Nemcsak haraphat, de durván marhat is új jogaival az MNB

Száztíz oldalas pénzügyi salátatörvényt terjesztett be a kormányzat az Országgyűlés elé. A jogszabálytervezet alapos átszabja a jegybanktörvényt, a hitelintézeti és a befektetési szolgáltatókról szóló törvényt. A fő vonalat természetesen a brókerbotrány hullámainak kezelése adja, ám néhány érdekes pontot is találtunk már első végigolvasásra is anyagban.

A törvény egyebek mellett az szja-törvényt módosítaná úgy, hogy pénzügyi intézmény felszámolása okán megkapott ügyfélpénz és kártalanítási összeg után nem képződik adófizetési kötelezettség. A tőkepiaci törvénybe bekerülne a kártalanítást bonyolító garanciaalap intézménye.

"Egyéni számla" a befektetési szolgáltatóknál

Ugyancsak a törvény rendezi azt a helyzetet, hogy a jövőben az ügyfelek számára is lekérdezhetővé váljon az, hogy a befektetési szolgáltató milyen értékpapírból mennyit tart nyilván a számláján - a betekintést az ügyfelek az MNB honlapján keresztül érhetik majd el a javaslat szerint.

OBA-rész lett a Beva, szabályozói többség az igazgatóságban

A Befektetővédelmi Alap a törvény szerint szervezetileg beolvadna az Országos Betétbiztosítási Alapba, vezetője az OBA ügyvezető igazgatóhelyettese képviseli majd. A törvény szentesíti a Beva 100 ezer eurós kártalanítási értékhatárát. A felszámolás elrendelését követően a Bevának maximum 30 napja lesz arra, hogy megkezdje a kártalanítást. A Bankszövetséget "bünteti" a törvény a múlt heti szavazatért: az alap igazgatóságban nem alapvető a szövetség képviselőjének a jelenléte: a területért illetékes minisztérium és a jegybank 2-2 tagot, a BÉT és a Keler 1-1 tagot delegál és az igazgatóság tagja a Bevát irányító ügyvezető igazgatóhelyettes. Elvben lehet bankszövetségi képviselő is, ám a törvény úgy fogalmaz, hogy a szakmai érdekképviseleti szervezetek által delegált 2 tag tagja még az igazgatóságnak. Az állam ugyakkor készfizető kezességet vállal a Beva által a kártalanításra felvett hitelek mögé.

Félmilliárdos könyvvizsgálói felelősségbiztosítás

A közjegyzői törvény módosítása a "közérdeklődésre számot tartó gazdálkodónál" törvényi felhatalmazás alapján munkát vállaló közjegyzők esetében 500 millió forintos könyvvizsgálói felelősségbiztosítás megkötését irányozza elő - az ugyanakkor hiányzik a módosításból, hogy ez a kötelezettség pontosan mely cégekre is terjed ki. Banknál ugyanakkor csak pénzintézetnél végzett számviteli, ellenőrzési gyakorlattal, illetve két éves ilyen cégek könyvvizsgálatában szerzett gyakorlattal bíró minősített személy dolgozhat könyvvizsgálóként. (Vélelmezhetően ez a szabály nem szűrné ki a brókercégeknél feladatot ellátó könyvelő(ke)t, hiszen több cégnél is évek óta ellátta ma már megkérdőjelezett munkáját.)  A törvény felmenti az ügyféladatokkal kapcsolatos titoktartási képesség alól a könyvvizsgálókat, ha a jegybank kopogtat az ajtón.

Orgován Béla többé nem lesz brókercég vezető

A befektetési szolgáltatók esetében a törvény a jövőben előzetes felügyeleti engedélyhez köti a vezetők kinevezését, amelyet felsőfokú végzettséghez és legalább 3 éves szakmai tapasztalathoz köt.

Kiszervezhető tőzsde?

A salátatörvény lehetővé tenné, hogy a tőzsde - bizonyos feltételek mellett - akár teljes üzleti tevékenységét kiszervezheti és számos ponton pontosítja a Keler feladatait és működését is.

Durva jogköröket kapott a jegybank

A Magyar Nemzeti Bank végre "fogakat" kap, hogy eljárjon az egyre kuszább emlékérmék piacán. Ez üdvözlendő, ám az új jegybanki jogosítványok többi része igencsak keményre sikeredett. A törvény értelmében hatékonyabb lehet a felügyeleti ellenőrzés is. A rendkívüli célvizsgálatot megalapozhatja az, ha a jegybank úgy ítéli meg, hogy olyan jogsértés történ, ami vagy nagy számú ügyfelet érinti és jelentős rendszerkockázattal jár, illetve az adott piacba vetett bizalmat általánosan veszélyezteti. (Ezek meglehetősen gumiszabálynak tűnnek.) Helyszíni ellenőrzésről 15 nappal korábban értesíteni kell az adott intézményt - kivéve, ha ez az adott vizsgálat sikerét nehezítené.

Ekkor rendőrségi, illetve hatósági tanú részvételével akár fel is törhető az adott pénzügyi intézmény irodája - az ehhez szükséges ügyészi beleegyezés később is beszerezhető. A jegybank az ellenőrzései során jogszerűen megszerzett iratot bármely más eljárásban bizonyítékként felhasználhatja. A törvény próbavásárlást is végezhet. Piacfelügyeleti eljárásban helyszíni kutatást csak bírósági engedély birtokában eszközölhet az MNB. A kutatás során ugyanakkor a jegybank képviselője jogosult az eljárás tárgyához nem kapcsolódó, a bírói engedélybe bele nem foglalt, de piacfelügyeleti eljárás megindítására okot adó bizonyítékról másolat készíteni. (Érdekes kérdés, hogy ugyanazon, vagy egy teljesen új eljárás megindítását is megalapozhatja a feltárt bizonyíték.) A piacfelügyeleti eljárás során az MNB ideiglenes biztosítási intézkedés (foglalás) elrendelésére is jogosult lesz.

A fogyasztóvédelmi bírság a 100 millió forintot meghaladó nettó árbevétellel rendelkező cégeknél annak 5 százalékára, maximum 100 millió forintra rúghat a törvény szerint. (Az nem tudható, hogy a tavaly tavaszi, félmilliárdos büntetési tételek - amelyekkel a díjaikat jogtalanul emelő pénzintézeteket fenyegette a jogalkotó, ám a felügyelet "visszafogott volt - életben maradnak-e.  A jogszabályban messze nincs ilyen erőteljesen kihangsúlyozva, hogy a pénzügyi intézmények miként léphetnek fel a lényegében ellenőrzési teljhatalmat kapó MNB-vel szemben.