A nem fizető devizahitelesek átlagosan 30 százalékkal nagyobb adósságot cipelnek, mint amennyit a kölcsönnel terhelt ingatlanuk ér – állapította meg a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a pénzügyi stabilitási jelentésben. Az adósság egy részét tehát el kellene engedni, de erre csak a csökkentett törlesztőrészletek rendben fizetése után lehetne – számol be cikkében azenpenzem.hu.
Hogyan? Hát így
A törlesztő részleteiket rendben fizető devizahiteleseken az árfolyamgát kiterjesztése és a banki erőfölény korlátozása segíthet – derül ki a tervezett jegybanki intézkedésekről az internetes portál által készített összeállításból.
Az internetes újság szerint a jegybanki szakértők a pénzügyi stabilitási jelentésben arra is kitérnek, hogy pontosan mit értenek ezeken az intézkedéseken. Az erőfölény alkalmazásaként értékelték az egyoldalú kamatemeléseket és az árfolyamrést. Az erőfölényt pedig a jegybank szerint az átlátható árazás (a referenciakamat feletti rögzített felár), vagy a legalább öt évre rögzített hitelkamat tudná korlátozni. (Az új jelzáloghiteleket már évek óta csak így lehet árazni.)
A jegybanki jelentés szerint a fizetési hajlandóság további csökkenésének kockázata a devizahiteles probléma végérvényes megoldásáig fennmaradhat.
Az árfolyamgátat is ki kellene szélesíteni?
| Patai Mihály, a Magyar Bankszövetség áprilisban újraválasztott elnöke nemrég azt mondta, az árfolyamgát általánossá tétele jó megoldás lehetne a devizahitelesek problémájára, bár a bankszektornak nagyon sokba kerülne. Részletek >>> |
Az MNB szakértői az árfolyamgáttal kapcsolatban úgy látják: a lehetőség adósok számára kedvező kiszélesítése jelentősen mérsékelné a hitelkockázatokat. Az MNB véleménye szerint a hosszabb, akár a futamidő végéig tartó kedvezményes törlesztés, vagy a piaci és a kedvezményes árfolyam közötti tőkerész részleges elengedése elnyújtva jelentkező, kezelhető mértékű költséget jelentene. Megjegyzik: a teherviselés megosztásánál figyelembe kell venni, hogy ha a tőke elengedését a banknak kellene állnia, akkor a számviteli szabályok szerint előre meg kéne képezni a céltartalékot az összes várható veszteségre.
A feléért lehet eladni
A nem teljesítő devizaalapú jelzáloghiteleknél a fedezet értékénél átlagosan több mint 30 százalékkal nagyobb a fennálló tőketartozás. Megállapítják viszont azt is, hogy az adósság elengedésére van fedezet, hiszen a már megképzett céltartalékkal csökkentett adósság átlagosan már csak 80 százaléka az ingatlan becsült értékének. A kényszerértékesítésnél az MNB szerint átlagosan az ingatlanérték feléért tudják a bankok az ingatlanokat eladni.
Mi lehet a megoldás?
Az MNB szakértői arra a következtésre jutottak, hogy a fizetőképesség és hajlandóság helyreállítása lenne a leginkább célravezető. Mindezt az átstrukturálásokat követően, egyedi szinten jelentősebb részleges adósság-elengedéssel lehetne elérni, amit azonban az adós ténylegesen csak akkor kapna meg, ha a csökkentett részleteket rendben fizeti. Külön nyomatékosítják, hogy a problémát a nem teljesítő és a teljesítő devizaadósok esetén ugyanúgy kell kezelni.
A csak a nem teljesítőknél történő beavatkozás ugyanis csökkentené a fizetési hajlandóságot, és azokat igazolná, akik korábban felhagytak a fizetéssel - derül ki az összeállításból.
A kitört konfliktus rengeteg életet borított fel.
