A devizaalapú gépjárműhitelekhez köthető elszámolás miatt a lízingpiacnak 100 milliárd forintos nagyságrendben kell az ügyfelek számára visszatérítést fizetnie. A piac 97 százalékát tömörítő Magyar Lízingszövetség álláspontja szerint a 37 cégből álló tagság minden tagja rendben megfizeti majd az ügyfeleknek a nekik járó összeget, emiatt egyetlen vállalkozás jövője sem kérdőjeleződik meg. Ugyanakkor – utalt rá Lévai Gábor főtitkár – a most az elszámolásban érintett időszakban számos olyan egyéb pénzügyi vállalkozás lehetett, amely nyújtott finanszírozást, ám azóta felhagyott a piaccal. Közülük lehet olyan, ahol problémát jelenthet majd a törvény által meghatározott visszatérítés megfizetése.
Türelmet kérnek
Az ügyfeleknek további gondot jelenthet a januárban a forinttal szemben bekövetkezett jelentős frankerősödés, ám a szakértők az ilyen lépések kellemetlen hatása rendre 2-3 hónap múlva látszik meg a fizetési fegyelmen. Itt a hatás mérsékeltebb lehet, mert a hirtelen kiugrás miatt a frank jegyzése viszonylag gyorsan „megnyugodott”, s így már csak mintegy 10 százalékos az erősödés mértéke. A Lízingszövetség értékelése szerint az ügyfeleknek ki kellene tartaniuk, s meg kellene várniuk az elszámolás, mivel sokuk számára még a megemelkedett árfolyam mellett is kedvezőbb lehet majd az azt követő törlesztőrészlet, mint a még decemberben fizetett.
Ennek ellenére a fizetési nehézségekkel szembesülőknek továbbra is érdemes lízingcégekhez fordulniuk segítségért. Fontos tudni ugyanakkor, hogy általános megoldás nincs, a finanszírozók társasságonként eltérő javaslatokat tesznek ráadásul a inkább átütemezést, semmint rögzített árfolyamon történő törlesztést jelenten – ha van is fixált törlesztőrészlet, az leginkább az árfolyamgátas megoldásra hajaz, amikor a külön számlán gyűlő fix árfolyam feletti követelés megnöveli a futamidőt. Ezzel a megoldással az a fő gond, hogy olyan termék (az autó) után nő meg akár évekkel a törlesztés, amely azóta rég leamortizálódott, már nincs is meg, stb...
Sikerév 2014
A fenti problémák ellenére a múlt hosszú idő után sikert hozott a lízingpiacon: a finanszírozott összeg 453 milliárd forintra rúgott tavaly, ami 24 százalékkal haladja meg a 2013-as eredményt. A szerződések száma pedig 10 százalékkal 73 ezerre emelkedett. A bruttó eszközérték éves szinten ennél is jelentősebb mértékben, 38 százalékkal 708 milliárd forintra nőtt – mondta Jenei Viktor, a Magyar Lízingszövetség elnöke.
Az elmúlt öt év legjobb teljesítményéhez nagyban hozzájárult a Magyar Nemzeti Bank Növekedési Hitelprogramja: a 453 milliárd forintos finanszírozott összeg közel negyede, összesen 103 milliárd forint kihelyezését segítette az NHP. Jenei Viktor szerint ez az adat igazolása annak, hogy a szövetség jól tette, hogy lobbizott a program lízingkonstrukciókra történő kiterjesztése érdekében. Az NHP mellett ki kell emelni az Eximbank új termékét, amely 6,7 milliárd forintnyi kihelyezést támogatott meg.
Persze, a múlt kísért: a lízingcégek által kezelt teljes portfólió mértéke 3 százalék, 1.430 milliárd forinttal tovább zsugorodott, ám az év második fele már kedvezőnek tűnt és Jenei Viktor szerint jó remény van arra, hogy az idei év – az új ügyletek terén – még sikeresebb legyen.
A lízingpiaci szegmensek közül újra a személyautó- és flottafinanszírozás a húzógazat: az itteni kihelyezések adták a finanszírozott összeg 40 százalékát, azaz 183 milliárd forintot. A teherautók és buszok 113 milliárd forinttal, vagyis 25 százalékkal részesedtek a tavalyi finanszírozott összegből.
Jenei Viktor rámutatott: a járműpiac tavalyi növekedésében a tagvállalatok jelentős szerepet vállaltak azzal, hogy az újonnan forgalomba hozott járművek 40 százaléka lízingkonstrukció segítségével talált gazdára. Ez természetesen döntően a flottafinanszírozásnak tudható be, ahol 2014-ben a szerződések számát tekintve 12, a finanszírozott összeget tekintve 15 százalékkal, 65,4 milliárd forintra bővült a piac. A kishaszongépjárművek piacát egyértelműen az NHP lökte meg, de a lakossági autóvásárlások terén is megállt a korábbi évek csökkenése.
A különböző termelési eszközök esetében pedig 147 milliárd forintot tett ki a finanszírozott összeg, így az arányuk 32 százalékos volt a teljes összegen belül. Kiemelkedő volt 2014-ben a mezőgazdasági gép finanszírozás, amely 60 százalékkal, 72 milliárd forintra bővült, amiből 47 milliárd került az MNB NHP program keretében kihelyezésre.
Időt és pénzt takarítana meg a kormány vagy ennél sokkal sötétebb motivációk állnak a mögött, hogy ezután már csak külön kérésre kapnának borítékot a szavazók? 
