Victor Lysenko, az Acronis Blockchain megoldásokért felelős alelnöke szerint idén ugyanis a korábbi elmélkedés helyett a tényleges projektek, a valós életben adódó használati lehetőségek kerülnek majd a szakmai párbeszéd középpontjába, vagyis az, hogy hogyan használhatóak ezek a technológiák a gyakorlatban. Egyre több startup vág bele valamilyen blockchain projektbe, ezekkel párhuzamosan viszont megjelennek majd a nagyvállalatok is.
De mire jó ez nekünk?
Korábban a bankszektor is kacsintgatott egyébként a technológia felé, a digitális valuták kezelése helyett itt azonban inkább az adatmentés és -visszaállítás, az iratkezelés és naplózás, valamint a pénzügyi eszközökkel – például kötvényekkel, értékpapírokkal – történő kereskedés alkalmazásaiban fogják használni a szektor szereplői. Így például hamarosan megjelenhetnek a blockchain-alapú adatujjlenyomat-vételi eljárások, amivel egy új titkosítást lehetne bevezetni a tranzakciók lebonyolításához, de új lendületet kaphatnak az elektronikus aláírások is.
A több fél között köttetett okoszerződések, a kriptovaluta-kezelés és a blockchain más, látványos, de sokkal összetettebb képességeinek alkalmazására valószínűleg várni kell majd mindaddig, amíg a piaci szereplők magabiztosan kezelik az egyszerűbb használati eseteket. A fizetési tranzakciók blockchain-alapú kezelése például akkor nyer majd értelmet, ha a technológiára épülő rendszert a bankok már nagy számban használják, véli a szakember. Ehhez azonban megfelelő szabályozásra lenne szükség, ami még nem áll készen, így ennek létrehozását mindenképp meg kell várniuk a bankoknak.
Szerintük teljesen el tudnák látni Magyarországot. 
