A korábbi, a Sberbank Magyarország Zrt.-vel szemben megnyert első fokon megnyert per után a Magyar Nemzeti Bank a KDB Bankkal szemben is nem jogerősen pert nyert a hitelintézet által – jogsértően – az ügyfelekre áthárított tranzakciós illeték ügyében. Az MNB jogelődje, a PSZÁF tavaly májusban kötelezte a koreai és az akkor még Volksbank néven szereplő, később nevet váltó orosz hitelintézetet a jogtalanul beszedett új díj visszafizetésére az ügyfeleknek. A felügyelet azért bírságolta meg a KDB Bankot, mert megállapította: a hitelintézet új díjfajta bevezetésével jogsértően terhelte tovább a tranzakciós illetéket ügyfeleire.
A bank ugyanis új díjat vezetett be több, már meglévő számlacsomagjánál – általa elismerten – a tranzakciós illeték áthárítása miatt. A hitelintézeti törvény alapján azonban új díjfajta bevezetésével a szerződés egyoldalúan nem módosítható. A történtek miatt a felügyeleti hatóság a jogsértő magatartás további folytatásának azonnali megtiltása mellett 10 millió forint fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki és kötelezte a bankot, hogy fizesse vissza ügyfeleinek a tőlük új díjként, a határozat kézhezvételéig jogszabálysértő módon beszedett összeget. A KDB Bank bíróságon támadta meg a döntést, ezt a keresetet utasították el most első fokon.
Nincs túl sok visszaélő?
A PSZÁF a tranzakciós illeték jogtalan áthárítása nyomán végzett vizsgálatai során igazán komoly visszaélésre csak a fenti két banknál bukkant. Az MNB most épp azt vizsgálja, hogy a pénzforgalmi szolgáltatók a havi ingyenes készpénzfelvételre vonatkozó jogszabályok kapcsán milyen módon módosítottak szolgáltatási díjaikon, költségeiken, vezettek-e be új díjat. Korábban a jegybank azt jelezte, hogy ezen vizsgálatai kapcsán az első határozatokra márciustól lehet számítani.
A bankoknak a bevezetés előtt 60 nappal már be kell jelenteniük új kondícióikat, s így a februárban, az ingyenes pénzfelvétellel párhuzamosan életbe lépő változásoknak már november végén meg kellett jelenniük. Arra a kérdésünkre, hogy ezek után az MNB miért vár márciusig az első döntésekkel, Binder István, a jegybank felügyeleti szóvivője azt nyilatkozta a Privátbankárnak, hogy az MNB 164 pénzügyi szolgáltatónál tekinti át a pénzforgalmi kondíciókat, ami jelentős mennyiségű adat ellenőrzésével jár. A fogyasztók az esetleges egyoldalú kedvezőtlen szerződésmódosítások esetében a hirdetményekben vagy a személyes tájékoztatókban csak a változás kapcsán megjelölt okról értesülnek, az MNB-nek ugyanakkor az indok mögötti gazdasági számításokat, információkat is ellenőriznie kell, s meg kell győződnie ezek valóságtartalmáról – mondta a szóvivő. Mindez kellő körültekintést, időt igényel – jelezte Binder István, aki nekünk is megismételte azt, hogy egyes pénzügyi szolgáltatók esetében az előzetes adatok szerint megállhat a jogosulatlan díjmódosítás gyanúja.
A magasabb bírság miatt vár ki a jegybank?
Lapunk információi szerint ugyanakkor nem csak az alaposság, hanem az is a döntések elhúzása mellett szólhat, hogy az ingyenes készpénzfelvételt szabályozó, „pénzügyi rezsicsökkentésről” szóló törvény legutóbbi módosítása ugyanis úgy rendelkezett, hogy az elrettentésül szánt minimum 500 millió forintos büntetést a felügyelet a törvénymódosítás hatályba lépését követően 30 nappal később alkalmazhatja. Vagyis a vizsgálatok lezárásának kitolása azzal is összefüggésben lehet, hogy a legkirívóbb jogsértőkkel szemben valóban olyan példátlanul komoly szankciókat alkalmazva lehessen fellépni, ahogy az Döbrögit emlegetve – kis képzavarral, hiszen Ludas Matyi épp a jogalkotón verte le háromszoros jussát - Rogán Antal Fidesz frakcióvezető bejelentette.
Ki számíthat az elrettentő bírságra?
Nagy kérdés, hogy a februári törvénymódosítás milyen esetekben engedi meg az 500 milliós büntetés kiszabását. A probléma az, hogy ebben a kérdésben nem jutottunk előre, amikor a felügyeletnél arról érdeklődtünk, hogy a jegybank hogyan értelmezi a törvényt. Az 500 milliós bírság-fenyegetettség ugyanis ésszerűen csak a legutóbbi törvénymódosítás köztársasági elnök által történt aláírást, s érvénybe lépését követően kihirdetett tarifa-módosításokat fenyegetheti, de lehet olyan olvasata is az ügynek, hogy ez a magasabb tétel vonatkozik azokra a módosításokra is, amelyeket az adott bank korábban a törvényi feltételeknek megfelelően kihirdetett, de hatályba – a 60 napos bevezetési határidő miatt – csak a törvénymódosítás szignálását követően került.
Ez esetben ugyanis a banknak még lehetősége van/lehet a komolyabb bírság-fenyegetettség miatt még a hatályba lépés előtt visszavonni és újból áttekinteni a kondíciómódosítást, hogy az tényleg megállja majd a helyét az MNB ítészei előtt.
Van olyan forgatókönyv is, amely szerint a törvénymódosítás hatálya lépését megelőzően életbe lépett változások esetén is a minimum 500 milliós bírsággal téríthetné jobb belátásra a jegybank a jogellenesen módosítókat - addig azonban mi is a sötétben tapogatózunk, amíg a jegybank az erre vonatkozó kérdésünkre nem ad választ.
Nem kell félteni a jogellenesen manőverező bankokat, akiknek egyértelműen jár a büntetés - az azonban veszélyes, hogy 5 nappal az MNB által meglebegtetett bírság-dömping előtt nem lehet biztosan tudni, mi alapján, milyen mértékben meszeli majd el a vétkeseket a felügyelet.
Digitális cenzúra a válság közepén.
