaz van bevételük az adott pénznemben.
Azzal folytatta, hogy a háztartási hitelezésben egyértelműbben látszik a piac lassulása, az új szerződések kötésében tavaly 10 százalékos csökkenés következett be. A tendencia idén folytatódott, 2023 első negyedévében a háztartási hitelek nagyjából 50 százalékkal, és ezen belül a lakáshitelek kibocsátása közel 70 százalékkal esett vissza - tette hozzá utalva arra, hogy a zöld otthon program miatti magas bázis is hozzájárult a meredek visszaeséshez az év elején.
Hozzátette: a bankok jövedelmezősége 2022-ben minimális mértékben csökkent: a profit a szektorban 485 milliárd forint volt, miközben a 2021-es adózott eredmény 510 milliárd forintot tett ki a külföldi tevékenységek nélkül. A profit szerkezete nagy változáson esett át, jelentősen nőtt az értékvesztés részben az orosz-ukrán kitettségek miatt, rontotta az eredményt az év közben bevezetett extraprofitadó és a kamatstop is. Ezzel szemben áll a bankok kamatjövedelmének 675 milliárd forintos emelkedése 2022-ben 2021-hez képest.
A jegybank stressztesztje elhúzódó háborúval, a tovagyűrűző bizonytalanság közepette "a kockázati étvágy" csökkenésével és az előrejelzéshez képest 6-10 százalékkal elmaradó GDP-növekedéssel számolt. Ilyen súlyos stressz-forgatókönyv esetén sem lépne fel tőkehiány sem szektor szinten, sem az egyedi intézmények szintjén, a bankok a hitelkihelyezési képességüket megőriznék - összegezte a főosztályvezető a sajtótájékoztatón. (MTI)
A kevesebb közteher szerintük jobb lenne. 
