BUX
35 875.71
-1.28%
-465.00
OTP
10 370.00
-2.99%
-320.00
MOL
1 970.00
-0.86%
-17.00
RICHTER
6 810.00
+0.67%
+45.00
MTELEKOM
393.00
-1.87%
-7.00
 
2018. november 8. 16:00

Egy friss kutatás szerint a kriptodevizák "bányászata" jóval több elektromos áramot igényel, mint a valódi fémek felszínre hozása. Ez az első olyan felmérés, ami alapján tényleg meg lehet vizsgálni, hogy valóban érdemes-e ennyi energiát fölösleges matematikai számításokba ölni, ha egyébként aranyat vagy épp platinát is bányászhatnánk vele.

Egy dollár értékű bitcoin bányászata több mint kétszer annyi energiát emészt fel, mint ugyanilyen értékű réz, arany vagy platina kitermelése - erre a következtetésre jutott az Oak Ridge Institute friss kutatása, amelyet a Nature Sustainability-ben publikáltak. Ez alapján az a virtuális munkavégzés, amivel kriptodevizához lehet jutni, egyáltalán nem áll olyan messze a valódi bányászattól, mint azt a legtöbben gondolnák.

Egy dollár értékű bitcoin kibányászásához 17 megajoule energia szükséges a The Guardian által szemlézett kutatás szerint, míg a réz esetében ez az energiamennyiség 4, az aranynál 5, a platinánál 7 megajoule. Más kriptodevizák esetében is hasonlóak az adatok: egy dollárnyi ethereumhoz 7 MJ, moneróhoz pedig 14 MJ szükséges. Találtak azért olyan fémet is, amihez képest minden kriptodeviza kitermelése olcsónak tűnik: az alumínium esetében egy dollárnyi értékhez 122 MJ energiával kibányászható érc szükséges.

Hogyan működik a bitcoin-bánya?

A Bitcoint és más kriptovalutákat az adatok hiteles tárolásáért használt blokkláncon vezetik. A hálózat tagjai folyamatosan küldenek egymásnak bitcoint. Hogy a tranzakció követhető maradhasson, valamilyen módon nyilvántartásba kell venni a bitcoinok vándorlását. A bitcoin tranzakció-történetet egy úgynevezett blokkláncba gyűjtik, így marad nyomon követhető a pénzmozgás. A bányászok feladata jóváhagyni ezeket a tranzakciókat és beírni őket a főkönyvbe, amit tulajdonképpen egy adatbázis, blokkok egymáshoz kapcsolt hosszú sora, azaz a blokklánc. A bányászok ebben az adathalmazban keresnek adatokat egy algoritmus segítségével. Általában 10 percenként a szerver talál egy megfelelő kódsort és megjutalmazza a bányászt.

Elkerülendő, hogy hirtelen túl sok bitcoint bányásszanak a szerverek bővülése miatt, a bitcoin protokoll folyamatosan nehezíti a megkeresendő kódokat: minden 2016-ik megírt blokk után (ami nagyjából két hét alatt íródik) a rendszer újraprogramozza magát, tovább nehezítve a keresést. A bányászoknak így folyamatosan fejleszteniük kell számítógépük adatfeldolgozási képességein, hogy tarthassák a versenytársakkal az ütemet – ez pedig jelentősen növeli az energiafelhasználást - írtuk korábbi cikkünkben.

A módszer kritikusai ezt úgy foglalják össze: a kriptodevizákért folyó verseny lényege, hogy ki tud több energiát fölösleges számításokra elpazarolni.

Nem csak energiát égetnek - a környezetet is szennyezik

Miközben a kriptobányászok "jutalma" virtuális, az energiaköltség nagyon is valódi. A rendszer energiaigényét jellemzően a teljes hálózat mérete alapján próbálják megbecsülni; egy 2017-es kalkuláció arra jutott, hogy a bitcoin-hálózat annyi energiát használ, mint egész Írország. Ez egyben azt is jelenti, hogy a rendszer működése annyi üvegházhatású gázt termel, mint egymillió transzatlanti repülőjárat.

A mostani az első tanulmány, ami a bányászatot a megtermelt dolláronként elért nyereség szempontjából vizsgálja, és lehetővé teszi annak elemzését, hogy ennyi energiát valóban fenntartható és hasznos módon használnak-e el annak fényében, hogy ugyanennyi energia más jellegű felhasználásával milyen eredmények lennének elérhetőek - például milyen értékű arany, réz vagy éppen platina lenne belőle előállítható. A módszertan összeállításánál igyekeztek figyelembe venni néhány fontos anomáliát is: az egyik a kriptodeviza-árfolyamok jelentős volatilitása (ingadozása), a másik pedig a bányászok valós földrajzi elhelyezkedése. Az áramtermelés különbözősége miatt ugyanis egy egységnyi kriptodeviza előállítása négyszer annyi széndioxid kibocsátásával jár Kínában, mint mondjuk Kanadában.

Az Ön bizalma a mi tőkénk

A Privátbankár HITELES, MEGBÍZHATÓ és EGYEDI információkat kínál, most, a válság alatt és békeidőben is. Tényszerű, politikai és gazdasági befolyástól mentes, világos és érthető elemzéseket, amelyek segítenek a gazdasági, befektetési döntések meghozatalában.


Pénzügyi szektor Tetemes profittal zárta első negyedévét az MKB
Privátbankár.hu | 2020. május 27. 10:24
A Budapesti Értéktőzsdén közzétett gyorsjelentése szerint 7,9 milliárd forintos adózás utáni profitot ért el, ami több mint a háromszorosa az előző év azonos időszakáénak. Bruttó bevétele pedig a másfélszerese lett a Budapest Bankkal és a Takarék Csoporttal egyesülni készülő Mészáros Lőrinc-érdekeltségnek.
Pénzügyi szektor Hivatalos: egyesül egymással a Budapest Bank, az MKB és a Takarékbank
Privátbankár.hu | 2020. május 26. 17:36
Alig tizenegy nappal azt követően, hogy az MKB és a Takarékbank kinyilvánította egyesülési szándékát, most a Budapest Bank kürtölte világgá, hogy ő is csatlakozik, így a szükséges engedélyek megszerzését követően a három hitelintézet egyfajta szuperbankot alkotva lehet a bankrendszer második legnagyobb szereplője, egyúttal a kihívója az OTP-nek. 
Pénzügyi szektor Szerepcsere a Magyar Bankszövetség élén
Privátbankár.hu | 2020. május 22. 13:04
A mai tisztújító ülésen 2023-ig kapott megbízatást Jelasity Radován, az Erste Bank elnök-vezérigazgatója. Az eddigi elnök, Becsei András, az OTP Jelzálogbank Nyrt. vezérigazgatója alelnökként tevékenykedik tovább. 
Pénzügyi szektor Felére csökkent a K&H nyeresége a koronavírus miatt
Privátbankár.hu | 2020. május 21. 13:38
Ám első negyedévi eredménye még így is 6,5 milliárd forintos nyereséget mutatott.
Pénzügyi szektor Történelmi mélyponton a vagyontranszfer
Privátbankár.hu | 2020. május 20. 13:30
Az elmúlt 30 évben soha nem volt olyan alacsony mértékű a vagyontranszfer Magyarországon, mint 2020-ban. Éves szinten 100 milliárd forintnál is kevesebb privát pénzt áramoltat át a határokon a gazdasági elit. Ez az összeg a csúcson, 2012-ben megközelíthette a 400 milliárd forintot is.
Pénzügyi szektor Nincs megállás, tovább nőtt a lakosság eladósodottsága
Privátbankár.hu | 2020. május 13. 17:27
Az MNB szerdán közzétett adatai szerint a koronavírus nem vetette vissza a hitelfelvételi kedvet, hiszen mind a lakosság, mind a vállalatok hitelállománya bővült.
Pénzügyi szektor Könyvajánló: A társadalom legfontosabb technológiájának múltja és jelene
Privátbankár.hu | 2020. május 12. 18:44
A pénzteremtés vágya és mítosza szinte egyidős az emberiséggel. Hogyan keletkezik a pénz, hogyan lehet hozzájutni, és mi adja a valós értékét? Peet van Biljon és Alexandra Reed Lajoux „Pénzteremtés” című könyve áttöri a hagyományos, a pénzt elsősorban gazdasági és gazdálkodási szempontból értelmező megközelítéseket, és széles körű áttekintést ad a fizetőeszközt életre hívó társadalmi szükségletekről is. Mindezt a pénzügyi technológiák legújabb fejleményeinek tükrében teszi, ideértve a kriptovaluták, a blokklánc-technológia és a készpénzmentes jövő vízióját, felhívva egyúttal a figyelmet az ezekkel kapcsolatos tévhitekre is. Könyvajánló.
Pénzügyi szektor Megszűnt egy hazai pénzintézet
Csabai Károly | 2020. május 12. 17:26
A Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a 2018 januárjától végelszámolás alatt állt CIB Faktor Zrt.-t törölte a cégjegyzékből – derül ki a Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. tájékoztatásából. Ennek oka, hogy a CIB még évekkel ezelőtt úgy döntött, a saját berkein belül végzi e tevékenységet.
Pénzügyi szektor Küszöbön az újabb svájcifrank-sokk?
Káncz Csaba | 2020. május 11. 13:27
Lehet, hogy hamarosan egy újabb, a 2015-öshöz hasonló frank-sokkal lep meg bennünket az össztűz alá került svájci jegybank? Ha körülnézünk jelenlegi, felfordult világunkban, ez bizony nem elképzelhetetlen. Káncz Csaba jegyzete.
Pénzügyi szektor Egyre nő azok száma, akik nemet mondanak a kormány segítségére
Privátbankár.hu | 2020. május 11. 08:10
Sokasodnak azok a banki ügyfelek, akik úgy nyilatkoznak, hogy nem élnek a törlesztési moratóriummal.
Friss
hírlevél