A hazai bankrendszer az elmúlt év végén összesen 67,59 milliárd forintos adózott nyereséget tudott felmutatni, ami számottevő eredménynek tekinthető a 2012-es 173,5 milliárdos mínuszhoz képest. Összességében 2010. óta a hazai hitelintézeti szektor még a mostani „szép”, -0,3 százalékról +0,2 százalékra (a jegybank szerint - akik az adózás előtti eredménnyel számolnak +0,5 százalékra) javuló eszközarányos nyereséget mutató számokkal is 387,671 milliárd forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, miközben csak a rendes adófizetési kötelezettségi soron 244,59 milliárd forintot fizettek be a társaságok ebben a kormányzati ciklusban (az ezen felüli "hozzájárulások" - végtörlesztés, árfolyamgát, tranzakciós illeték, stb. - itt nem látszanak) – derült ki az MNB adatsorából. A hazai bankrendszer ugyanakkor még stabilabb lábakon áll: a tőkemegfelelési mutató a 2012-es 16,35 százalékról 17,86 százalékra javult.
|
| A magyar bankszektor eredménye |
40 hitelintézet még veszteséges
Tavaly a részvénytársasági hitelintézetek 126,3 milliárd forint, a szövetkezeti hitelintézetek 2,8 milliárd forint, a hitelintézeti fióktelepek 17,8 milliárd forint, a három speciális szakosított hitelintézet pedig 8,3 milliárd forint adózás előtti eredményt értek el. Az adatok szerint a nyereségen 131 hitelintézet osztozik, akik összesen 325,9 milliárd forint nyereséggel zártak, míg a 40 veszteséges hitelintézet 170,7 milliárd forintos mínuszt halmozott fel. (A jegybank aggregált adatai abban nem segítenek, hogy milyen a felosztás a kereskedelmi bankok, a fiókintézetek és a takarékok között a nyereségesség tekintetében.)
2013. IV. negyedévben a hitelintézetek mérlegfőösszege 0,9 százalékkal tovább csökkent 31156 milliárd forintra.
Mennyi illetéket hárított át a szektor?
A jegybank statisztikái szerint a hitelintézetek 2013. évi kamateredménye 1,3 százalékkal, 950,058 milliárd forintra csökkent, eközben ugyanakkor díj- és jutalékbevételek 54,2 százalékkal emelkedtek. A 145,8 milliárd forintos növekményt a jegybank azzal magyarázza, hogy annak jelentős része a tranzakciós illeték áthárításának köszönhető. Ugyanakkor, ha azt nézzük, hogy a költségvetési előírányzat tranzakciós illetékből 301,1 milliárd forint volt, amelyből 259,6 milliárd a legfrissebb statisztikák szerint be is folyt, elmondhatjuk, hogy a hitelintézetek a tranzakciós illeték közel felét lenyelték. (Az arányosítás e tekintetben persze torzít, hiszen a kisebb üzleti volumenek a rendes jutalékbevételeket megcsapolták, így vélhetően az illeték-áthárítás összességében magasabb volt, ám egyértelmű, hogy a bankok bizony jelentős tételt nem tudtak/akartak átterhelni a banki ügyfelekre.)
Kisebb a minősített hitel, de több a 90+-os állomány
|
Mennyi is a hazai? A statisztika szerint a kormány vesztésre áll a „hazai” bankrendszer megteremtése terén: bár 2012-höz képest 21,46 százalékról 24,67 százalékra javult a közvetlen hazai tulajdon aránya a hitelintézeti szektoron belül, ám érdekes, hogy 2010-ben ez az arány még 31,19 százalék volt és még 2011-ben . (Persze, az adat ilyen formán szintén torzít, hiszen pl. az OTP esetében nem tudható, hogy a külföldi letétkezelők mögött mekkora arányban áll hazai tulajdonos.) |
A hitelintézetek 17865,4 milliárd forint bruttó hitelállományának 23,4 százaléka (4188,1 milliárd forint) volt késedelmes év végén, ezen belül 12,1 százaléka több, mint 90 napja nem törlesztett kölcsön volt. A statisztikából egyértelműen kiderült, hogy nem állt meg a késedelmes hitelek arányának bővülése a lakossági oldalon: a III. negyedév végi 18,4 százalékos 90+-os arány az év végére 18,7 százalékra emelkedett, ugyanakkor kedvezőnek hathat, hogy a bármilyen módon minősített állomány egy év alatt 41,4 százalékról 39,5 százalékra csökkent. Ez azt jelentheti, hogy kevesebb új szereplő kerül késedelembe, ám a már tartozók nem képesek kikerülni a kedvezőtlen spirálból. Azt, hogy e téren lesz-e változás az árfolyamgát kiszélesítése, a 90+-os állomány beengedése nyomán, azt a következő negyedévek adatsorainak ismeretében tudhatjuk majd meg. (Most az prognosztizálható, hogy az év első felében javul majd az adat, ám miután a törvény újból 180 napos tartozás után lehetővé teszi az ügyfél kirakását az árfolyamgátból, boritékolható, hogy az év második felében, főleg az év végén az újból felmondott szerződések gondot okoznak majd.)
A vállalkozások esetében az elmúlt év kedvezőbb folyamatokat hozott felszínre, az utolsó negyedévbe a nem pénzügyi vállalatok 90 napon túl késedelmes hiteleinek aránya a III. negyedév végi 17,3 százalékról év végére 16,4 százalékra csökkent, a minősített állomány egy év alatt 1 százalékponttal, 36 százalékra javult.
Nem segít az átsrukturálás
Az átstrukturált hitelállomány 2885,8 milliárd forint volt az év végén, ami a teljes hitelállomány 16,2 százaléka volt, az állomány 13,3 százalékkal haladta meg a 2012. év végi szintet. Gondot okoz ugyanakkor, hogy az átstrukturált hitelállomány 43,3 százaléka újra késedelmessé vált már.
Az összes hitelre képzett értékvesztés állománya önmagában 0,6 százalékkal mérséklődött a negyedik negyedévben, miután viszont az összes hitelállomány is csökkent, így a céltartalékolás szintje összességében 0,3 százalékponttal növekedett.
A tavasz második hónapja, még némi visszaesést is hozott havi szinten az iparban. A feldolgozóipari alágak többségében visszaesés következett be. 
A magyar eszközök most immunisak a globális válságra – Klasszis Podcast
Uniós pénzek, hozamok és a hatékonyság csapdája – Klasszis Podcast
Így néz ki a kormány célkeresztjébe került bizalmi vagyonkezelői piac
Új korszak a magyar alternatív befektetéseknél, lebomlanak a falak a lakosság előtt – Klasszis Podcast
