A gazdasági bizottság támogatta, így szinte bizonyos, hogy a végszavazáson is átmegy Szatmáry Kristóf fideszes országgyűlési képviselő indítványát, amely révén az EBRD megállapodásba foglalt bankadó-csökkentés nem csak a hitelintézetekre vonatkozik majd.
|
| Szatmáry Kristóf |
Jól lobbiztunk
Korábban a Privátbankár.hu írt róla, hogy az eredeti törvényjavaslat szerint a lízingcégeknek megmaradt volna az eredeti, még a 2009-es bázison alapuló teher. Ez egyrészt komoly versenyhátrányt okozott volna az üzletágnak, másrészt – tekintve, hogy a lízingcégek között hitelintézeti formában működő finanszírozók is vannak – a szektoron belül is anomáliákat okozott volna.
Ráadásul egyes vélekedések szerint ez a megoldás szembe ment volna a kormány és az EBRD közötti megállapodással, amelynek 1 f. pontja arról szól szól, hogy a kormány biztosítja a versenysemlegességet valamennyi, a magyar pénzügyi piacon aktív pénzügyi intézmény között.
A módosítás indoklásában természetesen nincs szó az EBRD-megállapodásról. Szathmáry Kristóf – kissé talán túlzóan - azzal érvel a módosítás mellett, hogy Magyarországon a lízingcégek a legnagyobb finanszírozói a kkv-beruházásoknak, ezért kiemelkedően fontos a lízing tevékenységet folytató pénzügyi vállalkozások tekintetében a hitelintézetekre vonatkozó hasonló szabályok alkalmazása. A képviselő szerint a javaslat versenysemleges szabályozást biztosít a különböző jogi formában működő, lízing, vagy kölcsönfinanszírozást folytató pénzügyi intézmények között.
|
| Lévai Gábor |
A Lízingszövetség örül
A Magyar Lízingszövetség üdvözli a módosító javaslat benyújtását, amely összhangba hozza a különböző jogi formában működő tagvállalatok terheit. Ha a törvénymódosítást elfogadja a parlament, akkor a lízing és pénzkölcsön szolgáltatást nyújtó pénzügyi vállalkozások a kamat-, díj- és jutalékeredményük alapján a jelenlegi 6,5 százalékkal szemben jövőre 3,8 százalékos adót kell fizetniük, majd 2017-ben és 2018-ban 2,5 százalékos lesz az adó mértéke – mondta a törvénymódosító javaslatot kommentálva a Privátbankár.hu-nak Lévai Gábor, a Magyar Lízingszövetség főtitkára. A szakember kiemelte, bár még nem fogadták el a javaslatot, az mindenképpen örömteli, hogy a tervezet versenysemlegessé változtatja az eredeti javaslatot. Ha ez nem így történt volna, a hitelintézeti formában működő lízing szolgáltatók adóterhelése felére csökkent volna, míg a pénzügyi vállalkozásoké változatlan marad.
Jókor jön...
A lépés eredményeként a pénzügyi vállalkozások adója a szövetség számításai szerint jövőre a jelenlegi 12 milliárdról jövőre 45 százalékkal 7 milliárd forintra, 2017-ben pedig 4,6 milliárd forintra csökkenhet. Lévai Gábor kiemelte, ha ez valóban így lesz, akkor a lízingcégek 2013-ban még mintegy 7 milliárd forintra rúgó éves vesztesége lényegében már jövőre eltűnhet, ami lehetővé teszi a lízingpiaci szereplők számára, hogy a céljaik megvalósítására koncentráljanak.
Nem felejthető el, hogy a devizahitelek elszámolásával a lízingcégek jelentős része tetemes, nehezen kigazdálkodható veszteséget szenvedett el, ráadásul az autóhitelek forintosítása - abban az esetben, ha kamatszabályozással is párosul – további terheket ró majd a szektorra. A bankadó csökkentés ezen hatások egy részét ellensúlyozza majd – végül is ez is felfogható egyfajta versenyhátrány-csökkenésnek.
Értékeltek az uniós szakértők. 
